Esetükben az elektromos áram ára a jelenlegi 0,776 lejes kilowattóránkénti árról 1,424 lejre emelkedik, ami azonban a szabadpiaci áron alapuló szerződéssel rendelkező fogyasztóknál (a lakosság több mint fele) is mindössze hat hónapra érvényes, míg azok, akik az egyetemes szolgáltatási csomagnál maradtak, már áprilistól új, minden bizonnyal magasabb díjszabásra számíthatnak.

Ez azonban csupán egyik lecsapódása a drágulási hullámnak, amely azután indult be, hogy Romániában tavaly júliustól liberalizálták a földgáz, idén januártól a villamos energia lakossági árát, megszűntek az államilag szabályozott árak, és már az év első felében 10–20 százalékkal emelkedett az energiahordozók ára. Magyarfenesi olvasónk ismertette lapunkkal, hogy az Electrica szintén a napokban arról értesítette fogyasztóit:

A Kolozsvár közeli településen élő olvasónk másokkal együtt júniusban kötött szerződést a társasággal földgázszolgáltatásra is, mivel igen kedvező árat kínált „kettő az egyben” címszó alatt, ezért megérte lecserélni a korábbi gázszolgáltatót, a CPL Concordiát.

„Megpróbálunk szétnézni a piacon, hátha találunk kedvezőbb árajánlatot, mert a 170 százalékos gázáremelés drasztikus, még akkor is, ha az államkasszából törlesztik egy részét március 31-ig. De mi lesz utána, hiszen a mi vidékünkön is legalább április végéig tart a fűtési szezon?” – tette fel a kérdést a fenesi lakos.

Egyes vélemények szerint még mindig jobban megéri tűzifával fűteni, vagy váltakozó fűtést fenntartani fával, szénnel, illetve gázzal. A tűzifa áremelkedése egyelőre elmarad a gázárrobbanástól, de kérdés, hogy a folyóméterenkénti 250–300 lejes ár meddig tart.

Áramáremelés, majd visszavonás

Az ugyancsak Kolozsvár szomszédságában fekvő Györgyfalván élő másik olvasónk beszámolója szerint villanyáram-szolgáltatója, a zöldenergiát kínáló Restart Energy – amellyel idén márciusban kötött szerződést – augusztusban értesítette arról, hogy október elsejétől új díjszabást alkalmaz. Bár a levél szövegében csupán az áfa és egyéb illetékek nélküli árat közölték hosszas magyarázkodással körítve,

Ezt igazolta a novemberben kiközölt, októberi fogyasztásra vonatkozó villanyszámla: a 0,64 lejes kilowattóránkénti ár 1,01-re nőtt, tehát 329 kWh fogyasztás után a korábbi feltételek szerinti 210 lej helyett 332 lejt kellett fizetnie.

Az immár valósággá vált áremelés láttán olvasónk böngészni kezdte az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár-összehasonlító internetes oldalát, mert – amint azt szolgáltatója is jelezte augusztusi levelében – egyoldalú szerződésmódosítás esetén a fogyasztónak joga van felmondani határidő lejárta előtt is a megállapodást. Ám csupán a sokak által kritizált, az óriási leterheltség miatt szinte elérhetetlen Hidroelectrica ajánlatát találta lényegesen olcsóbbnak, ezért első nekifutásra lemondott a váltásról.

Csakhogy néhány nap múlva, november közepén györgyfalvi olvasónk ismét levelet kapott a Restart Energytől, amelyben a szolgáltató – az ügyfél nagy meglepetésére – közölte, visszavonja áramemelésről szóló döntését.

A Restart levelében jelezte, bíróságon támadták meg a hatóságok döntését, ám a per lezárultáig visszaállnak a régi árra, az októberi és novemberi számlán alkalmazott áremelést tükröző különbözetet pedig majd levonják a januárban esedékes számla összegéből. Olvasónk jelezte, kíváncsian várja az ügy végkimenetelét.

Romániában közel 3 millió fogyasztó nem kötött szabadpiaci szerződést, ők az egyetemes szolgáltatói áron kapják az energiát. Az elmúlt félévre alkalmazott ár azonban lejár, legkésőbb decemberben kötelezően értesíteni kell az ügyfeleket a januártól érvényes díjszabásokról.

Miközben a július–december időszakban kilowattóránként 30 bani körüli volt a villamos energia egyetemes ára, január 1-jétől 75–85 banira drágul, amihez hozzáadódik a hálózathasználati díj és az áfa, ennek nyomán a végfogyasztói ár 1,37 és 1,60 lej között alakul kilowattóráért.

Az energiaár-szabályozó hatóság illetékese szerint ezt valamennyi fogyasztó esetében kivédi a román kormány foganatosította árbefagyasztás, tehát 1 lej fölötti áron senkinek nem számlázhatnak,

Rámutatott, az ANRE ár-összehasonlítójában a szabadpiacon még vannak az egyetemes fogyasztói árnál kedvezőbb ajánlatok, igaz, nagyon kevés.

„Még van rá lehetőség, hogy ennél alacsonyabb áron szerződjenek, reméljük, hogy a tavasz beköszöntével mérséklődnek az árak, és mindig lesz alternatíva a januártól valóban nagyon magas egyetemes szolgáltatói árra” – véli Nagy-Bege Zoltán.

Az egyetemes szolgáltatói árat általában féléves időtartamra szabják meg a szolgáltatók, ezek közül az Electrica az egyetlen, amely csak három hónapra adta meg az új árat, nála az 1,37 lej/kWh-s díjszabás március végéig érvényes.

„Nem lehet tudni, miben reménykednek, vagy mire számítanak, hogy esetleg csökken vagy tovább drágul az elektromos energia a nagykereskedelmi piacon, tény, hogy óvatosak” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a fogyasztó nem tudja kikényszeríteni a hosszabb távú szerződést, valószínű, ha meg is köti a szolgáltató a hat hónapos-egyéves megállapodást,

Lapunk egyébként más szolgáltatók esetében is azt tapasztalta, hogy nemcsak egyetemes, hanem szabadpiaci szerződés esetében sem kínálnak rögzített árat, így bármikor drágíthatnak.

Érdemes havonta leolvasni a mérőórákat

A jelek szerint a társaságok a nemzetközi piacon tetten érhető folyamatokon kívül kihasználják, hogy a román kormány energiaár-kompenzációt vezetett be öt hónapra, november és április között, amit az állam fizet a szolgáltatóknak.

Azok a lakossági fogyasztók részesülnek kompenzációban, akik öt hónap alatt legtöbb 1650 kilowattóra elektromos energiát, valamint 1100 köbméter földgázt fogyasztanak; az elszámolás havonta történik, mindenki akkor kapja meg a támogatást, ha nem lépte át az adott hónapban a határértéket. Szakértők arra figyelmeztetnek,

Emiatt érdemes odafigyelni a fogyasztásra, az a legbiztosabb, ha mindenki leolvassa a mérőóra állását, és az értéket beküldi a szolgáltatónak, így elkerülhetőek a nézeteltérések. „Így tiszta a kép, a fogyasztó leolvassa az órát, beküldi, a szolgáltató azt a mennyiséget számlázza, és ha jár, akkor kompenzációval, ha nem, anélkül” – állapította meg lapunknak Nagy-Bege Zoltán.

E téren nagy a fejetlenség, mert a törvény módszertana késve jelent meg, így minden szolgáltató úgy alkalmazta a rendelkezést, ahogy gondolta. Volt, aki már beleszámolta az árbefagyasztást és a kompenzációt, más társaságok anélkül állították ki a novemberi számlát, sőt olyan is akadt, amely novemberre nem is számlázott. Ugyanakkor mindegyik értesítette az ügyfeleit, hogy decemberben a módszertan alapján korrigál.