Egy hét a gázár-liberalizációig: érdemes megkeresni a kedvezőbb árat ajánló szolgáltatót

Nem mindegy, mennyit fizetünk majd a télen. Előnyünkre fordíthatjuk a gázár-liberalizációt •  Fotó: Haáz Vince

Nem mindegy, mennyit fizetünk majd a télen. Előnyünkre fordíthatjuk a gázár-liberalizációt

Fotó: Haáz Vince

Bár a romániai piacon jelen levő két legnagyobb földgázszolgáltató egyelőre nem készül árat csökkenteni, a piac, illetve egy, a parlament napirendjén levő törvénytervezet rákényszerítheti erre őket.

Bíró Blanka

2020. június 25., 19:462020. június 25., 19:46

2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18

Egy héttel a július 1-jei gázár-liberalizáció előtt a szabályozott 68 lejnél kevesebb megawattóránkénti ár alatt zajlanak a nagykereskedelmi tranzakciók, és bár a két legnagyobb gázszolgáltató – az E.ON és az Engie – nem csökkentette az árait, egyre több más kereskedő hajlandó kisebb árajánlattal előrukkolni.

Idézet
Az alacsony nagykereskedelmi árak előbb-utóbb tükröződni fognak a lakossági számlákon is”

– igyekezett azonban megnyugtatni a gázszámláik miatt aggodalmaskodókat Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. A Krónika megkeresésére ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a parlamentben szerepel egy tervezet, amely az úgynevezett „windfall tax” bevezetését írja elő, tehát megadóznák a szolgáltatók többletbevételét, ha azt a helyzet kihasználásával szerezték, ezzel is ösztönözve az árcsökkentést. „A gázár alakulása attól is függ, hogy a két nagy szolgáltató konkurenciája hogyan lép fel.

Idézet
Ha a nagy játékosok azt látják, nincsenek erős versenytársaik, nincsenek olyan ajánlatok, melyek veszélyeztetnék a piaci helyzetüket, akkor tartják az árakat. Ellenkező esetben kénytelenek lesznek csökkenteni”

– mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Ugyanakkor a hatóság ár-összehasonlítójában azt tapasztalni, hogy egyre több kereskedő hajlandó jóval alacsonyabb árat ajánlani a nagyokhoz képest, és ezek között a piacra újonnan belépő nagy, tapasztalt vállalatok is vannak. Ezt azért merik meglépni, mert a nagykereskedelmi árak még mindig alacsony szinten vannak, most már a téli időszakra is lehet alacsonyabb áron szerződést kötni, mint a liberalizáció előtt érvényes, szabályozott 68 lej.

A hatóság alelnöke emlékeztetett, hogy jóváhagytak egy szabályzatot, amely kötelezi a földgáztermelőket, hogy bizonyos mennyiségeket piacra dobjanak – hónapos, negyedéves, szezonális és éves – szerződések alapján. Június 18-án volt az első tranzakció a szabályzat értelmében, azóta naponta kötnek szerződéseket. Múlt szerdán az utolsó negyedévre, tehát a téli időszakra 51 lejért szerződték le a földgáz megawattóráját.

A szakember rámutatott, valóban a téli időszakra a legdrágább a földgáz, de még ez jóval alatta marad a lakosság védelmében leszabályozott 68 lejnek. Ugyanakkor a harmadik negyedévre 35 lejen is zárultak tranzakciók.

Idézet
Ha 50 lej körül lehet szerződni a téli időszakra a földgázt, az előbb-utóbb tükröződni fog a lakossági számlákon, csökkenni fognak az árak.

Ám ez attól függ, milyen erős a két legnagyobb szolgáltató konkurenciája. Ha azok bátran ajánlanak, lakosság pedig nem marad passzív, a nagyok is kénytelenek lesznek árakat csökkenteni, ha meg akarják tartani az ügyfeleiket” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.

korábban írtuk

Megérheti a liberalizáció: kedvezőbb árral kecsegtet a földgázszolgáltató-váltás
Megérheti a liberalizáció: kedvezőbb árral kecsegtet a földgázszolgáltató-váltás

Olcsóbban vásárolhatják júliustól a földgázt azok a lakossági fogyasztók, akik most résen vannak, és saját szolgáltatójukon kívül több másik cégtől is kérnek árajánlatot, hogy a legkedvezőbb mellett dönthessenek.

Többletadóval az árcsökkentésért

„A parlament ipari bizottságában már tárgyalták azt a tervezetet, amely többletadót róna ki a földgázkereskedőkre, ha nem a saját érdemük alapján jutnak bevételhez” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán. Az ügynevezett „windfall tax” olyan piaci szereplőkre róható ki, akik nem a saját érdemük, hanem a konjunktúra alapján jutnak többletbevételhez. Tekintettel arra, hogy a gázár-liberalizáció egybeesik a drasztikus nagykereskedelmi gázárcsökkenéssel, az ebből szerzett többletbevételt megadózhatják. Ezzel próbálják rávenni a szolgáltatókat az árcsökkenésre, hiszen valószínűleg inkább olcsóbban adják majd a gázt a lakosságnak, mintsem adózzanak.

Nagy-Bege Zoltán dicséretesnek tartja, hogy a tervezetben az is szerepel, az így befolyt adót célirányosan a veszélyeztetett fogyasztók támogatására fordítanák. Bár a kormány arra hivatkozva halogatta a liberalizációt, hogy ki kell dolgoznia egy mechanizmust a veszélyeztetett fogyasztók védelmére, ez a kérdés azóta sem került napirendre.

•  Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI Galéria

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Bármikor válthatunk

Mint ismeretes, július elsejétől liberalizálják a romániai földgázpiacot. Nagy-Bege Zoltán ugyanakkor kérdésünkre tisztázta, hogy

ha egy fogyasztó nem lép semmit sem az elkövetkező egy hétben, akkor a szerződése megy tovább a jelenlegi szolgáltatójával, azon az áron, amit az a július 1. utáni időszakra felajánlott.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha a fogyasztó talál a piacon egy számára kedvező árajánlatot, bármikor szolgáltatót válthat. Nem kell az egy évet kivárni, különösképpen, ha olyan szerződés van érvényben, mely nincs határidőhöz kötve. „Viszont a szerződést érdemes mindig figyelmesen elolvasni, mert lehetnek benne kötelezettségek” – figyelmeztet Nagy-Bege Zoltán. A hatóság különben arra biztatja a fogyasztókat, hogy nézzenek utána, hasonlítsák össze az ajánlatokat, és válasszák ki a számukra legkedvezőbbet.

Érvelés a gázár tartása mellett

Az egyik legnagyobb romániai földgázszolgáltató, az E.ON Románia továbbra is kitart amellett, hogy nem csökkentheti a lakossági földgáz árát a július 1-jei gázár-liberalizáció után – érvelése szerint ennek

az az oka, hogy a piacon nincs elég gázmennyiség hosszú távra elfogadható áron.

Azonban azt sem tartják kizártnak, hogy ez a következő időszakban mégis megtörténik. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a két nagy gázforgalmazó az E.ON és az Engie új ajánlatában is korábbi ár szerepel, tehát nem csökkentettek semmit. Közben Virgil Popescu gazdasági miniszter azt állítja, hogy a gázszámlák értékének a liberalizálást követően 10–15 százalékkal kellene csökkennie.

korábban írtuk

Ismét árcsökkentésre szólította a miniszter a nagy gázszolgáltatókat
Ismét árcsökkentésre szólította a miniszter a nagy gázszolgáltatókat

Virgil Popescu gazdasági és energiaügyi miniszter szerint a romániai gázszolgáltatók visszaélnek domináns piaci helyzetükkel és ismét felszólította őket, hogy a lakossági fogyasztói árat 15-20 százalékkal csökkentsék.

Az E.ON vezetőitől az Agerpres hírügynökség kérdezte meg, mi áll a hátterében annak, hogy nem módosították az árakat. Válaszában a szolgáltató arra hivatkozik, hogy a 2020. július 1. és 2021. június 30. között értékesített gáz végső felhasználói árába beleszámolták a már betározott földgáz árát, valamint annak az árát, amit július 1. utáni időszakban kell felvásárolniuk. Azzal érvelnek, hogy az ajánlatuk tizenkét hónapra stabil árat tartalmaz, ezen az áron biztosítják a téli szükségletet, amikor a költségek is magasabbak, hiszen a megnövekedett fogyasztás mellett a tározókban is tartalékolniuk kell.

Magyarázatuk szerint a lakosság éves fogyasztásának 80 százalékát a télen használja el, ebben az időszakban, hogy a csúcsfogyasztást biztosítani tudják, kénytelenek külföldről, drágábban importálni.

Arra is hivatkoznak, hogy az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) arra kötelezte őket, hogy kiküldjék a július 1. utáni időszakra szóló árajánlataikat a mintegy 1,55 millió ügyfelüknek, mielőtt ezeket a mennyiségeket leszerződtették volna. Ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy ha hosszú távra a belső piacról be tudják szerezni a szükséges mennyiséget elfogadható áron, ez a számlákon is megmutatkozik.

„Egy jól működő liberalizált piacon kaphatnak az ügyfelek megfelelő ajánlatokat, és ösztönözheti a befektetőket is” – vélik a szolgáltató vezetői. Arra biztatják ugyanakkor a fogyasztókat, hogy amikor összehasonlítják az ajánlatokat, nézzék meg az ár mellett a szerződés futamát, hogy milyen feltételekkel módosítható, és hogy milyen ügyfélszolgáltatásokat tartalmaz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat