Az Első otthon hitelprogram keretében kölcsönt felvett, és nehéz anyagi helyzetbe került ügyfelek megsegítését célzó törvénytervezetet nyújtott be Daniel Zamfir nemzeti liberális (PNL) képviselő, aki egyébként az úgynevezett hitelcserés tervezetet is kezdeményezte.
2016. június 30., 15:502016. június 30., 15:50
2016. június 30., 20:132016. június 30., 20:13
Az elképzelés szerint nem lehetne kilakoltatni az Első otthon hitelből vásárolt ingatlanból az adósságot felhalmozott klienseket, hanem abban az esetben, ha kényszervégrehajtásra kerül sor, az állam vásárolná meg a lakást, az ügyfél pedig bérlőként élne ott tovább, és jogosult lenne a visszavásárlásra. Daniel Zamfir azzal indokolta a jogszabálytervezetet, hogy az Első otthon keretében vásárolt ingatlanokat nem lehet „beváltani” a hitelcseretörvény alapján, azaz nem lehet odaadni a banknak az adósság eltörlése fejében. A képviselő így az új tervezettel az ebbe a kategóriába tartozó ügyfeleknek is védelmet biztosítana.
A lakásügynökségnek fizetne bért az ügyfél
A dokumentum előírja: a pénzintézet által küldött, a kényszervégrehajtásra vonatkozó felszólítás kézhez kapása után 15 napon kell jeleznie az eladósodott ügyfélnek, hogy bérlőként továbbra is az ingatlanban maradna. Ebben az esetben az országos adóhatóság (ANAF) – amely az állam által garantált ingatlanokat elárverezi – leállítja a kényszervégrehajtást, a lakást pedig eladja az Országos Lakásügynökségnek (ANL).
Az ügynökségnek kötelessége azon az áron megvásárolni a lakást, amennyi a hátramaradt, ki nem fizetett hitel értéke. A továbbiakban az ügyfél – a volt tulajdonos – öt évre szóló bérleti szerződést köt, a havi részletet pedig az ANL-nek fizeti, a bérleti díjat pedig évente a kormány határozattal szabja meg. Öt év elteltével a bérlő visszavásárolhatja az ingatlant a lakásügynökség által kifizetett, az infláció mértékével kiigazított áron.
Alacsony a rosszul teljesítő hitelek aránya
A hat éve elindított Első otthon program keretében az állam – amely a kölcsön felére vállal garanciát – összesen 39,5 millió lejt fektetett be a projektbe. Romániában az Első otthon programmal igénylik az ingatlanhitelek többségét. A rosszul fizető kliensek aránya ugyan alig 0,3 százalékos volt júniusban, de ez 0,1 százalékos emelkedést jelent a három hónappal ezelőtti statisztikához képest – közölte az Economica.net hírportál a programot lebonyolító garanciaalap adataira hivatkozva.
A kedvezményes hitelprogram rendkívül népszerű, az év elején az állam által elkülönített keret rendszerint néhány hónap alatt elfogy. A kormánynak idén már május 18-án 500 millió lejjel kellett növelnie a keretet, miután a megnövekedett kereslet miatt több pénzintézet is jelezte, hogy ebben az évben már nem tud több kedvezményes kölcsönt adni. Ennek nyomán új összegeket kapott az Alpha Bank, a Creditcoop, a Banca Românească, a Transilvania Bank, a Bancpost, a Leumi, a BCR, a BRD, a CEC, a Credit Agricole, a Garanti, az ING Bank, az Intesa Sanpaolo, a Marfin, az OTP Bank, a Piraeus Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank. Az Első otthon keretében 2009-től mostanáig közel 182 ezer hitelt garantált az állam több mint 3,5 milliárd euró, vagyis 15,6 milliárd lej értékben.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!