A 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastély Nagykárolyban
Évről évre többen látogatják a tizenegy hektáros nagykárolyi kastélyparkot, ahol a több évszázados fák és a három kilométernyi gyalogsétány ideális hely a kikapcsolódásra. A parkgazda agronómus szerint munkájuk egyre több szakember számára jelent tapasztalatcserét és követendő példát.
2019. január 13., 17:232019. január 13., 17:23
2019. január 14., 11:502019. január 14., 11:50
Észak-Erdély egyik legszebb parkjába látogathat el, aki meg szeretné tekinteni a 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastélyt Nagykárolyban.
A 11 hektáron fekvő kastélykert 1400 növény otthona – közöttük számos olyan növényi ritkaság is található itt, amiért nemcsak az országból, hanem külföldről is ellátogatnak botanikusok és biológusok a partiumi kisvárosba –, a dendrológiai park „felújítása” és nagy sikere azt is jelzi, hogy Erdélyben mekkora az igény az ilyen fajta zöldövezetekre.
A sikertörténetté vált nagykárolyi kastély parkja adta az ötletet a Szatmár megyei város önkormányzatának, hogy
a Regionális Operatív Program keretében megpályázható, 12 millió lejes beruházással a Somos városrészben, ebből a polgármesteri hivatal önrésze mindössze 2 százalék.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Vénig Zoltán agronómusnak, a park gondnokának a keze alatt alakult ki a 11 hektáros zöldövezet mai arculata. Munkáját biológus, botanikus, tájsebész és más alkalmazottak is segítik. A szakember szerint az utóbbi években egyre inkább átértékelődik a parkgondozás: különböző tudományágak szakembereinek közös munkája révén születik meg az a természetes környezet, ahol egyre több ember tölti szabadidejét, és kapcsolódik ki.
A Károlyi főurak ősei Mátyás király engedélyével építhették fel a mai kastély elődjét, egy kőházat 1482-ben, amely több átépítés és átalakítás során a 19. század vége óta őrzi mai formáját, amikor
Ezt újította fel eredeti szépségében a nagykárolyi önkormányzat pályázati pénzekből. Évente mintegy negyvenezer látogató fordul meg a kastélyban, Vénig Zoltán szerint azonban a parkban sokkal többen: a három kilométernyi, madárcsicsergéstől és ódon fáktól övezett, kövezett sétány ideális hely pihenésre és hosszú sétákra. A park gondnoka eleve arra törekedett, hogy minél többet megőrizzenek a parkerdő természetes szépségéből.
– magyarázza a parkgondnok munkájának fő ismérvét a szakember.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Erről amúgy a szakmában is viták folynak, hiszen a francia iskola ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Aki ellátogat például a versailles-i kastély világhírű parkjába, az a centire kimért fasorok katonás rendjét látja, ahol az ember már-már a végsőkig beavatkozott a természet rendjébe. Vénig szerint az erdélyi történelmi családok kastélyainak kertje sokkal jobban belesimult a tájba, a természetes környezetbe. Örvendetesnek tartja, hogy ez az irány a mostani felújítások időszakában is megmaradt, a szakemberek többsége követendőnek tartja.
Az 1979-ben agronómusi diplomát szerzett Vénig Zoltán három évtizedig dolgozott nagyüzemi mezőgazdászként, a rendszerváltás után pedig a környékbeli gazdák társulásával létrejött egyik ezerhektáros farmot vezette sikeresen, mígnem a helyi magyar polgármester ajánlotta fel számára az önkormányzat tulajdonába került kastélypark gondnoki teendőit. A korábbi munkájától eltérő feladatokkal hamar megbarátkozott elsősorban azért, mert annak idején az egyetemen igen alapos volt a botanikai oktatás, így csak elő kellett bányászni a mintegy 1400, szabadban élő parki növény nevét, tulajdonságait és szükségleteit. Ma már erre külön egyetemi szakok jöttek létre a romániai mezőgazdasági felsőoktatásban is, ami jelzi a parkrendezés iránti növekvő igényt és szaktudást, hiszen egyre több önkormányzat szeretne nyitni a természet irányába. Vénig szerint azonban nincs könnyű dolga a szakembernek, mert a kívülállók mindig árgus szemekkel figyelik, mi történik a parkokban.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Nemrég hatalmas cirkusz kísérte Nagykárolyban több öreg fa kivágását. Politikai vonalon is megtámadták, holott
„Ezt a műveletet időben egyeztetjük az erdészeti igazgatóság képviselőivel. Összeállítjuk a fa kivágásához szükséges szakmai dokumentációt, az erdészet ezt jóváhagyja, és csak ezután jöhet a láncfűrészes ember. A természetért aggódó civileknek meg kell érteniük, hogy a parkokban szükséges faritkításokat, vágásokat szakmai döntések előzik meg” – magyarázza a szakember, aki a fát az ember életéhez hasonlítja: megszületik, él, megöregszik és meghal. A fák esetében is van egy olyan kor, amikor már nem lehet többé életben tartani őket. A nagykárolyi park mai legidősebb fáját 1810-ben ültették – ennek átmérője 6 méter –, de van több százéves vagy ennél idősebb platánfa is. Amíg a fák életképesek, gondozzák, védik őket. Közben folyamatosan ültetnek csemetéket a kiesők, kiszáradók helyébe.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Az újjászülető erdélyi kastélyparkok látogatottsága évről évre nő.
A partiumi városba rendszeresen ellátogatnak tapasztalatcserére hazai és külföldi botanikusok, tájsebészek és biológusok. Legutóbb ősszel járt náluk egy nagyobb küldöttség Kárpátokon túli városokból, zömében fiatal szakemberek, akik ezen a területen szeretnének szakmai jövőt építeni maguknak. Vénig szerint egyre több polgármesteri hivatal szeretne befektetni parkokba, zöldövezetekbe, hiszen a tömbházépítkezések káoszában most döbbennek rá, hogy egyre több az ingatlan, és egyre kevesebb a park. Ezt ellensúlyozandó, sok önkormányzat pályázik új parkokra, a nagykárolyi oázis ugyanakkor követendő szakmai fogódzót jelent a most születő új városi erdős területek számára is.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!