Erőpróba a 2019-es év a vállalkozások számára – számos változást hozott az új év a cégeknek és a munkavállalóknak egyaránt

Erőpróba a 2019-es év a vállalkozások számára – számos változást hozott az új év a cégeknek és a munkavállalóknak egyaránt

Nem drágulhat nagyon. Plafonértéket szabott a kormány az energiaáraknak

Fotó: Biró István

Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet – értékelt a Krónika megkeresésére a gazdasági elemző, akit a január elsejétől életbe lépő béremelésekről, adóügyi módosításokról kérdeztünk a 2019-es évi állami költségvetésre várva.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. január 03., 09:142019. január 03., 09:14

2019. január 03., 09:502019. január 03., 09:50

Minimálbér-emeléssel és egyúttal differenciált mi­nimálbérrel, a közalkal­mazottak fizetésemelésével, vitatott hatású adóügyi módosításokkal vette kezdetét a 2019-es esztendő, gazdasági szempontból pedig még sok az ismeretlen mindaddig, amíg nem látjuk az idei állami és társadalombiztosítási költségvetést. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének év végi bejelentése szerint a Dăncilă-kabinet január 15-e után fogadja majd el a büdzsé tervezetét, a parlament pedig január utolsó napjaiban, legkésőbb február elején rendkívüli ülésszak keretében vitatja meg a törvénytervezetet, és szavaz róla.

Fiskális változások

Az viszont már biztos, hogy a Viorica Dăncilă vezette szociálliberális kabinet által elfogadott fiskális intézkedések január elsejétől hatályba léptek. A kormány – mint ismeretes – egyebek mellett

többletadóval sújtja a pénzintézeteket, vagyis „kapzsisági adót” vet ki a bankokra,

amelyet akkor kell befizetniük, ha az irányadó bankközi hitelkamatláb, a ROBOR meghaladja a 2 százalékot.

A jogszabály emellett 2 és 3 százalékos többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, és felső határt szab a földgáz és a villamos energia árának. A jogszabály módosít a magánnyugdíjalapokkal kapcsolatos szabályozáson is – például 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget.

Fizetésemelés a közszférában

Az év utolsó napjaiban elfogadott kormányrendelet értelmében a közalkalmazotti fizetések a 2022-re előirányzott és a 2018. decemberi bér közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nőnek az egységes bérezési törvény előírásainak megfelelően.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnökének becslése szerint

a közalkalmazottak 70–75 százaléka keres majd többet a jövő hónaptól.

„Nehéz megmondani, mekkora lesz a növekedés, mivel igen változó a besorolás és a bértábla függvényében. Tény viszont, hogy lesz, akinek ez a fizetésemelés néhány száz lejt hoz pluszba, másoknak pár tucatnyi lejt, és lesznek olyanok is, akiknek semmit” – fejtette ki Hossu.

Eközben az orvosok és az asszisztensek nem visznek idéntől több pénzt haza, az ő bérüket ugyanis már 2018. március elsejétől a 2022-re előírt szintre emelték.

Változó minimálbér

Jó hírrel indult az év a magánszektorban dolgozóknak is, hiszen a minimálbér emelése rájuk is érvényes. A kormány által garantált legkisebb fizetés január elsejétől 1900 lejről 2080 lejre, a legalább egyéves munkaviszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2350 lejre nőtt. Ugyanakkor a szociálliberális kabinet 3000 lejben szabta meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét – így próbálják orvosolni az ágazatban kialakult súlyos munkaerőhiányt.

Idén sincs másként

„Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet” – értékelt megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette, idén sincs másként, mint a tavalyi év elején:

a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan, hiányoznak a közberuházások, hatalmas a munkaerőhiány.

Az év végén a kormány újabb törvénymódosításokat jelentett be, ez fokozza a bizonytalanságot, és nem tesz jót a gazdaságnak, ám Édler András abban bízik, hogy mivel most választási évek következnek, nagyobb pénzeket mozgósítanak közberuházásokra, és ez felpörgeti a vállalkozásokat.

„Az államháztartás hiánya rövid idő alatt nem befolyásolja a gazdaságot, hiszen az elmúlt két évben is az történt, hogy a beruházásokra szánt összegekből inkább nyugdíjakat és az állami szférában dolgozóknak fizetéseket adtak. Ha a választási esztendőkben mégis különítenek el pénzt állami beruházásra, ha azért is, hogy fenntartsák a fejlődés látszatát, az jót tesz a vállalkozásoknak” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, például ilyen a beharangozott sportóvo­da-program, amely révén országszinten több száz óvodát építenek és működtetnek állami beruházásból.

Megterhelő minimálbér-emelés

Édler szerint ugyanakkor az egyre égetőbb munkaerőhiányra is megoldást kell találni, hiszen ezt éppen a nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatok érzik, mint az építőipar vagy készruhagyártás.

Idézet
Ha más megoldás nincs, akkor a Távol-Keletről kell behozni munkavállalókat, hogy a nagy cégek túlélhessenek”

– vallja Édler, aki szerint azonban a minimálbér-emelés érzékenyen fogja érinti a vállalkozók nagy részét, sokan nem fogják ezt „kibírni”. „Ez a folyamat túl gyorsan történik. Évekig nagyon alacsony volt a minimálbér, most hirtelen el akarjuk érni a nyugati országok alsó bérszintjét, de ez nem a természetes gazdasági folyamatok eredménye, és a vállalkozók egy része egyszerűen nem tud felzárkózni” – mutatott rá a gazdasági szakember.

Szerinte ehhez a minimálbér-emeléshez a piac sem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni, „nem tudja lenyelni”. Németországban egy kisebb családi házat 550 ezer euróért építenek fel, és akkor a vállalkozó meg tudja adni az ottani béreket, Romániában ugyanazt a házat 150 ezer euróért építik meg. Ezt a 400 ezer eurós különbséget a piacnak el kellene fogadnia ahhoz, hogy a itteni vállalkozók a természetes folyamatok eredményeképpen tudjanak nagyobb béreket adni, nem azért, mert a törvény azt előírja.

Idézet
Ez az év próbatétel lesz a vállalkozók számára, aki ezt túléli, az hosszú távon fennmarad”

– szögezte le a kamara elnöke.

Fenyegetőző szakszervezetek

Nem nyerték el a szakszervezetek tetszését a kormány által az év utolsó napjaiban elfogadott intézkedések. Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet életbelépése nyomán kialakuló nyílt konfliktusok megszüntetése érdekében javaslatot tett a Társadalmi Párbeszédért Tanács haladéktalan összehívására. Mint ismert, a testületet a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselői alkotják.

Az Alfa Kartell szerint a kormány tehető felelőssé azokért a szociális konfliktusokért, amelyek e rendelkezések nyomán kialakulnak majd,

ezért már elkezdte a belső egyeztetést a 2019 elejére tervezett tiltakozó megmozdulásokról.

A szakszervezeti szövetség felrója a kormánynak, hogy a társadalmi partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül fogadta el az adóügyi intézkedéseket tartalmazó, 2018/144-es sürgősségi rendeletet, amely gyakorlatilag befagyasztja a közalkalmazotti béreket – állítják. Ez alól csak az állami hatóságok vezetői képeznek kivételt, nekik ugyanis automatikusan nő a fizetésük a minimálbér emelkedésével, ami diszkriminációnak számít a többi közalkalmazottal szemben – áll a közleményben.

„Ha költségvetési megszorításokra van szükség, előbb a különféle különnyugdíjakat kell megszüntetni, illetve a különjuttatásokat maximalizálni, nem azoknak a bérét kell csökkenteni, akik a súlyos személyzethiány miatt túlóráznak, vagy stresszes, veszélyes körülmények között dolgoznak” – teszik hozzá.

Az Alfa Kartell ugyanakkor

a magánnyugdíjalappal kapcsolatos mó­dosításokkal, illetve azzal is elégedetlen, hogy 2019 szeptemberéig befagyasztják a nyugdíjpont értékét.

Az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség eközben máris tiltakozó akciót kezdeményezett újévi köszöntő az igazságtalanságokról elnevezéssel, amelyhez – a szervezet állítása szerint – több ezer egészségügyi alkalmazott csatlakozott, és küldte el „jókívánságait” a kormánynak. A szakszervezeti szövetség közleménye értelmében így készítik elő azt a tiltakozássorozatot, amelyet az adóügyi módosításokról szóló kormányrendelet miatt terveznek megszervezni 2019 első felében.

Meghaladhatja a 3 százalékot a hiány

A tavalyi év első tizenegy hónapjában a román bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát tette ki az államháztartási hiány, amely mintegy két és félszer nagyobb a 2017-es év azonos időszakához mérten – derült ki a pénzügyminisztérium által közölt adatokból. A kormány 5,5 százalékos GDP-bővülést remélt. Az államháztartási hiány 5,1 milliárd lejjel nőtt novemberben, és elérte a 26 milliárdot (5,5 milliárd euró), ami 2 milliárd lejjel marad el a kormány által vállalt 28 milliárdos hiánytól. A Profit.ro gazdasági hírportál emlékeztetett, hogy eddig a román kormány rendszeresen decemberben költötte el az államháztartási hiányt jelentő összeg nagy részét, az elmúlt évben azonban csak nagyon takarékosan költekezhetett az állam, ha be akart illeszkedni az általa vállalt 3 százalékos államháztartási hiánycélba. A portál szerint a novemberi adatok azt mutatták: nagy a kockázata annak, hogy év végéig Románia túllépi a hiánycélt. 2017-ben a román gazdaság 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 2018-ban a kormány 5,5 százakékos GDP-bővülést remélt. A statisztikai intézet adatai szerint az első három negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a gazdaság az előző évhez képest.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. június 10., hétfő

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye

Az egységes európai fizetőeszköz 0,5 százalékkal 1,0751 dollárra, az elmúlt egy hónap legalacsonyabb szintjére gyengült hétfőn, miután Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár pártját legyőzték a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye
2024. június 10., hétfő

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban