Fotó: Pixabay.com
A bukaresti kormány által bevezetett adópolitikai módosítások késztetnek arra két kanadai fiatalt, hogy bezárják Kolozsvár központjában kialakított éttermüket: a bő három éve működő vendéglőre január utolsó napján kerül lakat.
2018. január 25., 18:092018. január 25., 18:09
„2006-ban jöttem először Romániába, kíváncsi voltam, milyen egy kelet-európai ország. Szebenben és Bukarestben voltam. 2009-ben visszatértem az országba, Kolozsvárra, otthon éreztem magam, és arra gondoltam, itt tudnék élni” – idézte fel a kezdeteket a Mediafax hírügynökségnek Oliver Rydell.
Végül 2013-ban letelepedett a kincses városban, és egy szintén kanadai barátjával közösen, 2014 nyarán vendéglőt nyitott a belvárosban. Később egy román állampolgár is betársult. Az étterem nemzetközi és kanadai fogásokat kínál, többnyire a helyi piacról beszerezhető friss alapanyagokból. A helynek nyolc alkalmazottja van, és mostanáig kisvállalkozásként működött.
2018. január elsejétől pedig újabb változások jöttek, sokkal brutálisabbak, amelyek megakadályoznak abban, hogy folytassuk tevékenységünket, így a bezárás mellett döntöttünk” – panaszolta el Rydell.
Felrótta egyebek mellett azt a tavalyi módosítást, amely szerint a vendéglátóipari egységeket a felületük alapján adózzák meg, nem forgalmuk vagy jövedelmük szerint. Említette még a részmunkaidős alkalmazottakra idéntől kivetett pluszterhet, ami 3000 lejes többletkiadást jelent számukra. „Nem lehet a végtelenségig elviselni ezeket a pluszadókat, amelyek romba döntik a vállalkozásodat.
A jelenlegi környezet egyáltalán nem kedvező, nem barátságos a kisvállalkozásokkal. Kiszámíthatóság hiányát tapasztaltuk az adóügyek terén, minden évben jött valami új a kormánytól. Nagyon nehéz. Kidolgoz az ember egy üzleti tervet, és nem tudja, mi vár rá. Stresszelő. Nehéz tiszteletben tartani. Csalódott vagyok a kormányzati intézkedések miatt” – összegzett a kanadai vállalkozó.
Megjegyezte, például Kanadában egy kisvállalkozónak nem is kell adót fizetnie, ha cége nem jövedelmező. „Egy kisvállalkozás olyan, mint az elültett mag, ápolni kell, hogy növekedjen. Ám itt másként járnak el, így az eredmény a cég csődje, és ez nem a befektető hibája” – fogalmazta meg Oliver Rydell.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!