Fotó: Veres Nándor
Hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. A szakmabeliek valóságos szélmalomharcot folytatnak, de egyelőre nem jártak sikerrel.
2016. július 15., 19:062016. július 15., 19:06
2016. július 15., 22:532016. július 15., 22:53
Hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá a termékük címkéjére a pálinka magyar elnevezését. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze annak román megfelelője, a pălincă szó kerülhet a feliratra. A Krónika azt követően járta körül a témát, hogy a napokban az Európai Bizottság kiadta a Romániában palackozott, földrajzi oltalmat élvező szeszes italok jegyzékét, amelyben egyebek mellett a pălincă megnevezés is szerepel.
Apró eltérések
Mint Vigh Beáta márkavédelmi szakértő a Krónika megkeresésére elmondta, a most kiadott jegyzék mindössze megerősíti a korábbi szabályozásokat, ugyanis egy 2008-as európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a megnevezés már földrajzi oltalmat élvezett, mint ahogyan Magyarországon is a pálinka. A szakértő emlékeztetett, ez az európai uniós szabályozás a különböző földrajzi vidékek hírneves és hagyományos szeszes italait hivatott védeni és azonosítani az előállítási szabványok, termékkategóriák és földrajzi árujelzők alapján.
Ilyen értelemben a pălincă és pálinka megnevezések földrajzi árujelzők a címkéken, és ezért van az, hogy a pálinka megnevezés eredetvédett, és kizárólag Magyarország területén használható magyar gyümölcsből cefrézett és palackozott párlatokra, amelyek alkoholtartalma 37,5-86 százalék között van. A barackpálinka megnevezés ellenben használható, négy osztrák tartományban is, míg a törkölypálinka csak magyar szőlő törkölyéből készülhet Magyarországon.
A pălincă megnevezés is ugyanilyen földrajzi árujelző – tette hozzá Vigh Beáta –, csak kizárólag Románia területére, ahol azonban igazából Erdélyben van történelmi hagyománya a pálinkakészítésnek, és vannak ma is híres, nemzetközileg elismert pálinkakészítők, akik prémiumminőségű termékeket állítanak elő. A romániai pălincă megnevezésű szeszes italnak egyébként minimum 40 százalékos alkoholtartalmúnak kell lennie, és kizárólag gyümölcspárlatból készülhet, cukor és aromaanyagok hozzáadása nélkül, még a 368-os számú, 2008. évi rendelet alapján. A gyümölcskategóriák szerint még ezenkívül eltérő szigorítások vannak érvényben – avatott be a márkavédelmi szakember.
Egy és mégsem ugyanaz
„Az úgymond két italnak a két országban érvényes, hasonló, mégis néhány apróságban eltérő, szigorú előállítási szabványnak kell megfelelnie. De bármilyen furcsa is számunkra, itt a két szó nem egymásnak fordítása, megfelelője, hanem törvény szerint másfajta eredetet jelölnek, más-más szabályozással\" – válaszolta ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy miért nem írható rá a palackra, hogy oroszhegyi szilvapálinka, amikor a két szó nyelvi szempontokból tökéletesen ugyanazt jelenti. Vigh Beáta szerint azonban azon termékek kapcsán, amelyek mind a hungarikum előírásainak, mind a romániai jogszabálynak egyszerre megfelelnek, lehetne egyeztetni a címkézésről, ha van erre akarat.
„Mint látható, az EU-s jogszabályok időről időre módosíthatóak, ezúttal is egy jegyzék módosításáról beszélünk tulajdonképpen\" – mutatott rá a romániai magyar közösség számára igen fontos elvárásra, hiszen miközben a politikum, a civil szféra, illetve az egyszerű emberek szintjén is minden eszközzel küzdünk azért a román államigazgatási szerveknél, hogy anyanyelvünket minél szélesebb körben használhassuk, ebben az esetben éppen az anyaország tiltja a pálinka szó használatát.
Ötletes név kell
A márkavédelmi szakember egyébként azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az a vállalkozó, aki növelni szeretné az eladását, ki szeretné emelni az általa készített termék hírnevét, nem elégszik meg azzal, hogy feltünteti a címkén a termék kategóriáját, legyen az pálinka vagy pălincă, hanem ellátja egy jó márkanévvel, és a továbbiakban ezt a márkanevet védi le, erre építi ismertségét. „Mert mondjuk körtepálinkát is sokan készíthetnek, de lehet a Körtekóstoló Kalapos Kukac (fiktív név – szerk. megj.) körtepálinkája a legfinomabb mind közül, és erre kell brandet építeni\" – szögezte le Vigh Beáta.
Kikérik maguknak és perrel fenyegetnek
A „pálinkaháború\" eddigi legnagyobb „csatájára\" tavaly októberben, az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor került sor. Az itteni érintettek akkor is elpanaszolták az egybegyűlteknek, hogy a magyar kormány eredetvédelmi lépései miatt az erdélyiek csak a román megnevezést írhatják rá még a díjnyertes palackokra is. A helyzetet pedig fokozta, hogy akkor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is.
Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál, mert nem akar még egy tokaji-ügyet\". Az újságírói felvetésre, hogy a Székelyföld például elképzelhetetlen pálinka nélkül, a nagymester azt válaszolta, hogy „a pálinka nem Trianon-termék, hanem uniós eredetvédettséget élvező, Magyarországon, magyar gyümölcsökből készülő áru\". „Aki ezzel akar piacra lépni, annak nekimegyünk\" – szögezte le Piros László, sőt azzal fenyegetőzött, hogy a délvidéki pálinkalovagokat is feljelenti, amint Szerbia uniós tag lesz, mert évek óta használják a szervezet nevében a pálinka szót.
Megveregetik a vállukat, de nincs előrelépés
„A Gyurcsány-kormány annak idején úgy védett le egy terméknevet, hogy azzal nekünk a Székelyföldön az anyanyelvünket korlátozza\" – nyilatkozta az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor az MTI-nek Dezső Tibor, a lovagrend szakmai vezetője. A sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég tulajdonosa most a Krónika megkeresésére elmondta, az erdélyi pálinkafőzők, személyesen ő is, már számtalan petíciót küldtek a magyar földművelésügyi minisztériumnak, Magyarország bukaresti nagykövetségének, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést.
„Mindenki megértette a problémánkat, megveregették a vállunkat, de nem történt semmi, még a tárgyalásig sem jutottunk el\" – osztotta meg tapasztalatait keserűen Dezső Tibor. A székely pálinkafőző abban bízik, hogy a hamarosan esedékes Tusványoson terítékre kerül ez a téma is, és körvonalazódhat valamilyen kielégítő megoldás. Azt azonban, hogy erre sor kerül-e, egyelőre nem tudni, ugyanis még arra a javaslatukra sem kaptak választ, hogy szervezzenek a nyári szabadegyetem keretében erről egy kerekasztal-beszélgetést.
Nyelvi kérdés, nem gazdasági
Az erdélyiek egyébként nem értik, hogy Magyarország miért gáncsolja az ügyüket, miért nem használhatják a pálinka megnevezést, hiszen amint mondják, az sem gazdasági, sem kereskedelmi szempontból nem jelent előnyt számukra, egyszerűen érzelmi töltete van annak, hogy anyanyelvükön szeretnék feltüntetni termékük nevét.
„Arra gyanakszunk, hogy a magyar szeszipar erős lobbija hátráltatja az ügyünket, de ezt sem értjük, hisz nem jelentenének nagyobb konkurenciát a magyar pálinkának, mint így, a román felirattal, és a minőség sem lehet akadály, hiszen a pálinkák világversenyének számító osztrák Destillatán jobb eredményt értünk el, mint a magyarországi győztes\" – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, aki szerint technikai akadálya sincs az Európai Unióban levédett pálinka név határon túli kiterjesztésének, hiszen Ausztria négy keleti megyéjében készített párlat forgalmazható pálinka néven. Sőt – tette hozzá – más európai példa is van arra, hogy egy levédett termék több országban készülhet.
Példaként a borókaízesítésű szeszes italt hozta fel, ami Belguimban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is ugyanazon a néven állítható elő. Dezső Tibor ugyanakkor rámutatott, a Székelyföldön nagy hagyománya van a jó minőségű pálinkának, a marossárpataki főzdében, a nyárádszentsimoni Csipán-főzdében vagy a kibédi Orbán-főzdében több nemzedék óta készül a párlat, ám ezek nem olyan tőkeerős nagyvállalkozások, hogy a piacon veszélyt jelenthetnének a magyar pálinkáknak. Mint emlékeztetett, a Potio Nobilis termékekre is készült teljesen magyar címke, de erre csak azt írhatták, hogy gyümölcspárlat. „Ez nyelvidegen, nem használjuk Erdélyben, olyan, mint a nyakatekerészeti mellfekvenc a nyakkendőnek. A pálinkát, amit mindenki megért, azt szeretnénk felírni\" – szögezte le a vállalkozó.
Más fronton is próbálkoznak, abban bíznak, hogyha Románia a későbbiekben még bővíti a védett termékek listáját, abba bekerülhet az erdélyi pálinka megnevezés (románul), akkor ezzel is érvelhetnének a magyar hatóságok előtt, hogy legalább az erdélyi pálinkára terjesszék ki a magyar megnevezés használatának jogát. Ezzel viszont az a gond, hogy a lista bővítése nagyon lassan halad, és nem is biztos, hogy a háromszékiek által javasolt megnevezés végül bekerül. A sepsiszentgyörgyi Dezső Tibor különben az első erdélyi, sőt romániai pálinkafőző, aki a világ legjelentősebb párlatversenyén, az osztrák Destillatán aranyérmet szerzett, akkor a kajszibarackpálinkájával, de világhírű a vadmálnapálinkája, és több más párlata szerzett díjakat a világversenyeken.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!