Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők
Fotó: Makkay József
Több tízmillió euró támogatást folyósít idén a román kormány a fólia alatti és a szántóföldi zöldségtermesztők számára. A kétezer eurós de minimis program kedvezményezettei ezúttal a Kárpátokon túli, dél-romániai gazdák. Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők, a piacokat pedig viszonteladók uralják.
2021. augusztus 28., 20:582021. augusztus 28., 20:58
A Kárpátokon túli dél-romániai megyék a nyertesei a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium idei zöldségtermesztési agrártámogatásának. Az előző években is számos gazda nyert Olt, Galați, Dolj, Giurgiu és Buzău megyéből, a paradicsomtermesztési támogatás sikeres pályázói között azonban korábban szép számmal akadt Arad, Temes, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Szilágy és Szatmár megyei termelő is – közöttük számos magyar gazda –, akik az ezer négyzetméternyi fóliaház-felületre elnyerhető évi kétezer eurós támogatáshoz jutottak hozzá.
Ráadásul idén bővült az üvegház és a fólia alatt termeszthető, államilag támogatott zöldségek listája. Míg korábban csak a paradicsomtermesztők kaptak dotációt, idéntől már a paprika, uborka, padlizsán, fehér és vörös káposzta is szerepel a támogatott zöldségek listáján. Újdonság, hogy a minisztérium a szántóföldi zöldségtermesztésre külön igényelhető támogatási keretet hozott létre.
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett hivatalos statisztika szerint nemcsak a zöldségtermesztésre fordított támogatások zöme került dél-romániai gazdákhoz, hanem a jó pénzt hozó fokhagymaprogram nyertesei is elsősorban oltyán termelők. A többféle zöldségtermesztési pályázati kiírás sikeres régiói között az erdélyi megyék közül egyedül szerepel Arad, a lista utolsó helyén. A mezőgazdasági minisztérium összesítése alapján országos viszonylatban az üvegház-, a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermesztés támogatására idén 21 ezer gazda pályázott sikeresen.
A korábbi évek tapasztalata szerint mindig az értékesítéssel voltak gondok, amit azóta sem sikerült orvosolni. Az előző évek agrártámogatási tapasztalatát értékelve Adrian Oros mezőgazdasági miniszter nemrég azt kifogásolta, hogy a jelentős állami támogatással megsegített hazai paradicsomtermesztési ágazat felhozatala nem érzékelhető a hazai kereskedelemben. A szakminisztérium statisztikái szerint az elmúlt öt év átlagában semmivel sem csökkent a külföldről importált paradicsom mennyisége. Az idei kereskedelmi mérleg sarokszámai jövőre derülnek ki, azonban szakemberek szerint továbbra sem lehet derűlátó a mezőgazdasági minisztérium. Annak ellenére sem, hogy
A kisgazdák zöldségeseiben ez óhatatlanul áron alul, olcsón értékesített, nagy mennyiségű zöldséget jelent. Ennek következményei már láthatóak: a dél-romániai termelők a görögdinnye kilójáért 15–20–25 banit kapnak a viszonteladóktól. A termelők arra panaszkodnak, hogy nemcsak a dinnye, hanem a többi zöldség is eladhatatlan, miközben a gazdák továbbra sem jutnak be a romániai élelmiszer-forgalmazás nagy részét lebonyolító áruházláncokba.
A hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök piacon történő forgalmazásához szükséges őstermelői igazolványt könnyű beszerezni, a helyi önkormányzatok pedig nem ellenőrzik, hogy az asztalt bérlő áltermelő kinek a portékáját kínálja. Ezért történhet meg, hogy a gazdák termését banikért, nagyban felvásárló viszonteladók diktálják az árakat. A hazai termelők számának folyamatos csökkenése miatt a zöldségpiacokon sem lehet már megkülönböztetni, hogy melyik a helyi termelésű paradicsom, paprika vagy uborka, és melyik áru származik importból.
A kistermelők piacra jutásának megsegítése nélkül a zöldségtermesztőknek szánt bármiféle állami támogatás ablakon kidobott pénz, mert a hazai termelésű zöldség be sem kerülhet a nagyáruházak polcaira, ahol elsősorban importból származó termékekkel találkozik a vásárló. Ilyenkor, bőséges hazai felhozatal idején is.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!