Egyre többen dolgoznak minimálbérért: 1,6 millió munkaszerződésben szerepel a kormány által meghatározott összeg

Az elmúlt öt év leforgása alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó munkavállalók száma – irányította rá a figyelmet a minap egy televíziós interjúban Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta,

ma már 1,6 millió olyan munkaszerződés van, amelyben a minimálbér szerepel fizetségként.

A tárcavezető megjegyezte ugyanakkor, hogy természetesen tudatában van annak, hogy nem mindenki a minimálbérnek megfelelő összeget viszi haza fizetésnapon, ahogyan az a szerződésében szerepel, meglátása szerint azonban nem helyes, hogy vannak munkavállalók, akik bevállalják, hogy szürkén vagy feketén kapják a bérüket. Turcan azt mondja, „aggasztó jelek” vannak a minimálbér kapcsán, főként olyan összefüggésben, hogy európai szintű párbeszéd zajlik a legkisebb garantált fizetés szintjének meghatározásáról.

„Az Európai Bizottság már előállt egy irányelvjavaslattal, ami meghatározná a minimálbér szintjét, ami kétlem, hogy Romániában lehetséges lenne. Másrészt én úgy gondolom, hogy amikor a minimálbérről van szó, a társadalmi partnerek, a munkáltatók és munkavállalók közötti egyeztetéseknek intenzívebbeknek kell lenniük,

– húzta alá Raluca Turcan.

„Minél tovább növekszik a minimálbér, annál többen kerülnek ebbe a kategóriába. Ez ilyen egyszerű” – szögezte le kérdésünkre Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja. Kifejtette, a legkisebb garantált fizetés emelésével azért lesz egyre több minimálbérért dolgozó alkalmazott, mert amikor megjelenik a törvény az emelésről, a munkaadók azokat a béreket nem növelik, amelyek korábban egy kevéssel voltak a minimálbér felett. Például most 2300 lej a havi minimálbér, az összeget 2500 lejre tervezik emelni, ám aki most keres 2500 lejt, azon a szinten is marad, tehát ő is bekerül a minimálbéres kategóriába.

– fogalmazta meg a szakpolitikus, aki szerint a minimálbér növelésekor, csakúgy mint a nyugdíjak esetében, két alapvető elvet kell figyelembe venni: a vásárlóerő megtartása érdekében az inflációs rátával egyenértékű növekedést, illetve a gazdasági növekedéssel egyenesen arányos reálnövekedést.

„A romániai minimálbérnek európai uniós minimálbérekhez való felzárkózása a hazai gazdaság teljesítőképességétől, versenyképességétől, illetve az alkalmazottak termelékenységétől függ. A minimális bérszint megállapításakor meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, amely egyrészt eleget tesz az alkalmazottak meg a szakszervezetek elvárásainak, másrészt a munkaadók is elbírják anélkül, hogy jelentős elbocsátásokat eszközöljenek” – összegzett Miklós Zoltán.

„Ez egy rendkívül összetett kérdéskör. Az uniós tagországok egy részében nincs minimálbér, vita zajlik arról, hogy az államnak be kell-e avatkoznia, meg kell határoznia a legkisebb kötelező bér értékét, vagy ezt a piacnak kell szabályoznia” – mutatott rá kérdésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere. Meglátása szerint

a romániaihoz hasonló fejletlen gazdasági kultúrával rendelkező társadalomban fontos, hogy az állam meghatározza a minimálbért.

„A törvényes jövedelem iránt egy nagyon erős igénynek kell mutatkoznia az emberek, az alkalmazottak részéről, tudatában kell lenniük, hogy ha nem törvényes a jövedelmük, nem tudják igénybe venni a szociális védőháló szolgáltatásait, a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, a nyugdíjat. Sajnos Románia sok régiójában, sok társadalmi rétegben, közösségben ez az igény nem fogalmazódik meg, az embereket gyakran csak az érdekli, amit aznap megkeresnek, kézbe kapnak, és el is költhetnek, majd a következő nap hasonlóképpen. Ebből kiindulva egyértelműen úgy gondolom, szükség van az állam által szabályozott legkisebb bérre, sőt arra is, hogy ezt tovább emeljék” – fogalmazta meg Antal Árpád.

Arra is kitért, hogy a prioritások változnak, hiszen például az építőiparban erős volt a kivándorlás, mert alacsonyak voltak a bérek, ám amióta bevezették az adókedvezménnyel társított emelt, vagyis 3000 lejes minimálbért, még Sepsiszentgyörgyön is dolgoznak az építőiparban Srí Lanka-i, indiai munkások, akiket a magasabb fizetés vonzott az országba.

Viszont az ágazatban „brutálisan” megnőttek a költségek, a közberuházások esetén is már létező szerződéseket kellett aktualizálni, megnőttek a pályázati önrészek, vázolta az intézkedés árny­oldalait a polgármester. „Hasonlóképpen, amikor az orvosok fizetését megháromszorozták, egyik napról a másikra nemcsak megszűnt az orvos­elvándorlás, hanem elkezdtek hazajönni a szakemberek. Ezekre a problémákra ezek voltak a helyes válaszok. Ugyanakkor a kormányprogramban az is szerepel, hogy a mezőgazdaságban adómentessé teszik a minimálbért” – húzta alá Antal Árpád.

Debreczeni László adószakértő is úgy véli,

az építőiparban helyes lépés volt az ágazati minimálbér bevezetése, hiszen korábban egyértelműen beazonosították, hogy ezen a területen feketén dolgoztatták az embereket, nagy volt az adócsalás.

Ezt az ágazatot ebből a szempontból is sikerült rendbe tenni, mindenkinek megvan a 3000 lejes minimálbére, a vállalkozók valójában feleannyi adót fizetnek, tehát számukra sem annyira megterhelő, mutatott rá az adószakértő. „Minden országnak kellene hogy legyen egy stratégiája, meghatározva a prioritásokat, milyen területeket akar fejleszteni, és célzottan kell a kedvezményekkel előrukkolni” – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Példaként említette, hogy ha Románia számára fontos a számítástechnika vagy a textilipar, vagy bármi más, akkor ezekben az ágazatokban kell kedvezményeket nyújtani, mert azok így elkezdenek megerősödni.

– szögezte le a vállalkozók szervezetének Kovászna megyei elnöke.