Ki magában, ki szakemberrel. A lakosság többsége nem mond le a kisebb-nagyobb lakásfelújítási tervekről
Fotó: Erdély Bálint Előd
A koronavírus-világjárvány miatti lezárások alatt kiugróan megnőtt a romániai otthonokban elvégzett kisebb javítások, renoválások mértéke. Az elmúlt időszakban a drágulások miatt ugyanakkor sokkal körültekintőbbek lettek az emberek, ma már több cégtől, szakembertől kérnek árajánlatot, mielőtt nekivágnak egy felújításnak.
2022. április 26., 08:172022. április 26., 08:17
A romániai lakosság háromnegyede végzett valamilyen felújítást a lakásban az elmúlt egy évben, és a következő egy évben is hozzávetőleg ugyanennyien terveznek valamilyen szintű renoválást – derül ki az MKOR Consulting piackutató cég felméréséből. A napokban nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint a romániai polgárok átlag két alkalommal végeznek javításokat a lakásban, a többség, vagyis 59 százalék a családtagokhoz, barátokhoz fordul segítségért ilyen esetekben. Arra is fény derült, hogy 35 százalék szerződtet szakembereket az ilyen jellegű munkálatokra, a kivitelezőket az ismerősök ajánlásai alapján választják ki, leginkább a fiatalabbakra jellemző, hogy online dokumentálódnak a szakcégekről és azok ajánlatairól. A képzett szakemberekből álló csapatok munkáját értékelték a megrendelők a legtöbbre, ők kapták a legjobb minősítést a kivitelezés minőségére, ritmusára és összköltségeire vonatkozóan is.
Leginkább a konyhában, a fürdőszobában és a hálószobában eszközöltek átalakításokat, javításokat, erre a célra átlag 6825 lejt szántak. A piackutató szerint a következő egy évben is a lakosság háromnegyede tervez valamilyen szintű felújítást, javítást a lakásában, viszont a munkálatok száma évi kettőről már 1,4-re csökken vissza.
A pandémia első évében, 2020 tavaszán szárnyalt leginkább a lakásfelújítás, -javítás – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Boér Lehel, a Depo háromszéki barkácsáruházlánc tulajdonosa. Felidézte, akkor kimagasló számokat értek el az olyan anyagok eladásából, amelyekkel az emberek önállóan is tudták javítgatni-szépíteni a lakásukat, a kertjüket. Így több festéket, lazúrt, faápolót, parkettát vásároltak, sok olyan elemet, ami a kerítés felújításához vagy új kerítés építéséhez szükséges. A vállalkozó kitért arra is, hogy ma már olyan anyagokat lehet vásárolni, például laminált parkettát, aminek a lerakásához nincs szükség különösebb szakértelemre.
– vont mérleget Boér Lehel. Kifejtette, gyakorlatilag minden megdrágult, a teljes termékskála, ám míg a 2008-as válságban felfújtnak tűntek az áremelkedések, most ezt megalapozottnak találják, az energiaválság, a háború miatt. „Az emberek belátták, hogy ha ki kellene festeni a konyhát és a kamrát, és most éppen van rá pénzük, jobb ha meg is teszik, hiszen megtörténhet, hogy holnap már csak a kamrára lesz elég ugyanaz az összeg, vagy már arra sem. A pénz vásárlóereje napról napra csökken, viszont ha megvásárolunk egy terméket, kifizetünk jelenlegi áron egy szolgáltatást, az később többet ér” – részletezte az üzletember. Ő maga attól tart, hogy az árak már nem csökkennek vissza a két évvel ezelőtti szintre, így reménytelen arra várni, hogy majd olcsóbbak lesznek az anyagok.
Fotó: Pixabay
Az elmúlt időszakban valóban nagy volt az igény a lakásban elvégzett munkálatokra, kisebb átalakításokra, frissítésekre, de nagyszabású felújításokra is érkeztek megrendelések – számolt be hasonló tapasztalatairól kérdésünkre Tóth György Botond sepsiszentgyörgyi építkezési vállalkozó.
A vállalkozó ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a jelentős mértékű áremelkedések miatt sokkal körültekintőbbek az ügyfelek, több szakembert, céget is megkeresnek, több árajánlatot kérnek, és mérlegelnek, mielőtt belevágnak egy felújításba. „A megvásárolt tömbházlakásokat szinte kivétel nélkül felújíttatják a beköltözés előtt az új tulajdonosok, ilyen esetben a rendelkezésre álló keretből gazdálkodnak, de egy bizonyos összeget mindenképpen szánnak erre, ezt nem spórolják meg. Viszont az is előfordult, hogy vidéki régi ház teljes felújítására kértek árajánlatot, és meggondolták magukat, mert sokallták az összeget” – részletezte Tóth György Botond.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
szóljon hozzá!