Nem drágulhat nagyon. Plafonértéket szabott a kormány az energiaáraknak
Fotó: Biró István
Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet – értékelt a Krónika megkeresésére a gazdasági elemző, akit a január elsejétől életbe lépő béremelésekről, adóügyi módosításokról kérdeztünk a 2019-es évi állami költségvetésre várva.
2019. január 03., 09:142019. január 03., 09:14
2019. január 03., 09:502019. január 03., 09:50
Minimálbér-emeléssel és egyúttal differenciált minimálbérrel, a közalkalmazottak fizetésemelésével, vitatott hatású adóügyi módosításokkal vette kezdetét a 2019-es esztendő, gazdasági szempontból pedig még sok az ismeretlen mindaddig, amíg nem látjuk az idei állami és társadalombiztosítási költségvetést. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének év végi bejelentése szerint a Dăncilă-kabinet január 15-e után fogadja majd el a büdzsé tervezetét, a parlament pedig január utolsó napjaiban, legkésőbb február elején rendkívüli ülésszak keretében vitatja meg a törvénytervezetet, és szavaz róla.
Az viszont már biztos, hogy a Viorica Dăncilă vezette szociálliberális kabinet által elfogadott fiskális intézkedések január elsejétől hatályba léptek. A kormány – mint ismeretes – egyebek mellett
amelyet akkor kell befizetniük, ha az irányadó bankközi hitelkamatláb, a ROBOR meghaladja a 2 százalékot.
A jogszabály emellett 2 és 3 százalékos többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, és felső határt szab a földgáz és a villamos energia árának. A jogszabály módosít a magánnyugdíjalapokkal kapcsolatos szabályozáson is – például 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget.
Az év utolsó napjaiban elfogadott kormányrendelet értelmében a közalkalmazotti fizetések a 2022-re előirányzott és a 2018. decemberi bér közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nőnek az egységes bérezési törvény előírásainak megfelelően.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnökének becslése szerint
„Nehéz megmondani, mekkora lesz a növekedés, mivel igen változó a besorolás és a bértábla függvényében. Tény viszont, hogy lesz, akinek ez a fizetésemelés néhány száz lejt hoz pluszba, másoknak pár tucatnyi lejt, és lesznek olyanok is, akiknek semmit” – fejtette ki Hossu.
Eközben az orvosok és az asszisztensek nem visznek idéntől több pénzt haza, az ő bérüket ugyanis már 2018. március elsejétől a 2022-re előírt szintre emelték.
Jó hírrel indult az év a magánszektorban dolgozóknak is, hiszen a minimálbér emelése rájuk is érvényes. A kormány által garantált legkisebb fizetés január elsejétől 1900 lejről 2080 lejre, a legalább egyéves munkaviszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2350 lejre nőtt. Ugyanakkor a szociálliberális kabinet 3000 lejben szabta meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét – így próbálják orvosolni az ágazatban kialakult súlyos munkaerőhiányt.
„Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet” – értékelt megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette, idén sincs másként, mint a tavalyi év elején:
Az év végén a kormány újabb törvénymódosításokat jelentett be, ez fokozza a bizonytalanságot, és nem tesz jót a gazdaságnak, ám Édler András abban bízik, hogy mivel most választási évek következnek, nagyobb pénzeket mozgósítanak közberuházásokra, és ez felpörgeti a vállalkozásokat.
„Az államháztartás hiánya rövid idő alatt nem befolyásolja a gazdaságot, hiszen az elmúlt két évben is az történt, hogy a beruházásokra szánt összegekből inkább nyugdíjakat és az állami szférában dolgozóknak fizetéseket adtak. Ha a választási esztendőkben mégis különítenek el pénzt állami beruházásra, ha azért is, hogy fenntartsák a fejlődés látszatát, az jót tesz a vállalkozásoknak” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, például ilyen a beharangozott sportóvoda-program, amely révén országszinten több száz óvodát építenek és működtetnek állami beruházásból.
Édler szerint ugyanakkor az egyre égetőbb munkaerőhiányra is megoldást kell találni, hiszen ezt éppen a nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatok érzik, mint az építőipar vagy készruhagyártás.
– vallja Édler, aki szerint azonban a minimálbér-emelés érzékenyen fogja érinti a vállalkozók nagy részét, sokan nem fogják ezt „kibírni”. „Ez a folyamat túl gyorsan történik. Évekig nagyon alacsony volt a minimálbér, most hirtelen el akarjuk érni a nyugati országok alsó bérszintjét, de ez nem a természetes gazdasági folyamatok eredménye, és a vállalkozók egy része egyszerűen nem tud felzárkózni” – mutatott rá a gazdasági szakember.
Szerinte ehhez a minimálbér-emeléshez a piac sem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni, „nem tudja lenyelni”. Németországban egy kisebb családi házat 550 ezer euróért építenek fel, és akkor a vállalkozó meg tudja adni az ottani béreket, Romániában ugyanazt a házat 150 ezer euróért építik meg. Ezt a 400 ezer eurós különbséget a piacnak el kellene fogadnia ahhoz, hogy a itteni vállalkozók a természetes folyamatok eredményeképpen tudjanak nagyobb béreket adni, nem azért, mert a törvény azt előírja.
– szögezte le a kamara elnöke.
Nem nyerték el a szakszervezetek tetszését a kormány által az év utolsó napjaiban elfogadott intézkedések. Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet életbelépése nyomán kialakuló nyílt konfliktusok megszüntetése érdekében javaslatot tett a Társadalmi Párbeszédért Tanács haladéktalan összehívására. Mint ismert, a testületet a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselői alkotják.
ezért már elkezdte a belső egyeztetést a 2019 elejére tervezett tiltakozó megmozdulásokról.
A szakszervezeti szövetség felrója a kormánynak, hogy a társadalmi partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül fogadta el az adóügyi intézkedéseket tartalmazó, 2018/144-es sürgősségi rendeletet, amely gyakorlatilag befagyasztja a közalkalmazotti béreket – állítják. Ez alól csak az állami hatóságok vezetői képeznek kivételt, nekik ugyanis automatikusan nő a fizetésük a minimálbér emelkedésével, ami diszkriminációnak számít a többi közalkalmazottal szemben – áll a közleményben.
„Ha költségvetési megszorításokra van szükség, előbb a különféle különnyugdíjakat kell megszüntetni, illetve a különjuttatásokat maximalizálni, nem azoknak a bérét kell csökkenteni, akik a súlyos személyzethiány miatt túlóráznak, vagy stresszes, veszélyes körülmények között dolgoznak” – teszik hozzá.
Az Alfa Kartell ugyanakkor
Az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség eközben máris tiltakozó akciót kezdeményezett újévi köszöntő az igazságtalanságokról elnevezéssel, amelyhez – a szervezet állítása szerint – több ezer egészségügyi alkalmazott csatlakozott, és küldte el „jókívánságait” a kormánynak. A szakszervezeti szövetség közleménye értelmében így készítik elő azt a tiltakozássorozatot, amelyet az adóügyi módosításokról szóló kormányrendelet miatt terveznek megszervezni 2019 első felében.
Meghaladhatja a 3 százalékot a hiány
A tavalyi év első tizenegy hónapjában a román bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát tette ki az államháztartási hiány, amely mintegy két és félszer nagyobb a 2017-es év azonos időszakához mérten – derült ki a pénzügyminisztérium által közölt adatokból. A kormány 5,5 százalékos GDP-bővülést remélt. Az államháztartási hiány 5,1 milliárd lejjel nőtt novemberben, és elérte a 26 milliárdot (5,5 milliárd euró), ami 2 milliárd lejjel marad el a kormány által vállalt 28 milliárdos hiánytól. A Profit.ro gazdasági hírportál emlékeztetett, hogy eddig a román kormány rendszeresen decemberben költötte el az államháztartási hiányt jelentő összeg nagy részét, az elmúlt évben azonban csak nagyon takarékosan költekezhetett az állam, ha be akart illeszkedni az általa vállalt 3 százalékos államháztartási hiánycélba. A portál szerint a novemberi adatok azt mutatták: nagy a kockázata annak, hogy év végéig Románia túllépi a hiánycélt. 2017-ben a román gazdaság 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 2018-ban a kormány 5,5 százakékos GDP-bővülést remélt. A statisztikai intézet adatai szerint az első három negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a gazdaság az előző évhez képest.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!