Az alacsony bérek fékezik Kovászna megye gazdaságát – állapította meg Édler András. Mint a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is hangsúlyozta, ha a munkavállalók keveset keresnek, keveset is tudnak visszafordítani a gazdaságba, és ez visszatartja annak növekedését.
2016. december 08., 16:042016. december 08., 16:04
A gazdasági szakember úgy véli, a közepes nagyságú háromszéki vállalatok gazdasági teljesítménye alapján a munkaadók megengedhetnék maguknak, hogy többet szánjanak a bérekre, bár ezzel lefaragnának a profitból. „Muszáj lesz emelni a béreket, ha fenn akarnak maradni, hiszen egyre inkább megmutatkozik a munkaerőhiány” – szögezte le Édler, aki azt tanácsolja a munkavállalóknak, hogy ha elégedetlenek a fizetésükkel, ne próbálkozzanak rögtön más megyében vagy külföldön, hanem inkább jelezzék a munkaadónak, hogy magasabb bért szeretnének. Ugyanis meglátása szerint ha a cégvezető elégedett a munkájukkal, nagy eséllyel megemeli a fizetésüket, hiszen hiába ügyes és okos, alkalmazottak nélkül egyetlen vállalkozó sem boldogul.
Kovászna megyét nem véletlenül nevezik a „nadrágok völgyének”, a könnyűipar sok embert foglalkoztat, ám a bérek alacsonyak. A nadrággyárak próbálkoztak már azzal is, hogy áthelyezzék a termelést Kínába vagy Indiába, ahol még olcsóbb a munkaerő, de ott nem tudták azt a minőséget előállítani, amit a nyugati piac megszokott, így maradtak a térségben. „Ha ezek a gyárak megnövelik a fizetéseket, hazatérnek a más megyébe ingázó vagy a külföldön dolgozó szakemberek is” – bizakodik a kamara elnöke.
Adataik szerint egyébként Kovászna megye gazdasága továbbra is felfele ívelő pályán halad, a cégek forgalma és profitja egyaránt gyarapodott. Az összesítések szerint a tavalyelőtti 5 milliárd lejes üzleti forgalom az elmúlt év végére már 5,3 milliárd lejre emelkedett, és idén is további bővülés tapasztalható. „Lezárult egy nehéz periódus. A háromszéki cégek számára is véget ért a gazdasági válság, a vállalkozók megújult erővel és bizalommal dolgoznak” – osztotta meg velünk tapasztalatait Édler András. Véleménye szerint ugyanakkor kialakulóban van az egészséges gazdaság, hiszen immár két éve, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő ipar megelőzte a kereskedelmet.
A szakember egyúttal arról is beszélt, hogy az átlagbérek tekintetében több felmérés létezik. A pesszimista megközelítés szerint Kovászna megye az országos listán az utolsók között szerepel e tekintetben, ám a reális bevétel nettó 1200-1300 lej, és ezzel már a középmezőnyhöz tartozik. Édler leszögezte, a kereskedelmi kamara az önkormányzatokkal vállvetve arra törekszik, hogy megváltoztassa Háromszék gazdasági struktúráját, s a jövőben a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok jelentsék a húzóerőt, kitörési lehetőségként az IT-t, a kreatív ipart és a turizmust azonosították.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.