A legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt.
Fotó: Gábos Albin
Mintegy 16,2 milliárd lejjel, vagyis 18,8 százalékkal nőttek tavaly az állam bérkiadásai az előző évhez mérten, a 2016-os szinthez viszonyítva pedig nagyjából 45,8 milliárd lejes, azaz 79,5 százalékos növekedésről beszélhetünk – derül ki a Pénzügyi Tanács frissen nyilvánosságra hozott adatsoraiból.
2020. június 15., 14:272020. június 15., 14:27
A jelentés szerint európai uniós viszonylatban Romániában a 2019-es már a második olyan év volt zsinórban, amikor a költségvetési bevételekhez képest a legmagasabb a fizetésekre fordított összegek aránya, elérve a 33,8 százalékot, ami még a gazdasági világválsági előtti, 2007–2008-as szintnél is magasabb.
– irányítja rá a figyelmet a dokumentum.
Eszerint a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt. Ez az erőteljes növekedés számottevően hozzájárult a közszféra átlagfizetésének bővüléséhez.
A közalkalmazottak körében amúgy tavaly az egészségügy és a szociális ellátás terén dolgozók voltak a legkevésbé szerencsések, átlagbérük „mindössze” 5,8 százalékkal nőtt, elérve a 6363 lejt.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2019 decemberében 3340 lej volt Romániában a nettó átlagbér. Ez az összeg azonban áprilisban a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság miatt 3182 lejre csökkent.
A közszférában eltérően alakult az év negyedik hónapjában az átlagfizetés, miután az első vonalban harcoló egészségügyi dolgozók plusz juttatásban részesültek, az egészségügy és szociális ellátás átlagbére valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!