IV. Erdélyi Gazdasági Fórum Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2025. március 21., 14:382025. március 21., 14:38
2025. március 21., 15:022025. március 21., 15:02
A IV. Erdélyi Gazdasági Fórum megnyitóján elmondott köszöntőbeszédében az államtitkár rámutatott: minél erősebbek az erdélyi magyar vállalkozások, minél több magyar vállalkozás van jelen Romániában, annál nagyobb esélye annak, hogy a helyben élő magyarok megtalálják a boldogulásukat szülőföldjükön.
Magyar Levente a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Büszkék lehetünk erre az eredményre, és büszkék lehetünk arra, hogy az erdélyi magyar közösség fel tud mutatni egy olyan képességet, olyan szervezettséget, amely lehetővé tette ennek a gazdasági sikertörténetnek a véghezvitelét” – fogalmazott.
– jelentette ki az eseményen Nacsa Lőrinc, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság 2019-ben indította el a mentorprogramot, melyben 1000 vállalkozó vett már részt, és 200 mentor önkéntesen támogatja a fiatal, kezdő vállalkozókat.
Kifejtette: a számok örömre adnak okot, hiszen a felméréseik szerint
„De a politikum hasznos információkhoz is jut a vállalkozók révén, akiktől folyamatosan érkezik a visszajelzés a különböző problémákról, melyeken a politikumnak kell változtatni, legyen szó az adók vagy a bürokrácia csökkentéséről, a vállalkozókat segítő programokról vagy a szakképzés erősítéséről” – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc is felszólalt a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár beszédében a politikum, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek közötti partnerség fontosságát hangsúlyozta, mivel ezáltal könnyebben meg lehet küzdeni azokkal a nehézségekkel, melyeket az elmúlt évek kihívásai – a világjárvány, a háború, az energiaválság, infláció – okoztak.
Aláhúzta: ahhoz, hogy ezt a kihívásokkal, válságokkal terhelt időszakot Közép-Kelet-Európa nyertesként élhesse meg,
Közölte: az európai versenyképesség motorja Közép-Kelet-Európában tud megvalósulni, ebben a Magyarországon, Erdélyben és a környező Kárpát-medencei országokban élő magyaroknak kiemelt szerepük lehet.
Emlékeztetett: a kelet-közép-európai országok együtt szenvedték meg a kommunizmust, élték át a szétszakítottság állapotát. Miközben Európában „a lelkekért folyik a verseny”, itt még található lélek, a gazdaságban is, a magyarországi és erdélyi vállalkozók közötti együttműködésben is lakozik lélek, amit érdemes kihasználni – nyomatékosította.
Kelemen Hunor újságírók gyűrűjében a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Az a mi érdekünk, hogy ebben az átalakulásban a jó oldalon feküdjünk, és a jó oldalon ébredjünk. Az az érdekünk, hogy a nyugati területhez kapcsolódjunk, amiről ma még nem tudjuk, hogy hogyan fog kinézni, biztos, hogy változni fog, bármit is jelentsen ez a változás” – idézte szavait az MTI.
A szövetség elnöke emlékeztetett:
A szövetségi elnök beszédében úgy fogalmazott, „tele van a világ politikai kalandorokkal, napról napra újabbak tűnnek fel”, és teljesen hiányzik a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, amit leginkább a vállalkozók éreznek. Kitért az amerikai változásokra, és beszélt a mesterséges intelligencia jelentette veszélyről, rámutatva, hogy ezt meg kell tanulni használni.
Közölte: egyesek éveken keresztül „különböző valóságértelmezéseket” töltöttek fel a világhálóra, mivel rájöttek, hogy ezek később mire lesznek használhatók, így ma az algoritmus már „ezekből válaszol”, a polgár olyan tájékoztatást kap, aminek nem sok köze van a valósághoz.
A tavalyi romániai elnökválasztásról szólva emlékeztetett, hogy
„Nekünk nem volt más lehetőségünk, minthogy előrenézzünk” – mondta, arra utalva, hogy az RMDSZ ismét annak a kormánykoalíciónak a része, ahonnan korábban kiszorították.
A szövetségi elnök szerint megpróbáltak tanulni a korábbi hibákból, ezért Crin Antonescu személyében közös államfőjelöltet állítottak, akinek választási győzelme szerinte garancia lenne arra, hogy a koalíció fennmaradjon.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!