A digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához – emelte ki a Digitális Románia Nemzetközi Fórum Ipar 4.0 elnevezésű eseményen csütörtökön Klaus Johannis államfő, Dacian Cioloş miniszterelnök pedig a versenyszféra és a közszféra között, az információtechnológia terén tátongó hatalmas szakadékról értekezett.
2016. november 05., 09:402016. november 05., 09:40
„Nagyon fontos, hogy a polgár tudja, mi történik a költségvetésekkel, az általa befizetett adókkal, hogyan születnek az őt érintő döntések, mennyire hatékony a közpénzek elköltése. Ezek normális dolgok egy demokráciában, piacgazdaságban. Most a digitalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot. Evidens, hogy a digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához, és rövid távon talán ez a legfontosabb előnye” – fejtette ki az államfő a Victoria-palotában megszervezett fórumon.
A polgárok szolgálatában
Meglátása szerint a közigazgatás interakciót feltételez a polgárokkal. „A közigazgatás azt jelenti, hogy tisztelni kell minden polgárt, senkinek sem szabad előnyt élveznie. Ebben az értelemben a digitális megoldásokkal egyszerűbbé, olcsóbbá válik az interakció az állam és a polgár között. Fejlődésünk kulcsa az állam és a polgárok közötti kapcsolat újragondolásában rejlik” – vallja Johannis.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett az Európai Bizottság által közzétett, a 2015-ös évre vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI), amely szerint Románia az utolsó előtti helyen áll európai uniós szinten a digitális közszolgáltatásokat illetően. Például a lakosság igen elenyésző hányada fizeti online az adót vagy intézi más ügyeit az internet segítségével. „Ebben az egyáltalán nem kielégítő kontextusban a kormánnyal együtt vállaltuk, hogy kidolgozunk egy stratégiai keretet a digitalizáció folyamatának felgyorsítására. A Digitális Románia egyrészt a polgárok szolgálatában álló közigazgatást jelent majd, amelynek keretében a szolgáltatások átláthatóak, és a számítógép egyetlen billentyűjének lenyomásával elérhetőek lesznek mind az itthon, mind pedig a külföldön élő román állampolgárok számára” – ecsetelte az elképzeléseket az államfő.
Johannis egyúttal leszögezte, egy ennyire dinamikus világban Romániának nem szabad elszalasztania a rajtot, hanem a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló előnyöket, köztük a nagyon jó széles sávú internetet, valamint az igen dinamikus IT-szektort, ami az elmúlt egy évben 20 százalékkal bővült, üzleti forgalma pedig meghaladta a 3 milliárd eurót.
Lépéselőnyben a versenyszféra
Dacian Cioloş kormányfő eközben arról értekezett, hogy már mandátuma elején feltűnt neki, mekkora szakadék van a versenyszféra és a közszféra között információtechnológia tekintetében. „A magánszféra terén hatalmas lehetőségeket kínál az IT gyors fejlődése, az innováció, ezzel szemben a közszférában, az olyan életbevágóan fontos területeken, mint az egészségügy, a tanügy, a szociális ellátás, a mezőgazdaság vagy az adóztatás, nem tart lépést sem a lakosság igényeivel, sem más országok fejlődési ritmusával” – mutatott rá Cioloş. Hozzátette: mindannyian tapasztaljuk, hogy a bürokrácia mélyen gyökeret vert a közigazgatásban, mindannyiunkat leterhel, fölösleges utak megtételére kényszerít, felemészti energiánkat és pénzünket. Pedig – tette hozzá – Romániának minden eszköze meglenne ahhoz, hogy IT-tekintéllyé váljon a térségben, de nem használja ki ezeket az eszközöket.
Három célt fogalmaztak meg
Mint az eseményen elhangzott, a Digitális Románia címet viselő kiáltványban is megfogalmazott stratégia három fő célra épül. Az első, hogy a közigazgatásban szemmel látható eredményei legyenek az információtechnológiára elkülönített pénzösszegek felhasználásának; másrészt, hogy támogatást kapjanak az innovációra, kutatásra, fejlesztésre irányuló törekvések. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a közszférát az erre szakosodott IT-szakemberek számára.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!