Eltűnnek a különbségek. A folyamatos minimálbér-emelés miatt egyre többen a kormány által garantált legkisebb összeget viszik haza
Fotó: Haáz Vince
Minél tovább nő a minimálbér, annál több munkaszerződésben szerepel ez az összeg – szögezte le a Krónikának nyilatkozó szakember, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy Raluca Turcan munkaügyi miniszter bejelentése szerint az elmúlt öt év alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó alkalmazottak száma. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint szükség van a minimálbérre, annak összegét viszont úgy kell megemelni, hogy a munkáltató is elbírja, ne elbocsátások árán tudja kifizetni.
2021. május 17., 12:132021. május 17., 12:13
2021. május 17., 12:172021. május 17., 12:17
Az elmúlt öt év leforgása alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó munkavállalók száma – irányította rá a figyelmet a minap egy televíziós interjúban Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta,
A tárcavezető megjegyezte ugyanakkor, hogy természetesen tudatában van annak, hogy nem mindenki a minimálbérnek megfelelő összeget viszi haza fizetésnapon, ahogyan az a szerződésében szerepel, meglátása szerint azonban nem helyes, hogy vannak munkavállalók, akik bevállalják, hogy szürkén vagy feketén kapják a bérüket. Turcan azt mondja, „aggasztó jelek” vannak a minimálbér kapcsán, főként olyan összefüggésben, hogy európai szintű párbeszéd zajlik a legkisebb garantált fizetés szintjének meghatározásáról.
„Az Európai Bizottság már előállt egy irányelvjavaslattal, ami meghatározná a minimálbér szintjét, ami kétlem, hogy Romániában lehetséges lenne. Másrészt én úgy gondolom, hogy amikor a minimálbérről van szó, a társadalmi partnerek, a munkáltatók és munkavállalók közötti egyeztetéseknek intenzívebbeknek kell lenniük,
– húzta alá Raluca Turcan.
„Minél tovább növekszik a minimálbér, annál többen kerülnek ebbe a kategóriába. Ez ilyen egyszerű” – szögezte le kérdésünkre Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja. Kifejtette, a legkisebb garantált fizetés emelésével azért lesz egyre több minimálbérért dolgozó alkalmazott, mert amikor megjelenik a törvény az emelésről, a munkaadók azokat a béreket nem növelik, amelyek korábban egy kevéssel voltak a minimálbér felett. Például most 2300 lej a havi minimálbér, az összeget 2500 lejre tervezik emelni, ám aki most keres 2500 lejt, azon a szinten is marad, tehát ő is bekerül a minimálbéres kategóriába.
– fogalmazta meg a szakpolitikus, aki szerint a minimálbér növelésekor, csakúgy mint a nyugdíjak esetében, két alapvető elvet kell figyelembe venni: a vásárlóerő megtartása érdekében az inflációs rátával egyenértékű növekedést, illetve a gazdasági növekedéssel egyenesen arányos reálnövekedést.
„A romániai minimálbérnek európai uniós minimálbérekhez való felzárkózása a hazai gazdaság teljesítőképességétől, versenyképességétől, illetve az alkalmazottak termelékenységétől függ. A minimális bérszint megállapításakor meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, amely egyrészt eleget tesz az alkalmazottak meg a szakszervezetek elvárásainak, másrészt a munkaadók is elbírják anélkül, hogy jelentős elbocsátásokat eszközöljenek” – összegzett Miklós Zoltán.
Fotó: Gecse Noémi
„Ez egy rendkívül összetett kérdéskör. Az uniós tagországok egy részében nincs minimálbér, vita zajlik arról, hogy az államnak be kell-e avatkoznia, meg kell határoznia a legkisebb kötelező bér értékét, vagy ezt a piacnak kell szabályoznia” – mutatott rá kérdésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere. Meglátása szerint
„A törvényes jövedelem iránt egy nagyon erős igénynek kell mutatkoznia az emberek, az alkalmazottak részéről, tudatában kell lenniük, hogy ha nem törvényes a jövedelmük, nem tudják igénybe venni a szociális védőháló szolgáltatásait, a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, a nyugdíjat. Sajnos Románia sok régiójában, sok társadalmi rétegben, közösségben ez az igény nem fogalmazódik meg, az embereket gyakran csak az érdekli, amit aznap megkeresnek, kézbe kapnak, és el is költhetnek, majd a következő nap hasonlóképpen. Ebből kiindulva egyértelműen úgy gondolom, szükség van az állam által szabályozott legkisebb bérre, sőt arra is, hogy ezt tovább emeljék” – fogalmazta meg Antal Árpád.
Viszont az ágazatban „brutálisan” megnőttek a költségek, a közberuházások esetén is már létező szerződéseket kellett aktualizálni, megnőttek a pályázati önrészek, vázolta az intézkedés árnyoldalait a polgármester. „Hasonlóképpen, amikor az orvosok fizetését megháromszorozták, egyik napról a másikra nemcsak megszűnt az orvoselvándorlás, hanem elkezdtek hazajönni a szakemberek. Ezekre a problémákra ezek voltak a helyes válaszok. Ugyanakkor a kormányprogramban az is szerepel, hogy a mezőgazdaságban adómentessé teszik a minimálbért” – húzta alá Antal Árpád.
Debreczeni László adószakértő is úgy véli,
Ezt az ágazatot ebből a szempontból is sikerült rendbe tenni, mindenkinek megvan a 3000 lejes minimálbére, a vállalkozók valójában feleannyi adót fizetnek, tehát számukra sem annyira megterhelő, mutatott rá az adószakértő. „Minden országnak kellene hogy legyen egy stratégiája, meghatározva a prioritásokat, milyen területeket akar fejleszteni, és célzottan kell a kedvezményekkel előrukkolni” – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Példaként említette, hogy ha Románia számára fontos a számítástechnika vagy a textilipar, vagy bármi más, akkor ezekben az ágazatokban kell kedvezményeket nyújtani, mert azok így elkezdenek megerősödni.
– szögezte le a vállalkozók szervezetének Kovászna megyei elnöke.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
szóljon hozzá!