Drágulás jöhet, de még nem készülnek árat emelni a sütőipari vállalkozók
Fotó: Haáz Vince
Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.
2021. január 21., 08:072021. január 21., 08:07
Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket. Oroszország ezzel a saját, hazai élelmiszerárak csökkenését támogatja. A Bloomberg hírügynökség szerint az orosz bejelentés azt eredményezte, hogy nőtt a kereslet a többi országban megtermelt búza iránt, így a chicagói tőzsdén 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett a malmi és a takarmánybúza ára.
Romániában például a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint tavaly a búzatermelés közel 41 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Az elmúlt évben az országban összesen 6,091 millió tonna búza termett 2,088 millió hektáron, átlag 2917 kilogramm egy hektáron, miközben egy évvel korábban 4749 kilogramm volt a hektáronkénti hozam.
Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa a Krónika megkeresésére kedden azt mondta, egyelőre a beszállítók nem helyeztek kilátásba drágítást, ám nem tartja kizártnak, hogy márciusig begyűrűzik az áremelkedés a sütőiparba.
A magyarországi források szerint ha tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet, hiszen egy tonna jó minőségű búza ára 66 ezer forintnál (900 lej) magasabb, viszont a jelenlegi lisztárak csak az 56 ezer forintos búzaárat fedezik.
Fotó: Thomas Campean
Diószegi László kérdésünkre közölte, egyelőre nem kapott értesítést arról, hogy drágulna a liszt, ám szerinte sem kizárt, hogy március–áprilisban ez megtörténik, és ebben az esetben viszont elkerülhetetlen lesz a kenyér, a pékáru árának emelkedése.
– húzta alá a vállalkozó, aki ugyanakkor egyelőre még reménykedik, hogy erre mégsem kerül sor, hiszen a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válságban nem szeretnének az emberekre pluszkiadásokat terhelni.
„A beszállítás biztosított, liszthiány biztosan nem lesz, ha március–áprilisban drágul a liszt, még két hónapot kell kihúzni, hiszen nyár elején már aratják a korai búzát” – bizakodik Diószegi László.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy míg évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt meghatározó a kenyér előállítási árában, ma már a munkaerővel járó kiadások jelentik a nagyobb részét. Ilyen körülmények között, ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyérnél 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez – mondta a háromszéki üzletember.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
szóljon hozzá!