Fotó: Bálint Eszter
Kettős diszkrimináció éri a versenyszférában dolgozókat szakemberek szerint, hiszen amellett, hogy a legtöbb esetben maguknak kell állniuk a nyaralással járó kiadásokat, a közszférában biztosított üdülési csekkek még fel is verték tavaly a belföldi idegenforgalomban gyakorolt árakat.
2020. június 07., 16:402020. június 07., 16:40
2020. június 07., 16:472020. június 07., 16:47
Diszkriminációnak minősül, hogy miközben a közalkalmazottak a teljes romániai lakosság által befizetett adókból és illetékekből fedezett üdülési csekkekkel mehetnek nyaralni, addig a versenyszférában dolgozóknak maguknak kell fizetniük az utazással, a szállással, az étkezésekkel járó kiadásokat – irányította rá a figyelmet Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK) elnöke. Meglátása szerint a magánszektor alkalmazottainak is kellene biztosítani vakációs utalványokat.
– érvelt Anastasiu, aki szerint az üdülési csekkek értékének megfelelő összeget a cég által az államnak befizetett adóból kellene levonni. „Ha emlékeznek, öt hónapja a gazdasági miniszter azt mondta, bevezetik ezt az intézkedést, hogy ne álljon fenn többé diszkrimináció az állami és a magánszféra között” – idézte fel a kamaraelnök.
És amúgy nemcsak a gazdasági tárca vezetője rukkolt elő hasonló elképzeléssel, még tavaly nyáron, azelőtt, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányra került volna, beterjesztett egy törvénytervezetet, aminek értelmében a magánszférában dolgozók is kaphatnának üdülési csekket, és Ludovic Orban jelenlegi kormányfő akkori ismertetése szerint ezek ellenértékét is az adóból vonnák le.
Az Adevărul.ro hírportál elemzője szerint ugyanakkor nemcsak nyaralástémában diszkrimináció áldozatai a magánszféra alkalmazottai. Miután több mint 1,2 millió közalkalmazott 1450 lejes üdülési csekkel lett gazdagabb, amit kizárólag belföldi szállásra és étkezésre lehet felhasználni, hirtelen elkezdtek felfele kúszni az árak.
A közalkalmazottak a korábbi bejelentések szerint amúgy az idei évre is megkapják az 1450 lejes üdülési csekkeket. Ugyanakkor mivel sokuknak a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején járt volna le a tavalyi utalványa, azok érvényességét is meghosszabbították 2021. május 31-éig. Ezek tükrében várható, hogy hamarosan felpörög a belföldi turizmus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!