Fotó: Haáz Vince
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart. Az infláció újabb emelkedése, a gazdaság lassulása és a háztartások kiadásai közvetlenül befolyásolják a helyi gazdasági aktivitást” – mutatnak rá csütörtökön kiadott elemzésükben az OTP Bank szakértői, akik szerint mindezek fényében erre az évre a román bruttó hazai termék (GDP) becsült bővülése 5 százalékra várható.
2022. október 13., 15:222022. október 13., 15:22
Az elemzők amúgy úgy látják, hogy a gazdaság fellendülését tekintve Románia nagyon jól teljesített az év első felében, amiben a világjárvány utáni felzárkózásnak és a HoReCa-szektor újraindulásának is nagy szerepe volt. Mindezen tényezők a GDP bővülésében is megmutatkoztak, akárcsak az olyan ágazatok továbbra is erősnek számító teljesítménye, mint amilyen az információs és telekommunikációs ágazat.
– utal az elemzés arra, hogy Románia a belföldi termelésnek köszönhetően kevésbé kitett az energiaimportnak.
„De a magas energiaárak a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel valaki kénytelen lesz megfizetni. A román GDP egynegyede ugyanakkor nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra. Különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a HoReCa-szektor lehet érintett. A mezőgazdaság helyzetét is figyelembe véve, hiszen az aszály miatt 20–25 százalékkal marad el a termés a tavalyi évhez képest, ebben az évben a GDP várható növekedését enyhén 5 százalék alatti szintre várjuk” – vetítik előre az OTP Bank elemzői.
Úgy látják,
„Becslésünk szerint 2023-ban a gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni ugyanakkor a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetőek meg” – fogalmaznak.
Ami az infláció alakulását illeti, azt írják, egyelőre a várt pályát követi, a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15–16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie. A Román Nemzeti Bank (BNR) viszont az OTP elemzői szerint novemberben is tovább fogja emelni az alapkamatot, ami akár a 7 százalékos szintet is elérheti.
– vetítik ugyanakkor előre.
A tágabb makrogazdasági kontextus figyelembe véve elmondható, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is növekszik, július–augusztusig nem merült fel a munkaerőpiaci konszolidáció romlásának veszélye. A meglehetősen alacsony szinten álló munkanélküliségi ráta mellett ugyanakkor a reálbérek körülbelül 2-3 százalékkal csökkentek, a munkaerőpiac tehát nem tudott lépést tartani az inflációval. „Ennek azonnali hatásai vannak az egész gazdaságra, és már a hitelezés terén is tapasztalható a visszaesés. A gazdasági lassulás miatt valószínűleg 2023-ban is csökkenni fog az új hitelek mennyisége” – áll az elemzésben.
az viszont meglátásukban igazán jó hír, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtását követően a költségvetési hiány terén újraindult a konszolidáció; a helyzet valószínűleg tovább fog javulni. „A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas, amit nem tudunk a magas energiaárakkal magyarázni. A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az energiaválságot megelőzően is magas volt, az energiaárak emelkedésének korlátozott hatása volt ezen a területen, hiszen Románia nem nettó energiaimportőr” – szögezi le az elemzés.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!