Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők
Fotó: Makkay József
Több tízmillió euró támogatást folyósít idén a román kormány a fólia alatti és a szántóföldi zöldségtermesztők számára. A kétezer eurós de minimis program kedvezményezettei ezúttal a Kárpátokon túli, dél-romániai gazdák. Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők, a piacokat pedig viszonteladók uralják.
2021. augusztus 28., 20:582021. augusztus 28., 20:58
A Kárpátokon túli dél-romániai megyék a nyertesei a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium idei zöldségtermesztési agrártámogatásának. Az előző években is számos gazda nyert Olt, Galați, Dolj, Giurgiu és Buzău megyéből, a paradicsomtermesztési támogatás sikeres pályázói között azonban korábban szép számmal akadt Arad, Temes, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Szilágy és Szatmár megyei termelő is – közöttük számos magyar gazda –, akik az ezer négyzetméternyi fóliaház-felületre elnyerhető évi kétezer eurós támogatáshoz jutottak hozzá.
Ráadásul idén bővült az üvegház és a fólia alatt termeszthető, államilag támogatott zöldségek listája. Míg korábban csak a paradicsomtermesztők kaptak dotációt, idéntől már a paprika, uborka, padlizsán, fehér és vörös káposzta is szerepel a támogatott zöldségek listáján. Újdonság, hogy a minisztérium a szántóföldi zöldségtermesztésre külön igényelhető támogatási keretet hozott létre.
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett hivatalos statisztika szerint nemcsak a zöldségtermesztésre fordított támogatások zöme került dél-romániai gazdákhoz, hanem a jó pénzt hozó fokhagymaprogram nyertesei is elsősorban oltyán termelők. A többféle zöldségtermesztési pályázati kiírás sikeres régiói között az erdélyi megyék közül egyedül szerepel Arad, a lista utolsó helyén. A mezőgazdasági minisztérium összesítése alapján országos viszonylatban az üvegház-, a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermesztés támogatására idén 21 ezer gazda pályázott sikeresen.
A korábbi évek tapasztalata szerint mindig az értékesítéssel voltak gondok, amit azóta sem sikerült orvosolni. Az előző évek agrártámogatási tapasztalatát értékelve Adrian Oros mezőgazdasági miniszter nemrég azt kifogásolta, hogy a jelentős állami támogatással megsegített hazai paradicsomtermesztési ágazat felhozatala nem érzékelhető a hazai kereskedelemben. A szakminisztérium statisztikái szerint az elmúlt öt év átlagában semmivel sem csökkent a külföldről importált paradicsom mennyisége. Az idei kereskedelmi mérleg sarokszámai jövőre derülnek ki, azonban szakemberek szerint továbbra sem lehet derűlátó a mezőgazdasági minisztérium. Annak ellenére sem, hogy
A kisgazdák zöldségeseiben ez óhatatlanul áron alul, olcsón értékesített, nagy mennyiségű zöldséget jelent. Ennek következményei már láthatóak: a dél-romániai termelők a görögdinnye kilójáért 15–20–25 banit kapnak a viszonteladóktól. A termelők arra panaszkodnak, hogy nemcsak a dinnye, hanem a többi zöldség is eladhatatlan, miközben a gazdák továbbra sem jutnak be a romániai élelmiszer-forgalmazás nagy részét lebonyolító áruházláncokba.
A hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök piacon történő forgalmazásához szükséges őstermelői igazolványt könnyű beszerezni, a helyi önkormányzatok pedig nem ellenőrzik, hogy az asztalt bérlő áltermelő kinek a portékáját kínálja. Ezért történhet meg, hogy a gazdák termését banikért, nagyban felvásárló viszonteladók diktálják az árakat. A hazai termelők számának folyamatos csökkenése miatt a zöldségpiacokon sem lehet már megkülönböztetni, hogy melyik a helyi termelésű paradicsom, paprika vagy uborka, és melyik áru származik importból.
A kistermelők piacra jutásának megsegítése nélkül a zöldségtermesztőknek szánt bármiféle állami támogatás ablakon kidobott pénz, mert a hazai termelésű zöldség be sem kerülhet a nagyáruházak polcaira, ahol elsősorban importból származó termékekkel találkozik a vásárló. Ilyenkor, bőséges hazai felhozatal idején is.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!