Fotó: Gábos Albin
Nincs más választás, növelni kell a román államkassza bevételeit, és a begyűjtés hatékonyságának növelése mellett elkerülhetetlen bizonyos adók megemelése is – vallja egybehangzóan a Krónika által megkérdezett RMDSZ-es szakpolitikus és a gazdasági elemző.
2022. július 06., 08:082022. július 06., 08:08
2022. július 06., 10:122022. július 06., 10:12
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól. A hétfő este közvitára bocsátott jogszabályjavaslat egyebek mellett megemeli a cukros üdítők áfáját, a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adóját vagy az osztalékból származó jövedelem adóját, felszámolja az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kedvezmények egy részét, és a mikrovállalkozásokra is új szabályokat ír elő.
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól.
„Részben elégedett az RMDSZ az adótörvénykönyv tervezett módosításaival, de szolidáris a kormánykoalíció döntésével” – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán képviselő. A szövetség gazdasági szakpolitikusa kifejtette, javaslataik egy része meghallgatásra talált, de egy része nem, vagy csak részben. Mint részletezte, a kormánykoalíció egyetlen pártja sem tudta saját javaslatait teljes mértékben elfogadtatni: a szociáldemokraták progresszív adózást szerettek volna, ám megmaradt az egységes adókulcs, a liberálisok nem támogattak semmilyen szintű beavatkozást a vállalkozói szférába, végül ők is tettek engedményeket. Ugyanígy az RMDSZ által támogatott szolidaritási adót, majd annak alternatívájaként javasolt viharadót sem sikerült átvinni a koalíción. „Vegyes a kép, de mindenki szolidáris ezzel a megoldással” – szögezte le Miklós Zoltán.
Sarc a bevételekért és az egészségért. Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk többek között azoknak, akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőket
Fotó: Pinti Attila
Azzal érvelt, hogy amíg a becsületes munkát 10 százalékos személyi jövedelemadóval sújtják, nem méltányos, hogy jelenleg 66 750 lejes határig mindössze 1 százalékos a szerencsejátékból származó nyereség adója, sőt ha valaki több ízben nyer, az összegek nem is adódnak össze. Ugyanakkor a szerencsejátékokat működtető cégeket – kaszinókat, játékbarlangokat – is többletadóval sújtják, a rulettasztalok, félkarú rablók, nyerőgépek éves engedélyeztetési díjai augusztus 1-től várhatóan 40 százalékkal növekednek.
– fejtette ki Miklós Zoltán. Ismételten aláhúzta: nagyon fontosnak tartja az adóbehajtás hatékonyságának emelését, hiszen az nem lenne rendben, hogy emelik az adókat, de közben továbbra is képtelenek begyűjteni.
„Az Országos Adóhatóság (ANAF) szintjén ezért történtek változtatások. Az e-számlázás, az e-szállítás, a kasszagépek összekötése az adóhatóság rendszerével mind azt a célt szolgálja, hogy felszínre hozzák a szürkegazdaságot” – sorolta a képviselő. Közölte: a számítások szerint a hatékonyabb behajtásból GDP-arányosan 0,5–1 százalékos pluszjövedelme lehet az államnak, s az adótörvénykönyv módosításaival további 1 százalékos pluszbevételre tehet szert.
A jelenleginél lényegesen nagyobb adót fizettetnének a nyertesekkel
Fotó: Pixabay.com
„A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Bizottság többször is megfogalmazta, hogy a romániai adórendszerben sok a kiskapu, a felmentés, és ezeket el kell törölni. Ezek ajánlások voltak, de a PNRR bizonyos elemeket kötelezővé tett, például, hogy a mikrovállalatok adórendszerét 2022 végéig át kell gondolni, az építkezésben érvényes kedvezményeket menedékesen kivezető jogszabályt 2025 márciusáig kell elfogadni, 2025 vége a határidő a fiskális jövedelmek GDP-arányosan 2,5 százalékpontos növelésére is. Ezzel a csomaggal a kötelezettségek nagy részét kipipáljuk” – összegzett a szakpolitikus.
„A szociális kiadások folyamatosan növekednek, nyilvánvaló, hogy ezeknek bevételi oldalon is fedezete kell hogy legyen, különben nagyon gyorsan rendkívüli mértékben elszáll az államadósság, aminek ráadásul a finanszírozása egyre drágább” – értékelte az adóügyi terveket tegnap kérdésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa kifejtette, muszáj megragadni olyan bevételi növekedési lehetőségeket, melyek a lehető legkevésbé torzítják a gazdaságot, viszont szavatolnak pluszbevételeket az államkasszának.
Ezek negatív externáliák a gazdaságra nézve, mert miközben gyakorlatilag a tárdadalom összes tagja arányosan ugyanannyi egészségügyi biztosítást fizet, azok, akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőt, alkoholos italokat vagy cigarettáznak, nagyobb valószínűséggel betegszenek meg az életük során,
és nagyobb valószínűséggel veszik majd igénybe az amúgy mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi szolgáltatásokat. Épp az a lényeg a negatív externáliák adózásánál, hogy ha valaki vesz egy doboz cigarettát, annak árában megfizeti a későbbi többletegészségügyi szolgáltatást is, amit esetleg igénybe kell vennie” – magyarázta Rácz Béla Gergely.
Arra is rámutatott, hogy ezek a termékek nemcsak azok számára károsak, akik fogyasztják, hanem a társadalom többi tagjára nézve is, hiszen a saját rossz döntéseik következményeként lekötik az egészségügyi szolgáltatások egy részét.
„Ebből a megközelítésből ezek a többletadózások elfogadhatóak, ez nem egy elhibázott döntés, hiszen remélhetőleg majd kevesebb fogy ezekből a termékekből, és az mindenkinek jó” – fogalmazott a kolozsvári tanácsos.
A mikrovállalkozások adózásának módosítása, az osztalékadó növelése viszont már véleménye szerint kényesebb kérdés, mert a romániai vállalatok túlnyomó többsége mikro- vagy kisvállalkozás, melyek a leginkább megszenvedik a gazdasági ciklusok változását.
– részletezte a közgazdász. Leszögezte, az adótörvénykönyvhöz hozzá kell nyúlni valamilyen mértékben, nincs más választás, mert pluszbevételekre szükség van.
A jövedelem után adót kell fizetni, fejtette ki Klaus Iohannis elnök kedden arra a kérdésre, hogy miként kommentálja az országos adóhatóság (ANAF) bejelentését, miszerint ellenőrzik az otthon magánórákat adó tanárokat.
Ugyanakkor Rácz Béla Gergely rámutatott, évek óta hiányérzete van, mert a parametrikus változtatások mellett paradigmatikus kérdéseket is meg kellene válaszolnia a kormánynak, még mindig bizonytalan, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat. „Az adókulcsokon, a törvénycikkelyeken lehet változtatni, de ezzel párhuzamosan sokkal nagyobb nyomatékkal jelen kellene hogy legyen a begyűjtés hatékonysága, ám ez általában csak szándék szintjén fogalmazódik meg, például az áfabehajtásban Románia továbbra is sereghajtó az Európai Unióban” – irányította rá a figyelmet a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!