Fotó: MTI
2012. február 22., 10:042012. február 22., 10:04
Ezenkívül Görögország magánhitelezői várhatóan a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le. A megállapodás Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja, és megerősíti Görögország helyét az euróövezetben.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke szerint a mostani megállapodás megfelelő alap ahhoz, hogy elindítsák a görög államkötvények újakra cserélésének programját (PSI), amelynek keretében az adósságkönnyítés a gyakorlatban történik majd. Az új kötvények kamata 2014-ig csupán két százalék lesz, majd 2020-ig 3 százalék, és csak azt követően emelkedik 4,3 százalékra. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy Athén már szerdán meg kívánja hirdetni az első kötvénycsereprogramot.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigorú ellenőrzést helyezett kilátásba: megerősítik és folyamatossá teszik az Európai Bizottság munkacsoportjának jelenlétét Görögországban – a csoporthoz euróövezeti tagállamok szakértői is csatlakozhatnak. Ugyanakkor külön számlát nyitnak az adósságszolgálatra szánt pénzek elhelyezésére, és ezen mindig legalább három hónapra előre szóló tartaléknak kell lennie. Az IMF egyébként is feltételekhez köti a mentőcsomaghoz történő hozzájárulás mértékét, amiről várhatóan március második hetében fog dönteni a szervezet igazgatótanácsa. Christine Lagarde vezérigazgató szerint az IMF nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötelezettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem arra is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság leküzdésére.
Az IMF szakértői úgy látják, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert állandó válságkezelési rendszerben előirányzott 500 milliárd euró nem lesz elegendő. Ezért a válságalap emelését szorgalmazzák, mintegy feltételeként annak, hogy további öszszegekkel járuljanak hozzá a második görög mentőcsomaghoz. Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából 30 százalékát állta az IMF.
Vannak kétkedő hangok is a kedd hajnali megállapodás várható eredményeit illetően: londoni elemzők szerint „erősen feltételes” a görög adósságrátacél elérése, mivel az több feltételezett tényező megvalósulásától is erőteljesen függ. Szerintük változatlanul kérdéses még az is, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhat-e. A Financial Times keddi számában pedig egy „szigorúan bizalmas” jelentésből idézett, ebben az állt, hogy Görögországnak még további segélycsomagokra lehet szüksége. Az euróövezeti pénzügyminiszterek számára öszszeállított dokumentum szerint a görög mentőprogram „messze letért” a kívánt pályáról, és a Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy az ország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből.
Mint korábban beszámoltunk, Görögországnak egy hónapon belül szüksége lenne az újabb nemzetközi hitelekre, mivel hamarosan lejár egy 14,5 milliárd eurós tartozása. Ez már a második mentőcsomag Görögország számára, amely 2010 májusában az euróövezeti tagországok kormányaival és az IMF-fel kötött kétoldalú hitelmegállapodások révén összesen 110 milliárd euróhoz jutott.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.