IV. Erdélyi Gazdasági Fórum Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2025. március 21., 14:382025. március 21., 14:38
2025. március 21., 15:022025. március 21., 15:02
A IV. Erdélyi Gazdasági Fórum megnyitóján elmondott köszöntőbeszédében az államtitkár rámutatott: minél erősebbek az erdélyi magyar vállalkozások, minél több magyar vállalkozás van jelen Romániában, annál nagyobb esélye annak, hogy a helyben élő magyarok megtalálják a boldogulásukat szülőföldjükön.
Magyar Levente a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Büszkék lehetünk erre az eredményre, és büszkék lehetünk arra, hogy az erdélyi magyar közösség fel tud mutatni egy olyan képességet, olyan szervezettséget, amely lehetővé tette ennek a gazdasági sikertörténetnek a véghezvitelét” – fogalmazott.
– jelentette ki az eseményen Nacsa Lőrinc, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság 2019-ben indította el a mentorprogramot, melyben 1000 vállalkozó vett már részt, és 200 mentor önkéntesen támogatja a fiatal, kezdő vállalkozókat.
Kifejtette: a számok örömre adnak okot, hiszen a felméréseik szerint
„De a politikum hasznos információkhoz is jut a vállalkozók révén, akiktől folyamatosan érkezik a visszajelzés a különböző problémákról, melyeken a politikumnak kell változtatni, legyen szó az adók vagy a bürokrácia csökkentéséről, a vállalkozókat segítő programokról vagy a szakképzés erősítéséről” – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc is felszólalt a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár beszédében a politikum, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek közötti partnerség fontosságát hangsúlyozta, mivel ezáltal könnyebben meg lehet küzdeni azokkal a nehézségekkel, melyeket az elmúlt évek kihívásai – a világjárvány, a háború, az energiaválság, infláció – okoztak.
Aláhúzta: ahhoz, hogy ezt a kihívásokkal, válságokkal terhelt időszakot Közép-Kelet-Európa nyertesként élhesse meg,
Közölte: az európai versenyképesség motorja Közép-Kelet-Európában tud megvalósulni, ebben a Magyarországon, Erdélyben és a környező Kárpát-medencei országokban élő magyaroknak kiemelt szerepük lehet.
Emlékeztetett: a kelet-közép-európai országok együtt szenvedték meg a kommunizmust, élték át a szétszakítottság állapotát. Miközben Európában „a lelkekért folyik a verseny”, itt még található lélek, a gazdaságban is, a magyarországi és erdélyi vállalkozók közötti együttműködésben is lakozik lélek, amit érdemes kihasználni – nyomatékosította.
Kelemen Hunor újságírók gyűrűjében a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Az a mi érdekünk, hogy ebben az átalakulásban a jó oldalon feküdjünk, és a jó oldalon ébredjünk. Az az érdekünk, hogy a nyugati területhez kapcsolódjunk, amiről ma még nem tudjuk, hogy hogyan fog kinézni, biztos, hogy változni fog, bármit is jelentsen ez a változás” – idézte szavait az MTI.
A szövetség elnöke emlékeztetett:
A szövetségi elnök beszédében úgy fogalmazott, „tele van a világ politikai kalandorokkal, napról napra újabbak tűnnek fel”, és teljesen hiányzik a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, amit leginkább a vállalkozók éreznek. Kitért az amerikai változásokra, és beszélt a mesterséges intelligencia jelentette veszélyről, rámutatva, hogy ezt meg kell tanulni használni.
Közölte: egyesek éveken keresztül „különböző valóságértelmezéseket” töltöttek fel a világhálóra, mivel rájöttek, hogy ezek később mire lesznek használhatók, így ma az algoritmus már „ezekből válaszol”, a polgár olyan tájékoztatást kap, aminek nem sok köze van a valósághoz.
A tavalyi romániai elnökválasztásról szólva emlékeztetett, hogy
„Nekünk nem volt más lehetőségünk, minthogy előrenézzünk” – mondta, arra utalva, hogy az RMDSZ ismét annak a kormánykoalíciónak a része, ahonnan korábban kiszorították.
A szövetségi elnök szerint megpróbáltak tanulni a korábbi hibákból, ezért Crin Antonescu személyében közös államfőjelöltet állítottak, akinek választási győzelme szerinte garancia lenne arra, hogy a koalíció fennmaradjon.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
szóljon hozzá!