„Néhány alapvető szabályról van szó, amelyet az Európai Unió valamennyi sertéstenyésztője betart, és nem lehetnek kivételek. Főként olyan körülmények között, hogy immár négy éve itt van velünk ez a borzalmas kór, ami annyira lecsökkentette a romániai farmok kapacitását, hogy 70 százalékról 30 százalékra zuhant a romániai háztartások igényeinek kiszolgálása. Ha nem vezetünk be világos szabályokat minden sertéstartónak, oda jutunk, hogy a teljes sertéshúsmennyiség importból fog származni” – kongatta meg a vészharangot a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztő gazdák egyesületének elnöke.

„Ne kereskedjenek olyan sertésekkel, amelyeknek nincs fülszámuk. Tudnunk kell, honnan indul az állat, és hová jut. Sok kereskedő okozott hatalmas károkat azzal, hogy rendkívül olcsón vásároltak sertéseket a gócpontokról, és máshol értékesítették, így terjesztették a kórt” – mutatott rá a szakmai egyesület elnöke.

Hogyan és mit szabad?

„A tervezett sürgősségi kormányrendelet nem csak olyan biobiztonsági előírásokat tartalmaz, mint például hogy az állatot tilos maradékkal etetni, az istállóba belépéskor pedig fertőtleníteni kell a lábbelit, hanem tulajdonképpen ellehetetleníti a kistermelők tevékenységét” – vélekedik a Krónika megkeresésére Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. Emlékeztetett, a témának már „történelme” van, már a sertéspestis romániai megjelenésekor akart Petre Daea akkori mezőgazdasági miniszter egy szabályozást, majd a jelenlegi agrárminiszter, Adrian Oros közvitára terjesztette ezt a tervezetet. A jelenlegi előterjesztés tulajdonképpen egy negyedik változat, de alapvetően közös elvek mentén alkották meg ezeket – mutatott rá Magyar Lóránd, aki szerint mind az előző, mind

Magyar Lóránd szerint azok a részletek, amelyek az elmúlt napokban kiszivárogtak, azaz az ellátásra és fertőtlenítésre vonatkozó előírások talán a legkevésbé fontos részletei a témának. „Kicsit leegyszerűsítve a kérdést, nem az a fontos, hogy hogyan szabad, hanem, hogy egyáltalán mit szabad” – fogalmazott az alsóház mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának tagja.

„Mi egy teljesen új törvényt írtunk abból kiindulva, hogy valami változást mégis kell eszközölni” – szögezte le a honatya.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az előterjesztett sürgősségi kormányrendelettel a jelenlegi formájában semmiképp sem tudnak egyetérteni, mert az tulajdonképpen „megtiltja a vidéken élő bácsinak, hogy szaporítson, és, hogy eladhasson”. Az RMDSZ által kidolgozott tervezetben is szerepelnek bizonyos alapvető szabályok, amelyek elsősorban az elmúlt napok médiafigyelme miatt sokak nemtetszését váltották ki.

Magyar Lóránd kifejtette, hogy bár első hallásra szokatlannak tűnnek, tulajdonképpen nem jelentenek nagy energia- vagy anyagi befektetést, és fontos lépések a megelőzésben.

Azt is elmondta, hogy a legtöbb európai országban már évek óta betiltották a disznók háztartási maradékkal történő etetését, ez a megelőzés egyik első lépése volt. Meglátása és személyes tapasztalatai szerint a legtöbb gazda már évek óta nem kizárólag ételmaradékkel eteti az állatait, hanem kukoricával, táppal egészítik ki azt, így ezt csak egy következő lépést jelentene.

Magyar Lóránd szerint ezeket a lépéseket megtenni, kompromisszumokat elfogadni szinte apróság ahhoz képest, hogy a mostani tervezet megtiltaná az egyszerű vidéki embernek a disznószaporítást és eladást.

Az európai párhuzamok kapcsán a szakember azt is kifejtette, hogy nehéz követendő vagy épp nem követendő helyzeteket találni, hiszen Románia helyzete bizonyos szempontból specifikus, egyedülállóan létezik még a kis háztáji gazdaságok rendszere, ahol mindenki tart három-négy sertést. Másfelől a helyzet komolyságának érzékeltetésére azt is megemlítette, hogy a sertéspestis például Portugáliában közel negyven éve van jelen, és a mai napig nem sikerült megállítani terjedését, kiszorítani az országból.

– fogalmazott a Szatmár megyei képviselő.

illetve, mivel nem szaporíthatna, muszáj lenne megvennie a nagy farmoktól azt a hibrid malacot, ami 4–5 hónapon belül száz kilósra nő.

„Lehet arról vitázni, hogy ételmaradék lehet-e vagy nem, de szerintem nem ez a sürgősségi kormányrendelet problémája. Lehet azzal riogatni az embereket, hogy ezek a mi tervezetünkben is benne vannak, de

– összegezte javaslatuk lényegét az RMDSZ-es politikus, aki szerint annak fényében kell megoldásokat találni, hogy az szinte biztos, hogy a sertéspestis pár évig, évtizedig jelen lesz az országban, hisz nem csak a farmok és a kisgazdák a téma komponensei, hanem a vaddisznók is problémát jelentenek, illetve a Román Alföldön a máig szabadtartásos formában nevelt sertések is.

ugyanis évek óta mindenki beszél arról, hogy megoldást kéne találni, de tulajdonképpeni megoldással senki sem áll, állt elő.

„Vadászni is járok, és gyakran vaddisznóknál mutatták ki a kórt, ezért is tartottam fontosnak a fertőtlenítést, hogy nehogy hazahurcoljam a betegséget. Egy edénybe rongyot tettem, arra pedig hipót öntöttem, és abba léptem bele az állatokhoz való belépés előtt, vagy más cipőt húztam. A baj hamar megtörténhet, de amit lehet, meg kell előzni” – húzta alá Bokor Jenő.

Nem hagyja magát eltántorítani az állattartástól

Megkeresésünkig nem is hallott még az új szabályozásról Bene Imre csíkszentsimoni gazda, aki saját fogyasztásra három disznót nevel. A részletek ismeretében aztán úgy fogalmazott: az etetéssel kapcsolatos újítás számára sem fog nehézséget okozni, hiszen eddig sem etette ételmaradékkal az állatait. „Pityókát főzök nekik, amit darával keverek össze, emellett pedig frissen vágott zöldet kapnak. Ételmaradékot még sohasem adtam nekik, és tudomásom szerint más sem szokott a településen. Ez régebben, a kommunizmusban volt jellemző, amikor nem volt gabona, és másként kellett megoldani az etetést. Ma már ez nem okoz problémát” – fogalmazta meg a csíkszéki gazda.

„Az istállóban van ugyanis minden állatunk, a három disznó mellett egy borjú és két bárány. Ezért minden alkalommal, amikor valamelyikhez be kell menni, fertőtleníteni kell, ami sok kiadással jár. Ettől függetlenül ez nem fog eltántorítani az állattartástól, amit követelnek, teljesítjük. Számunkra fontos, hogy amit tudunk, próbáljuk megtermelni itthon, hogy legalább tudjuk, mit eszünk, és gondoskodjunk a családról” – hangsúlyozta a gazda.