2011. november 10., 09:312011. november 10., 09:31
Ez annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság az említett autópályát bevonta a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T). Ennek eredményeképpen, Románia 2014-ben vissza nem térítendő forrásokat kapna az útépítési projekt megvalósítására.
A Money.ro úgy tudja, a TEN-T-hez tartozó autópályákért az Unió 20 százalékos támogatást biztosít az építő államoknak. A tervek szerint az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya 310 kilométer hosszú lesz, összesen 6,14 milliárd euróba fog kerülni, az összegből az Unió 1,2 milliárd eurót áll. A Jászvásárig vezető út a észak-erdélyi autópályával kerülne összeköttetésbe, Marosvásárhely határában. Az év elején folytatott tárgyalások során a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium azt állította, hogy az autópályát a magán- és a közszféra közreműködésével építenék meg Romániában.
A még csak tervekben létező autópálya a Iaşi megyei Ungheni településről indul majd, átszeli a megyét, a szomszédos Târgu Neamţnál pedig a Békási-tó felé veszi az irányt, átkelve a Kárpátokon a Borszéki hágónál, a Hargita megyei Gyergyóditró felé haladna tovább, végül Szováta mellett érne el Marosvásárhelyre. Egyelőre azonban be kell szerezni a környezetvédelmi engedélyeket, el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, csak ezek után lehet meghirdetni a pályázatokat. A TEN-T olyan közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat terve, amelynek célja, hogy az egész európai kontinensen segítse az összeköttetést.
Ez a hálózat része egy tágabb rendszernek, a transzeurópai hálózatoknak (TEN), amely a közlekedésen kívül tartalmazza a távközlési hálózatot (eTEN) és az energetikai hálózatot (TEN-E). A hálózatba most bevont autópálya alapvetően befolyásolhatja a magyarok által lakott romániai területek gazdasági fejlődését. Az RMDSZ még a nemzeti liberális Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett kormánykoalíció tagjaként már 2007-ben szorgalmazta: olyan új európai folyosót kellene létrehozni, amely egy Marosvásárhelyt és Jászvásárt összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába.
Akkor az RMDSZ azzal érvelt, hogy az eredetileg tervezett két európai folyosó nem fogja át megfelelő mértékben az országot. A 4-es ugyanis Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár–Nagyszeben–Piteşti–Bukarest), a 9-es pedig Iaşi megyén folytatódna Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V-alakban, Románia szélén haladna át, az ország észak-keleti része pedig “fehér folt” maradna.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.