amelyet akkor kell befizetniük, ha az irányadó bankközi hitelkamatláb, a ROBOR meghaladja a 2 százalékot.

A jogszabály emellett 2 és 3 százalékos többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, és felső határt szab a földgáz és a villamos energia árának. A jogszabály módosít a magánnyugdíjalapokkal kapcsolatos szabályozáson is – például 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget.

Fizetésemelés a közszférában

Az év utolsó napjaiban elfogadott kormányrendelet értelmében a közalkalmazotti fizetések a 2022-re előirányzott és a 2018. decemberi bér közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nőnek az egységes bérezési törvény előírásainak megfelelően.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnökének becslése szerint

„Nehéz megmondani, mekkora lesz a növekedés, mivel igen változó a besorolás és a bértábla függvényében. Tény viszont, hogy lesz, akinek ez a fizetésemelés néhány száz lejt hoz pluszba, másoknak pár tucatnyi lejt, és lesznek olyanok is, akiknek semmit” – fejtette ki Hossu.

Eközben az orvosok és az asszisztensek nem visznek idéntől több pénzt haza, az ő bérüket ugyanis már 2018. március elsejétől a 2022-re előírt szintre emelték.

Változó minimálbér

Jó hírrel indult az év a magánszektorban dolgozóknak is, hiszen a minimálbér emelése rájuk is érvényes. A kormány által garantált legkisebb fizetés január elsejétől 1900 lejről 2080 lejre, a legalább egyéves munkaviszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2350 lejre nőtt. Ugyanakkor a szociálliberális kabinet 3000 lejben szabta meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét – így próbálják orvosolni az ágazatban kialakult súlyos munkaerőhiányt.

Idén sincs másként

„Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet” – értékelt megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette, idén sincs másként, mint a tavalyi év elején:

Az év végén a kormány újabb törvénymódosításokat jelentett be, ez fokozza a bizonytalanságot, és nem tesz jót a gazdaságnak, ám Édler András abban bízik, hogy mivel most választási évek következnek, nagyobb pénzeket mozgósítanak közberuházásokra, és ez felpörgeti a vállalkozásokat.

„Az államháztartás hiánya rövid idő alatt nem befolyásolja a gazdaságot, hiszen az elmúlt két évben is az történt, hogy a beruházásokra szánt összegekből inkább nyugdíjakat és az állami szférában dolgozóknak fizetéseket adtak. Ha a választási esztendőkben mégis különítenek el pénzt állami beruházásra, ha azért is, hogy fenntartsák a fejlődés látszatát, az jót tesz a vállalkozásoknak” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, például ilyen a beharangozott sportóvo­da-program, amely révén országszinten több száz óvodát építenek és működtetnek állami beruházásból.

Megterhelő minimálbér-emelés

Édler szerint ugyanakkor az egyre égetőbb munkaerőhiányra is megoldást kell találni, hiszen ezt éppen a nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatok érzik, mint az építőipar vagy készruhagyártás.

– vallja Édler, aki szerint azonban a minimálbér-emelés érzékenyen fogja érinti a vállalkozók nagy részét, sokan nem fogják ezt „kibírni”. „Ez a folyamat túl gyorsan történik. Évekig nagyon alacsony volt a minimálbér, most hirtelen el akarjuk érni a nyugati országok alsó bérszintjét, de ez nem a természetes gazdasági folyamatok eredménye, és a vállalkozók egy része egyszerűen nem tud felzárkózni” – mutatott rá a gazdasági szakember.

Szerinte ehhez a minimálbér-emeléshez a piac sem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni, „nem tudja lenyelni”. Németországban egy kisebb családi házat 550 ezer euróért építenek fel, és akkor a vállalkozó meg tudja adni az ottani béreket, Romániában ugyanazt a házat 150 ezer euróért építik meg. Ezt a 400 ezer eurós különbséget a piacnak el kellene fogadnia ahhoz, hogy a itteni vállalkozók a természetes folyamatok eredményeképpen tudjanak nagyobb béreket adni, nem azért, mert a törvény azt előírja.

– szögezte le a kamara elnöke.

Fenyegetőző szakszervezetek

Nem nyerték el a szakszervezetek tetszését a kormány által az év utolsó napjaiban elfogadott intézkedések. Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet életbelépése nyomán kialakuló nyílt konfliktusok megszüntetése érdekében javaslatot tett a Társadalmi Párbeszédért Tanács haladéktalan összehívására. Mint ismert, a testületet a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselői alkotják.

ezért már elkezdte a belső egyeztetést a 2019 elejére tervezett tiltakozó megmozdulásokról.

A szakszervezeti szövetség felrója a kormánynak, hogy a társadalmi partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül fogadta el az adóügyi intézkedéseket tartalmazó, 2018/144-es sürgősségi rendeletet, amely gyakorlatilag befagyasztja a közalkalmazotti béreket – állítják. Ez alól csak az állami hatóságok vezetői képeznek kivételt, nekik ugyanis automatikusan nő a fizetésük a minimálbér emelkedésével, ami diszkriminációnak számít a többi közalkalmazottal szemben – áll a közleményben.

„Ha költségvetési megszorításokra van szükség, előbb a különféle különnyugdíjakat kell megszüntetni, illetve a különjuttatásokat maximalizálni, nem azoknak a bérét kell csökkenteni, akik a súlyos személyzethiány miatt túlóráznak, vagy stresszes, veszélyes körülmények között dolgoznak” – teszik hozzá.

Az Alfa Kartell ugyanakkor

Az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség eközben máris tiltakozó akciót kezdeményezett újévi köszöntő az igazságtalanságokról elnevezéssel, amelyhez – a szervezet állítása szerint – több ezer egészségügyi alkalmazott csatlakozott, és küldte el „jókívánságait” a kormánynak. A szakszervezeti szövetség közleménye értelmében így készítik elő azt a tiltakozássorozatot, amelyet az adóügyi módosításokról szóló kormányrendelet miatt terveznek megszervezni 2019 első felében.