Drágulás jöhet, de még nem készülnek árat emelni a sütőipari vállalkozók
Fotó: Haáz Vince
Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.
2021. január 21., 08:072021. január 21., 08:07
Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket. Oroszország ezzel a saját, hazai élelmiszerárak csökkenését támogatja. A Bloomberg hírügynökség szerint az orosz bejelentés azt eredményezte, hogy nőtt a kereslet a többi országban megtermelt búza iránt, így a chicagói tőzsdén 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett a malmi és a takarmánybúza ára.
Romániában például a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint tavaly a búzatermelés közel 41 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Az elmúlt évben az országban összesen 6,091 millió tonna búza termett 2,088 millió hektáron, átlag 2917 kilogramm egy hektáron, miközben egy évvel korábban 4749 kilogramm volt a hektáronkénti hozam.
Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa a Krónika megkeresésére kedden azt mondta, egyelőre a beszállítók nem helyeztek kilátásba drágítást, ám nem tartja kizártnak, hogy márciusig begyűrűzik az áremelkedés a sütőiparba.
A magyarországi források szerint ha tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet, hiszen egy tonna jó minőségű búza ára 66 ezer forintnál (900 lej) magasabb, viszont a jelenlegi lisztárak csak az 56 ezer forintos búzaárat fedezik.
Fotó: Thomas Campean
Diószegi László kérdésünkre közölte, egyelőre nem kapott értesítést arról, hogy drágulna a liszt, ám szerinte sem kizárt, hogy március–áprilisban ez megtörténik, és ebben az esetben viszont elkerülhetetlen lesz a kenyér, a pékáru árának emelkedése.
– húzta alá a vállalkozó, aki ugyanakkor egyelőre még reménykedik, hogy erre mégsem kerül sor, hiszen a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válságban nem szeretnének az emberekre pluszkiadásokat terhelni.
„A beszállítás biztosított, liszthiány biztosan nem lesz, ha március–áprilisban drágul a liszt, még két hónapot kell kihúzni, hiszen nyár elején már aratják a korai búzát” – bizakodik Diószegi László.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy míg évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt meghatározó a kenyér előállítási árában, ma már a munkaerővel járó kiadások jelentik a nagyobb részét. Ilyen körülmények között, ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyérnél 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez – mondta a háromszéki üzletember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!