Fotó: Barabás Ákos
Miközben az ivóvíz áfája már több mint két éve 9 százalékos, a csatornadíjé 19 százalék maradt – ezt a helyzetet rendezné az RMDSZ törvényjavaslata.
2018. június 05., 17:272018. június 05., 17:27
Még a képviselőháznak kell rábólintania ahhoz, hogy januártól csökkenhessen a csatornadíj általános forgalmi adója (áfa/TVA), az RMDSZ vonatkozó javaslatát ugyanis első házként hétfőn elfogadta a szenátus. „Több pénz marad a családok zsebében” – idézi a szövetség hírlevele Cseke Attila felsőházi frakcióvezetőt. Elmondása szerint a rezsikiadások csökkentésével segítenék a családok megélhetését, életszínvonalának javítását. Emlékeztetett, az intézkedés bevezetését az RMDSZ választási programja is tartalmazta, egyéb családbarát adópolitikai célkitűzésekkel együtt.
„A szövetség prioritásának tekinti a családközpontú politika erősítését a gazdaságban, az adópolitika, illetve a közszolgáltatások terén is, hiszen közösségünk megmaradásához és számbeli növekedéséhez szülőföldjén megfelelő életfeltételekre van szükség. Örömmel láttuk, hogy a többségi pártok is belátták javaslatunk szükségességét” – fejtette ki Cseke.
Mint magyarázta, az RMDSZ javaslata értelmében
„A hatályban lévő jogszabály szerint, amely szintén az RMDSZ-től származó ötlet volt, az ivóvíznek már több mint két éve 9 százalékos az általános forgalmi adója. A csatornadíjak azonban 19 százalékos szinten maradtak. Ezt a rendellenes helyzetet orvosolja a Szabó Ödön képviselő által kidolgozott RMDSZ-javaslat: ezután a víznek a háztartásba érkezéskor és távozáskor is csökkentett, 9 százalékos áfája lesz. Ez valós rezsicsökkenést eredményez majd, több pénz marad a lakosok zsebében, amit más javak, szolgáltatások megvásárlására fordíthatnak” – fogalmazott Cseke Attila.
Tánczos Barna szenátor, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, az Eurostat adatai szerint a romániai háztartások átlagosan jövedelmük több mint 40 százalékát költik közszolgáltatásokra, lakbérre és bankhitel törlesztésére.
– vélte Tánczos Barna. A szenátor hozzátette: „amennyiben hasonló intézkedésekkel sikerül javítani a lakosság életszínvonalát, azzal közvetve olyan szolgáltatási ágazatok fejlődését is elősegítjük, amelyekre jelenleg igen kevés pénze van a lakosoknak. Ilyen például a hazai turizmus, a kultúra, a különböző oktatási szolgáltatások, amelyek mind egy adott szintű életszínvonalat feltételeznek”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!