Bár korábban felcsillant a remény, hogy sikerül újjáéleszteni az egyik legismertebb székelyföldi ásványvíztöltőt, egyhamar nem kóstolhatunk ismét palackozott bodoki borvizet. Kovászna megyében nem ez az egyetlen kudarc: sok ismert márka tűnt el a piacról, miközben a szomszédos Hargita megyében szárnyal az ágazat. A szakemberek a rossz menedzsmentet okolják a történtek miatt.
2016. november 28., 10:022016. november 28., 10:02
2016. november 29., 12:102016. november 29., 12:10
Kevés a remény a Kovászna megyei bodoki ásványvíz-palackozó újraindítására: bár a csődbiztos által szervezett nyílt árverésen egy bukaresti cég még augusztusban megvásárolta a töltőüzemet, Fodor István polgármester szerint a vállalkozó utólag ébredt rá, hogy mibe vágta a fejszéjét. Most szívesen bérbe adná a létesítményt az önkormányzatnak, de erre már nincs lehetőség. Az elöljáró úgy tudja, az új tulajdonos korpaciberét palackoz Bukarestben, Németországban él. Néhányszor ellátogatott Bodokra, felmérte a terepet, új ablakok, kazán beszerelését fontolgatta, ám végül nem mozdított semmit.
Nem akar fizetni a palackozásért
„Minden maradt a régiben. A borvíz pedig elfolyik a patakba, az árokba. Amíg nem kerül helyi kézbe, nem lesz itt semmi. A háromszéki ásványvíz-palackozók többségét csődbe vitték” – mondta lapunknak keserűen a polgármester. Hozzátette, a bukaresti vállalkozó utólag tudta meg, hogy a források használatáért, a palackozásért fizetni kell az Országos Altalajkincs-hatóságnak (ANRM), ám erre nem hajlandó.
A palackozó területén három forrás van, a befektető pedig csak a pincében felbugyogót aknázná ki, pedig annak a legkisebb a hozama, a híres Matild- és Lenke-forrásokat pedig hagyná továbbra is elfolyni – részletezte a polgármester. Elmondta, a vállalkozó több ízben is tárgyalt a községvezetéssel, sok elképzeléssel előrukkolt, például hogy fröccsöt palackozna, de konkrét üzleti terve nincs. Fodor István egyetlen hozadéknak azt tartja, hogy a vevő kifizette a helyi önkormányzatnak a vállalat tartozásait, így 270 ezer lej folyt be a helyi költségvetésbe.
Az önkormányzatok összefognának
A polgármester biztos benne, hogy ha a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzat meg tudná szerezni a palackozó tulajdonjogát, lábra tudnák állítani a vállalkozást. Bodokon már több mint száz évvel ezelőtt elkezdték a borvíz palackozását, a Matild-forrást az 1905-ös székelyföldi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. A bodoki forrásnak évente 1–2 millió liter a stabil hozama, ezt néhány évvel ezelőtt még maximálisan kihasználták, jelenleg azonban a nagy része elfolyik a patakokba.
A borvíztöltőt a rendszerváltás után alakult Favorit Rt. működtette, ám 2011-ban az elavult technológia, a nagy felvásárlók hiánya miatt már nagy veszteségeket termelt, végül 2013-ban fizetésképtelenséget jelentett, és egy évre rá beindult a csődeljárás. Akkor a társaság adóssága 17,8 millió euró és 1,2 millió lej volt. Idén augusztusban a csődbiztos nyílt árverésen értékesítette a borvízpalackozó épületeit, a gyártósort már korábban eladták. A kikiáltási ár 1,8 millió lej volt, az értékbecslő 3,2 millióban határozta meg a piaci árat.
Az árverésen a község és a megye önkormányzata is részt vett, de közpénzből a piaci árnál többet nem ígérhettek, így a bukaresti cég 5 százalékkal felüllicitált, és megszerezte a töltőüzemet. Akkor még abban bíztak, hogy a 21 napos határidőre nem fizeti be a vételárat, és így újra kiírják a versenytárgyalást, ám a vállalkozó fizetett, így nem kerülhetett közvagyonba az egykor híres, ám a magánosítás után csődbe jutott palackozó. A polgármester szerint pedig meg van kötve a kezük, semmiféle kényszerítő intézkedéssel nem lehet termelésre bírni a bukaresti vállalkozót.
Rossz menedzsment
Nem a bodoki az egyetlen kudarca a rendszerváltás utáni magánosításoknak Háromszéken, ez pedig az elhibázott menedzsmentnek tulajdonítható Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. Mint megkeresésünkre elmondta, a magánosítás után a háromszéki töltők nem tudtak tovább fejlődni, bár az „üveges-faládás korszakon” sikerrel túlléptek, mégsem tudták olyan mértékben megújítani a technológiát, a logisztikát, hogy versenyképesek maradjanak.
Mindegyik, Kovászna megyében palackozott víz híres volt, a bodoki, a bibarcfalvi, a málnási, a kovásznai, de a korszerű gyártósorok mellett szükség lett volna egy autóparkra, hogy az egész országba szállítani tudják az ásványvizet. Ha saját autóparkot nem is tudtak kialakítani, akkor meg kellett volna találni a megfelelő partnert, aki bevállalja a terjesztést, véli a kamara elnöke. Édler András szerint a háromszéki palackozók tulajdonosai nem hittek benne, hogy az ásványvíz hatalmas forgalmat, sőt nyereséget generálhat, nem fektettek hangsúlyt a marketingre, és ez lassan kudarchoz vezetett.
Máshol a kútvizet is értékesítik
A közgazdász a magyarországi mintát említette, ahol az egyszerű kútvizet is jól el tudják adni. „Elég mélyre ásnak, elmondják, hogy a víz mennyire tiszta, és jól el lehet adni. Nálunk meg folyik el a borvíz” – összegezte. Kovászna megyében jelenleg az előpataki palackozott gyógyvíz számít sikertörténetnek, a magnéziumban gazdag víz több betegségre jól alkalmazható, keresett is, ám csak kis mennyiségben tudják palackozni, mert nem nagy a forrás kapacitása.
A Romániában elismert természetes ásványvizek idén jóváhagyott, felújított listáján kilenc Kovászna megyei forrás szerepel: három bibarcfalvi, a bodoki, a málnásfürdői, két kovásznai, egy kézdivásárhelyi és az előpataki. Radu Dumitru, az Országos Ásványvíztársaság igazgatója egy év eleji interjúban szintén arról beszélt, hogy a Bodok és a Bibarcfalva brandek az elhibázott menedzsment miatt szűntek meg, meglátása szerint pedig éppen emiatt az államnak fel kellene vásárolnia ezeket a gyárakat, hiszen a nemzetközi piacon hatalmas a kereslet az ásványvíz iránt. Azonban ez irányba máig nem történt elmozdulás.
Hargita megyei sikertörténet
A szomszédos Hargita megyében eközben szárnyal az ásványvíz-palackozás, az élvonalban négy olyan céget is találunk, amelyek termékei szinte valamennyi bolt polcain megtalálhatók. Az Omnibus cégkatalógus által összesített cégtop szerint minden kétséget kizáróan a legnagyobb a borszéki borvizet palackozó Romaqua Group Rt., amelynek üzleti forgalma tavaly meghaladta a 632 millió lejt, ami pedig 13 százalékos gyarapodást jelentett az előző esztendőhöz viszonyítva. A cég tevékenysége szerteágazó: nemcsak a borszéki borvíz palackozása jelenti az egyetlen bevételi forrásukat, máshol is töltenek ásványvizet, és több ismert sörmárkát is gyártanak.
A második legnagyobb vállalat az ágazatban a Hargita Gyöngye Rt. (Perla Harghitei) – a csíkszentkirályi székhelyű cég a Hargita Gyöngye mellett a Tiva Hargitát is palackozza. Tavalyi árbevétele 88,5 millió lej volt, 30 százalékkal több, mint 2014-ben, így a korábbi negyedik helyről sikerült feltornáznia magát a csíkszéki vállalkozások topjában a második helyre.
A tusnádi borvizet palackozza szintén nem kevés sikerrel az Apemin Tuşnad Rt., 41,36 millió lejes tavalyi üzleti forgalma 11 százalékkal múlta felül egy évvel korábbi eredményét. A csíkszeredai székhelyű Mineral Quantum a Spring ásványvizet tölti palackba, tavalyi árbevétele pedig 30,85 millió lej volt, 14 százalékkal több, mint 2014-ben.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!