Megszorítások ideje. A válság hatásainak enyhítésében próbál segíteni a kormány
Fotó: Pixabay.com
Számos ponton egyszerűbbé tette a bajba jutott vállalkozók életét a bukaresti kormány, amikor hétfő este módosította a gazdasági mentőcsomagot. A Krónikának nyilatkozó szakértő azonban sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket.
2020. április 01., 10:292020. április 01., 10:29
Egyszerűsítette hétfő késő estébe nyúló ülésén az Orban-kabinet a koronavírus-járvány által okozott válság miatt kidolgozott gazdasági mentőcsomagját. A legújabb módosítások kapcsán Debreczeni László adószakértő lapunknak felidézte, az eredeti, 2020/30-as sürgősségi kormányrendeletet tíz nappal ezelőtt adták ki, azóta számos visszajelzés érkezett az alkalmazási gondokról, tisztázatlan kérdésekről, ezért módosították, valójában egyszerűsítették a szabályozást.
Eltörölték például a két kategóriát azon cégek esetében, amelyek élhetnek a kényszerszabadság lehetőségével, tehát
„Minden vállalkozó elküldheti az összes alkalmazottját kényszerszabadságra, akkor is, ha cégét katonai rendelettel ideiglenesen bezárták, és akkor is, ha visszaesett 25 százalékkal a forgalma” – mutatott rá az adószakértő.
A kényszerszabadság állami finanszírozásának igénylésére a megyei munkaerő-ügynökségekhez elektronikus postán kell beküldeni egy kérést, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak névsorát, és egy saját felelősségre kiadott nyilatkozatot, hogy a cég tevékenységét felfüggesztették, vagy a forgalma visszaesett.
Debreczeni László viszont felhívta a figyelmet, hogy ha a cégvezető hamisan nyilatkozik, tehát az utólagos, a járvány lejárta után sorra kerülő ellenőrzések során ez kiderül, visszafizettetik az állami támogatást. A kényszerszabadságra küldötteket az alkalmazottakat nyilvántartó adatbázisba, a Revisalba a munkatörvénykönyv 52/1C cikkelye alapján kell bejegyezni – mondta az adószakértő.
Arra is kitért, hogy a módosításban töröltek egy értelmezhető megfogalmazást. Kikerült belőle, hogy csak az a cég küldheti kényszerszabadságra alkalmazottait, amelynek nincs „pénzügyi lehetősége” a megtartásukra. A vállalkozók korábban aggódtak, hogy ha a cég számláján megtakarítás van, akkor nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. „Az eredeti megfogalmazás kétértelmű, értelmezhető volt, fontos és hasznos, hogy ezt teljesen törölték” – hangsúlyozta Debreczeni László.
Arra is van lehetőség, hogy az a cég, melynek van erre pénze és jóindulata, a 75 százalékos bért megelőlegezze az alkalmazottainak, majd utólag „összezárja” a könyvelésben a hitelezést az állami támogatással – irányította rá a figyelmünket Debreczeni László.
Az egyéni vállalkozókra, rendelőkre vonatkozó támogatás lehetőségét is egyértelműsítették: 75 százalékos támogatást kapnak az országos bruttó átlagbérből, vagyis a 4072 lejből. A támogatást a szociális kifizetési ügynökségnél kell kérni, szintén elektronikus postán, és ugyanazokkal a dokumentumokkal, viszont esetükben csak azokra érvényes akiknek teljesen leállt a tevékenysége, azokra nem, akiknek visszaesett a forgalma.
Debreczeni László elmondta, míg korábban eltörölték a késedelmi kamatot, azok esetében, akik a járványhelyzetben nem fizetik be az adókat, ezúttal bevezették a 10 százalékos adókedvezményt azoknak, akik mégis fizetnek. Ez a jövedelemadóra, a mikrovállalkozások esetén a negyedéves forgalmi adóra vonatkozik, és egyelőre az április 25-ei határidősre, vagyis a január–február–március időszakra. A gyógyszerek, orvosi eszközök, védőfelszerelések vámnál befizetendő áfáját átmenetileg eltörölték, így lényegesen egyszerűbb ezeket importálni.
Vannak olyan vállalkozások, melyek ebben az időszakban „szárnyalnak”, de olyan vállalkozók is, akik nagyon borúlátóak – osztotta meg velünk tapasztalatait Debreczeni László. Az adószakértő sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket. Bár sok olyan vállalkozás van, melynek valóban nincs választása, nem tud dolgozni, de ilyen körülmények között fennáll a veszélye, hogy aki megtehetné, az is „hátradől”, és teljesen leáll a gazdaság. Ha az alkalmazottak 25 százalékát meg kellett volna tartaniuk, rá lettek volna kényszerülve, hogy valamit kitaláljanak a folytatásra – szögezte le Debreczeni László.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!