Fotó: Bone Ewald
A szakember szerint a termelők és feldolgozók többsége 2011 folyamán azért nem növelte az élelmiszerárakat, mivel tisztában voltak azzal, hogy a gazdasági válság hatására a vásárlói kedv is lényegesen visszaesett. „Abban az esetben azonban, ha a kereskedők idén is hasonlóképpen járnak el, a legtöbben bezárhatják a boltokat” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Mint mondta, a kedvezőtlen időjárás is jelentős veszteségeket okozott a gazdáknak, emiatt a hústermékek és a korai zöldségek ára fog emelkedni.
„A sertéshús jelentős részét importáljuk, így ezen a téren nem várható lényegi változás, ellentétben a szarvasmarhával, mindez azonban a takarmány árától is függ. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a következő időszakban jelentős mennyiségű vágómarhát fogunk importálni, Romániában ugyanis leginkább tejmarhákat tenyésztenek a gazdák” – mutatott rá Frumosu, aki sajnálatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági minisztérium nem tesz lépéseket a helyzet javításának érdekében.
Ugyanakkor – mint arról korábban beszámoltunk – a hónap elején nagymértékű drágulást okozott a tojáspiacon az az európai uniós rendelet, amely szerint a tagországokban már csak új szabványok szerint elkészített, nagyobb méretű ketrecekben tarthatók a tojós tyúkok. A tojás ára így néhány nap alatt akár 100 százalékkal is emelkedett, mivel az egyik legnagyobb tojásexportőr, Lengyelország csökkentette a szállítmányokat, a lengyel tenyésztők ugyanis továbbra sem tudtak felzárkózni az új szabványok szerinti állattartáshoz. A korábbi átlag 50 banis ár helyett a boltokban jelenleg akár 1,2 lejt is elkérhetnek egy tojásért a vásárlóktól.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke a Krónika kérdésére kifejtette: valóban elképzelhető, hogy a következő időszakban emelkedni fognak az élelmiszerárak, ez azonban semmiképpen nem a termelők javát szolgálja majd. „Mindkét eshetőségre – az ár szinten tartására és az emelkedésre is – találunk magyarázatokat.
Augusztus óta az időjárás rendkívül kedvezőtlen hatással volt a hazai mezőgazdaságra, emiatt például a gabona és a burgonya ára is emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve azonban, hogy az élelmiszer-mennyiség legalább felét importáljuk, az árnövekedésre semmi szükség nem lenne, hiszen más országok esetében nem okozott hasonlóan nagy problémát a kedvezőtlen időjárás. Ugyanakkor természetesen az üzemanyag, a villanyáram és a földgáz is jelentősen drágult az utóbbi időszakban, ezek is szervesen kapcsolódnak az élelmiszer-ellátáshoz” – magyarázta a szakember.
Hangsúlyozta: a várható árnövekedés a fogyasztók mellett a gazdákra is negatív hatással lesz, utóbbiak ugyanis minden bizonnyal nem fogják több pénzért adni termékeiket, így a legnagyobb nyereségre a végső eladók fognak szert tenni. Sebestyén ugyanakkor azt is elmondta, az 5–7 százalékos emelkedés jelentősen terhelni fogja a fogyasztókat, mivel egy család átlagosan keresetének 40–50 százalékát költi élelmiszerre.
„Úgy gondolom, hogy megoldásnak elsősorban az állami szférából kellene érkeznie, a kormánynak meg kell próbálnia változtatni a vásárlói szokásokon, hogy a gazdák direkt forgalmazóként léphessenek fel a piacon. Jó ötletnek tartom például az Európai Unió 2014 után életbe lépő kezdeményezését, amely a rövid élelmiszer-ellátási lánc támogatását hangsúlyozza” – mutatott rá az egyesület elnöke.
Azt, hogy a hústermékek piacán lényeges áremelésre lehet számítani, Pál Andor, a kézdialmási Toro Impex húsfeldolgozó üzem tulajdonosa is megerősítette a Krónikának. Mint kérdésünkre elmondta, figyelembe véve a jelenlegi körülményeket, nyárig vélhetően mintegy 10–15 százalékkal fog drágulni a sertéshús. „Az energiahordozók – az üzemanyag, az áram, valamint a gáz – drágulása mindenképpen befolyásolja az árakat, azonban a nyersanyag, a malacok értéke is emelkedett, ez pedig elkerülhetetlenül a hús drágulásához vezet” – mutatott rá az üzletember.
Hangsúlyozta: Romániában a pályázatokból létrehozott sertéshizlaldák mellett általában nem működnek reprodukciós telepek, így a tenyésztés hiánya miatt külföldről vásárolják a malacokat. A hazai neveldékben elsősorban Dániából, Hollandiából és Németországból származó állatok találhatóak, ezeket mintegy 100 napig hizlalják, ekkor érik el a vágósúlyt.
„A gazdasági válság miatt azonban több külföldi sertésfarm is bezárt az utóbbi időben, a kínálat szűkülése pedig az árak növekedéséhez vezetett. Az eddigi 40–50 euró helyett a kereskedők akár 75–80 eurót is elkérnek egy malacért. A hízott sertés ára ennek kétszerese, tehát egy százkilós disznó értéke a közeljövőben elérheti a 700 lejt a jelenlegi 530 lej helyett” – magyarázta a vállalkozó.
Nem így látja azonban a helyzetet a marosvásárhelyi Tordai húsfeldolgozó üzem tulajdonosa, Tordai Attila, aki a trendekkel ellentétben nem tervez áremelést a következő időszakban. „A vásárlói kedv folyamatos csökkenése miatt az áremelés egyelőre szóba sem kerülhet, ez a lehetőség esetleg akkor merülne fel, ha a nyersanyag, vagyis az élő állatok ára növekedne” – magyarázta a tulajdonos. Mint mondta, az üzemanyag és a villanyáram drágulása egyelőre nem ad okot arra, hogy emeljék az élelmiszerárakat.
A sütőipari termékek ára, úgy tűnik, még néhány hónapig a jelenlegi szinten marad. Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta: júniusig biztosan nem emeli a kenyér árát. „A hírek szerint hamarosan drágulni fog a liszt, a tél folyamán azonban csökkent az ára, a liszt ára így valójában a korábbi szintre visszaáll. Amikor olcsóbban vásároltuk a lisztet, nem csökkentettük a kenyér árát, így a várható drágulás következtében sem emelhetjük az értéket” – szögezte le az üzletember.
Diószegi ugyanakkor hozzátette: az alapanyag a kenyér árának 42 százalékát teszi ki, a víz, az elektromos áram, a földgáz, illetve a szállítás pedig mintegy 20 százalékot jelent. A tulajdonos ezért úgy véli, az energiahordozók drágulása nem befolyásolja jelentősen termékeik árát. „Ha az alapélelmiszerek, így a kenyér áfáját 24 százalékról 9-re csökkentenék, körülbelül 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatnák a kenyeret az ügyfelek” – tette hozzá az üzletember.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.