Virtuális nagy találkozás. Az online térben rajtolt el az erdélyi mentorprogram második évada
Fotó: Facebook/Pro Economica Alapítvány
Az erdélyi mentorprogram erősíti azt a gazdasági hálót, amelyet sikerült az elmúlt években Kárpát-medencei szinten kiépíteni – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az erdélyi mentorprogram csütörtökön elrajtolt második évadának online nyitórendezvényén.
2021. november 18., 12:582021. november 18., 12:58
2021. november 18., 13:002021. november 18., 13:00
Emlékeztetett: az elmúlt évek gazdasági fejlesztési programjának kiegészítője ez a mentorprogram. Mint részletezte,
valamint hogy a több évtizedes szakmai múlttal rendelkező nagyvállalkozók tapasztalatukkal, tudásuk átadásával segítsék a most induló mikro-, illetve kisvállalkozásokat.
Az államtitkár felidézte, hogy a Vajdaságban 2019-ben indult program most már Horvátországban, a Felvidéken és Kárpátalján is egy időben zajlik. Ezzel együtt elindítják most az erdélyi mentorprogram második évadát.
Ezáltal pedig a program erősíti azt a gazdasági hálót, amelyet sikerült az elmúlt években Kárpát-medencei szinten kiépíteni, és amelyet már „nevezhetünk egyre inkább egy gazdasági térnek”.
„Kutatásaink bizonyítják, hogy nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medencében szinte mindenhol
– fogalmazott Potápi. Hozzáfűzte: az is fontos, hogy ezeknek a térségeknek a magyar vállalkozói magyarországi vállalkozásokkal kössenek szakmai, illetve üzleti kapcsolatot, a magyar gazdaság erősítése érdekében.
A sikeres vállalkozások tapasztalatainak átadása és a közösségépítés egyaránt célja a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Mentorprogramjának, amely szerdán rajtolt el, és a Pro Economica Alapítvány, valamint a Design Terminál együttműködésével valósul meg.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az anyagi támogatáson túl egy közösségi háló kiépítését próbálják segíteni. „Tanultunk az elmúlt év tapasztalataiból. A második évadban most már Románia tíz megyéjében vagyunk jelen. Ez azt mutatja, hogy
Folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket” – jelentette ki Kozma Mónika. Hozzátette: meg kell becsülni minden együttműködést a magyar kormánnyal, hiszen az egy olyan segítség, ami nélkül az elmúlt évtizedekben nem tudtak volna ekkora régiót lefedő, profitorientált együttműködéseket kialakítani.
Az online megnyitót Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője zárta. Úgy véli, hogy első körben még mondhatták azt, hogy sikerült „jól eladniuk” a programot, azonban az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor egy program másodszor indul el. Hangsúlyozta,
„Ha hálózatelemzésről beszélünk, gondoljatok úgy magatokra, mint 170 csomópont. Ha az előző évadról is beszélünk, akkor 270. A saját régiótokban, a saját területeteken nemcsak a saját tudásotokhoz fértek hozzá, hanem most már 270 ember tudásához” – húzta alá a szakmai vezető.
Elárulta továbbá, hogy számos programmal készültek ezúttal is, melynek legfontosabb eleme a közösségépítés, ugyanis „nincs gazdaságfejlesztés közösségfejlesztés nélkül”, a források megfelelő felhasználásának az egyik legjobb módja az, hogy ha az emberek sokat tudnak egymással beszélni, és ha meg tudják osztani a tapasztalataikat.
Jónás László beszélt ugyanakkor arról is, hogy a program indulásakor még a Design Terminal saját mentorait vitték el a különböző határon túli régiókba. Több, mint két évvel ezelőtt azonban úgy gondolták, hogy azok a régiók már elég erősek ahhoz, hogy a saját vállalkozói rétegük mentorálja a saját kezdő vállalkozóikat.
A program a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Pro Economica Alapítvány és a Design Terminal együttműködésében valósul meg.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!