A jövő megérkezett. Egyre több vállalkozó várja a hatékonyság növekedését a digitalizációtól
Fotó: 123RF
Az anyagiak és a megfelelő infrastruktúra hiánya is akadályozza a romániai ipari vállalkozásokat abban, hogy gyorsan kiaknázhassák a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. De a folyamat már elkezdődött, és egyre nő azoknak az aránya, akik a fokozódó munkaerőhiány miatt prioritásként kezelik a jövő technológiáit.
A romániai vállalkozók kétharmada kész jelentős összeget befektetni a digitalizációba az elkövetkező három évben olyan körülmények között, hogy 80 százalékuk szakképzett munkaerő hiányával küzd – derül ki az Ipari Akadémia megrendelésére a Cult Market Research által készített, A romániai ipari vállalkozások digitalizációja című kutatás következtetéseiből.
61 százalék hisz ugyanakkor abban is, hogy a korszerűsítés, valamint a munkaerőképzés is növelheti a termelékenységet.
A megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, hogy a digitalizáció a gyártási folyamatok átszervezését jelentené, 25 százalék a munkakörülmények javítását látja benne, 15 százalék automatizálná a termelést.
A digitalizáció különben új prioritás a vállalatok számára, nagyjából három éve kezdett körvonalazódni. Előtérben a nagy, több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok vannak, amelyeknek egyúttal jelentős anyagi erőforrások állnak a rendelkezésükre. Ők 79 százalékban a gyártási folyamatot digitalizálnák, 50 százalékban a tevékenység ellenőrzését és 46 százalékban a tervezést.
– vonja le a következtetést az idézett kutatás.
Az okok pedig más ágazatokban is ismertek: nem áll a vállalatok rendelkezésére elégséges anyagi erőforrás, illetve nem megfelelő a jelenlegi infrastruktúrájuk újítások bevezetéséhez. Pedig egyre égetőbb szükségük van digitalizációra, mivel a munkaerőhiány egyre égetőbb.
Az informatikai szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a digitalizáció megkerülhetetlen – szögezte le megkeresésünkre Bihari Béla, a székelyföldi IT Plus informatikai klaszter elnöke. Mint hangsúlyozta, a klaszter képviselői minden konferencián arra törekednek, hogy ne informatikusok beszéljenek informatikusoknak, ezért hívják a vállalkozókat is, mert egy ideje egyértelmű, hogy a digitalizáció a megoldás. Hiszen a munkaerő megtartása hamarosan annyira kritikussá válik, hogy ha nem tudnak a vállalkozók kompetens eszközökkel, megfelelő projektekkel versenyképes termékeket előállítani, egyszerűen elveszítik a meglevő alkalmazottaikat is, mert nem tudnak nekik versenyképes béreket biztosítani.
„Ez olyan, mint a 22-es csapdája” – fogalmazta meg Bihari Béla kiemelve, ahhoz, hogy a cégek versenyképesek legyenek, elkerülhetetlen, hogy a folyamataikat, az adatfeldolgozást automatizálják, felgyorsítsák, hogy minél rövidebb idő alatt, minél jobb minőségben, minél kevesebb tévedési hányadossal tudják a termékeiket előállítani.
„Most már Székelyföldön vagy Erdélyben sem fenntartható hosszú távon, hogy a gyártósoron, a termelésben minimálbérért dolgoztassák az embereket. Előbb-utóbb úgy kell a folyamatokat beállítani, hogy a számítógép asszisztált vagy másodlagos erőforrás legyen a gyártósoron. A humán erőforrás nem kizárható, de az embereket folyamatosan képzeni kell” – részletezte a szakember. Emlékeztetett, hogy
A közeljövőben így már egyetlen területen sem dolgozhatnak digitális analfabéták, ez a tudás bármilyen területen alapkompetencia kell hogy legyen, az oktatásban, az építészetben, az egészségügyben vagy éppen a jogban is adatfeldolgozásra lesz szükség – sorolta a példákat Bihari Béla.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy a Székelyföldön jelentős ágazatnak számító mezőgazdaságban sem lehet már magas minőségű és hozamú terményt elérni a precíziós mezőgazdaság bevezetése nélkül.
Mint illusztrálta,
Hozzátette: altalajszenzorokra lesz szükség, olyan traktorokra, melyek adatokat dolgoznak fel, GPS-koordinátákkal meghatározzák, hova kell műtrágya, hol szükséges az öntözés.
A szakértő szerint hosszú távon azért megkerülhetetlen a digitalizáció, mert a bérek megnőttek, és a romániai piacot elözönlötték a multinacionális cégek, melyek nagy digitalizációs tapasztalattal olcsón állítják elő a jó minőségű termékeiket. A jó hír, hogy jelenleg szinte minden pályázati kiírásnak van digitalizációs fejezete,
A jövő munkahelyei merőben át fognak alakulni, még a kereskedő, aki most a pénztárnál áll, és húzogatja az árut, arra ébredhet, hogy teljesen átalakult a munkája, mert áthelyezték egy olyan részlegre, ahol e-kereskedelem zajlik.
„Bármelyik területen az lesz a nyerő, aki az egyetemen adatbányászatot, adatelemzést tanul, mesterségesintelligencia-alapú megoldásokban gondolkodik” – szögezte le Bihari Béla, aki szerint mindez odavezet, hogy javul az életminőség, az életen át tartó tanulás részesei lehetünk akár az eredeti szakmánkban vagy átképzés révén. „Nem lesz már szokatlan, hogy ha nem arról a területről vonulunk nyugdíjba, amit az egyetemen megtanultunk, és amit pályakezdőként gyakoroltunk” – vetítette előre a nem is olyan távoli jövő képét a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!