Ellehetetlenítenék a háztáji sertéstartást: nem a maradékok tiltása és a fertőtlenítés jelenti a gondot

Nem tud Románia megszabadulni az afrikai sertéspestistől, aminek nyomán a hatóságok a kór további terjedésének megfékezése érdekében új szabályokat terveznek bevezetni a magánfogyasztásra disznót nevelő gazdák számára is. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) által kidolgozott sürgősségirendelet-tervezet értelmében 8000 lejig terjedő bírságra számíthatnak azok a gazdák, akik nem foganatosítják a biobiztonsági előírásokat, és nem tartják be a hatóságok által meghozott óvintézkedéseket.

A tervezet egyebek mellett azt írja elő, hogy a sertéseket tilos ételmaradékokkal etetni, az istálló bejáratánál pedig ki kell alakítani egy helyet, ahol a gazda fertőtleníteni tudja a lábbelijét.

„Néhány alapvető szabályról van szó, amelyet az Európai Unió valamennyi sertéstenyésztője betart, és nem lehetnek kivételek. Főként olyan körülmények között, hogy immár négy éve itt van velünk ez a borzalmas kór, ami annyira lecsökkentette a romániai farmok kapacitását, hogy 70 százalékról 30 százalékra zuhant a romániai háztartások igényeinek kiszolgálása. Ha nem vezetünk be világos szabályokat minden sertéstartónak, oda jutunk, hogy a teljes sertéshúsmennyiség importból fog származni” – kongatta meg a vészharangot a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztő gazdák egyesületének elnöke.

Arra szólította fel egyúttal a gazdákat, hogy valamennyi sertést regisztráljanak az országos adatbázisban.

„Ne kereskedjenek olyan sertésekkel, amelyeknek nincs fülszámuk. Tudnunk kell, honnan indul az állat, és hová jut. Sok kereskedő okozott hatalmas károkat azzal, hogy rendkívül olcsón vásároltak sertéseket a gócpontokról, és máshol értékesítették, így terjesztették a kórt” – mutatott rá a szakmai egyesület elnöke.

„A tervezett sürgősségi kormányrendelet nem csak olyan biobiztonsági előírásokat tartalmaz, mint például hogy az állatot tilos maradékkal etetni, az istállóba belépéskor pedig fertőtleníteni kell a lábbelit, hanem tulajdonképpen ellehetetleníti a kistermelők tevékenységét” – vélekedik a Krónika megkeresésére Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. Emlékeztetett, a témának már „történelme” van, már a sertéspestis romániai megjelenésekor akart Petre Daea akkori mezőgazdasági miniszter egy szabályozást, majd a jelenlegi agrárminiszter, Adrian Oros közvitára terjesztette ezt a tervezetet. A jelenlegi előterjesztés tulajdonképpen egy negyedik változat, de alapvetően közös elvek mentén alkották meg ezeket – mutatott rá Magyar Lóránd, aki szerint mind az előző, mind

a jelenlegi tervezetnek az a legaggályosabb pontja, amely előírná, hogy a háztáji gazdaságokban a nem bejegyzett jogi személyek nem foglalkozhatnak szaporítással, azaz nem tarthatnak kocákat, illetve, hogy a felnevelt sertéseket kizárólag saját fogyasztásra tenyészthetik.

Magyar Lóránd szerint azok a részletek, amelyek az elmúlt napokban kiszivárogtak, azaz az ellátásra és fertőtlenítésre vonatkozó előírások talán a legkevésbé fontos részletei a témának. „Kicsit leegyszerűsítve a kérdést, nem az a fontos, hogy hogyan szabad, hanem, hogy egyáltalán mit szabad” – fogalmazott az alsóház mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának tagja.

Magyar Lóránd elmondta, az RMDSZ már egy ideje fel volt készülve, hogy ismét napirendre kerül a kérdés, így a napokban ők is összeállítottak egy törvénytervezetet, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a kis háztáji gazdaságok érdekeinek védelme, képviselete. Ugyanis – irányította rá a figyelmünket a mezőgazdasági szakember – ha egy településen egy háztáji gazdaságban megjelenik egy sertéspestis-gócpont, akkor a nagyvállalkozó sem szállíthat ki egy ideig állatot – a legtöbben pedig a „nagyok” érdekeit tartják szem előtt. Magyar elmondása szerint a szövetség által kidolgozott tervezetben erre a problémára is kitérnek,

az RMDSZ javaslata szerint egy háztáji gócpont miatt a „tiszta ipari környezetben” nem szükséges, hogy megálljon a termelés, eladás, kereskedelem.

„Mi egy teljesen új törvényt írtunk abból kiindulva, hogy valami változást mégis kell eszközölni” – szögezte le a honatya.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az előterjesztett sürgősségi kormányrendelettel a jelenlegi formájában semmiképp sem tudnak egyetérteni, mert az tulajdonképpen „megtiltja a vidéken élő bácsinak, hogy szaporítson, és, hogy eladhasson”. Az RMDSZ által kidolgozott tervezetben is szerepelnek bizonyos alapvető szabályok, amelyek elsősorban az elmúlt napok médiafigyelme miatt sokak nemtetszését váltották ki.

Magyar Lóránd kifejtette, hogy bár első hallásra szokatlannak tűnnek, tulajdonképpen nem jelentenek nagy energia- vagy anyagi befektetést, és fontos lépések a megelőzésben.

Rámutatott, hogy a sertéseknek nem ajánlott maradékot adni, mivel könnyen előfordulhat, hogy például egy kenyér afrikai sertéspestissel fertőzött búzából készült.

Azt is elmondta, hogy a legtöbb európai országban már évek óta betiltották a disznók háztartási maradékkal történő etetését, ez a megelőzés egyik első lépése volt. Meglátása és személyes tapasztalatai szerint a legtöbb gazda már évek óta nem kizárólag ételmaradékkel eteti az állatait, hanem kukoricával, táppal egészítik ki azt, így ezt csak egy következő lépést jelentene.

Magyar Lóránd szerint ezeket a lépéseket megtenni, kompromisszumokat elfogadni szinte apróság ahhoz képest, hogy a mostani tervezet megtiltaná az egyszerű vidéki embernek a disznószaporítást és eladást.

A RMDSZ javaslata szerint a kis háztáji gazdaságok legtöbb 15 disznót tenyészthetnének, amelyeket el is adhatnának, illetve tarthatnának kocát, szaporíthatnának

Az európai párhuzamok kapcsán a szakember azt is kifejtette, hogy nehéz követendő vagy épp nem követendő helyzeteket találni, hiszen Románia helyzete bizonyos szempontból specifikus, egyedülállóan létezik még a kis háztáji gazdaságok rendszere, ahol mindenki tart három-négy sertést. Másfelől a helyzet komolyságának érzékeltetésére azt is megemlítette, hogy a sertéspestis például Portugáliában közel negyven éve van jelen, és a mai napig nem sikerült megállítani terjedését, kiszorítani az országból.

– fogalmazott a Szatmár megyei képviselő.

A minisztérium és az RMDSZ tervezete egyaránt kitér a szabályozások ellenőrzésére, betartatására és a kiszabható büntetésekre is, illetve külön hangsúlyt kapott a lakosság felvilágosítása is. Magyar Lóránd szerint az ellenőrzésben az állatorvosok tudnának segíteni, hiszen ők folyamatos kapcsolatban vannak az állattartó gazdákkal, fülszámozás által nyilvántartják a példányokat. Mint hangsúlyozta, nagyon fontos megérteni, hogy

a napokban a média kereszttüzébe került sürgősségi kormányrendelet legnagyobb problémája nem az, hogy takarmány beszerzésére vagy fertőtlenítőszer vásárlására kötelezné a gazdát, hanem, hogy a kisgazda, akinek van pluszban egy-két sertése, ezután nem tudná őket eladni,

illetve, mivel nem szaporíthatna, muszáj lenne megvennie a nagy farmoktól azt a hibrid malacot, ami 4–5 hónapon belül száz kilósra nő.

„Lehet arról vitázni, hogy ételmaradék lehet-e vagy nem, de szerintem nem ez a sürgősségi kormányrendelet problémája. Lehet azzal riogatni az embereket, hogy ezek a mi tervezetünkben is benne vannak, de

– összegezte javaslatuk lényegét az RMDSZ-es politikus, aki szerint annak fényében kell megoldásokat találni, hogy az szinte biztos, hogy a sertéspestis pár évig, évtizedig jelen lesz az országban, hisz nem csak a farmok és a kisgazdák a téma komponensei, hanem a vaddisznók is problémát jelentenek, illetve a Román Alföldön a máig szabadtartásos formában nevelt sertések is.

Magyar Lóránd zárógondolatként azt is kiemelte, már az is nagy lépést jelentene, ha a téma kapcsán elkezdődne egy párbeszéd,

ugyanis évek óta mindenki beszél arról, hogy megoldást kéne találni, de tulajdonképpeni megoldással senki sem áll, állt elő.

A sajtóban meglebegtetett új szabályok amúgy nem fognak különösebb nehézséget okozni a székelykeresztúri Bokor Jenő számára, hiszen elmondása szerint eddig is ezek alapján járt el. A négy kocát és számos malacot, süldőt, összesen mintegy harminc állatot tartó gazda az etetést különböző szemcsés gabonaőrleménnyel, azaz darával oldja meg, és külön itatóban helyez ki friss vizet számukra. Ételmaradékot sohasem ad az állatoknak, és véleménye szerint ez már nem is jellemző a térségben. Hozzátette:

amióta megjelent az afrikai sertéspestis Hargita megyében, a fertőtlenítésre is odafigyel.

„Vadászni is járok, és gyakran vaddisznóknál mutatták ki a kórt, ezért is tartottam fontosnak a fertőtlenítést, hogy nehogy hazahurcoljam a betegséget. Egy edénybe rongyot tettem, arra pedig hipót öntöttem, és abba léptem bele az állatokhoz való belépés előtt, vagy más cipőt húztam. A baj hamar megtörténhet, de amit lehet, meg kell előzni” – húzta alá Bokor Jenő.

Megkeresésünkig nem is hallott még az új szabályozásról Bene Imre csíkszentsimoni gazda, aki saját fogyasztásra három disznót nevel. A részletek ismeretében aztán úgy fogalmazott: az etetéssel kapcsolatos újítás számára sem fog nehézséget okozni, hiszen eddig sem etette ételmaradékkal az állatait. „Pityókát főzök nekik, amit darával keverek össze, emellett pedig frissen vágott zöldet kapnak. Ételmaradékot még sohasem adtam nekik, és tudomásom szerint más sem szokott a településen. Ez régebben, a kommunizmusban volt jellemző, amikor nem volt gabona, és másként kellett megoldani az etetést. Ma már ez nem okoz problémát” – fogalmazta meg a csíkszéki gazda.

Hozzátette azonban, hogy a fertőtlenítés viszont más kérdés, az nagyobb fejtörést fog jelenteni.

„Az istállóban van ugyanis minden állatunk, a három disznó mellett egy borjú és két bárány. Ezért minden alkalommal, amikor valamelyikhez be kell menni, fertőtleníteni kell, ami sok kiadással jár. Ettől függetlenül ez nem fog eltántorítani az állattartástól, amit követelnek, teljesítjük. Számunkra fontos, hogy amit tudunk, próbáljuk megtermelni itthon, hogy legalább tudjuk, mit eszünk, és gondoskodjunk a családról” – hangsúlyozta a gazda.