Csaknem 40 százalékkal magasabb az átlagbér a közszférában, mint a magánszektorban

A legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt. •  Fotó: Gábos Albin

A legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt.

Fotó: Gábos Albin

Mintegy 16,2 milliárd lejjel, vagyis 18,8 százalékkal nőttek tavaly az állam bérkiadásai az előző évhez mérten, a 2016-os szinthez viszonyítva pedig nagyjából 45,8 milliárd lejes, azaz 79,5 százalékos növekedésről beszélhetünk – derül ki a Pénzügyi Tanács frissen nyilvánosságra hozott adatsoraiból.

Bálint Eszter

2020. június 15., 14:272020. június 15., 14:27

A  jelentés szerint európai uniós viszonylatban Romániában a 2019-es már a második olyan év volt zsinórban, amikor a költségvetési bevételekhez képest a legmagasabb a fizetésekre fordított összegek aránya, elérve a 33,8 százalékot, ami még a gazdasági világválsági előtti, 2007–2008-as szintnél is magasabb.

Idézet
A 2019-es fizetésemeléseket követően a közszférában a bruttó átlagbér elérte a havi 6472 lejt, ami 36,6 százalékkal meghaladja a magánszektor átlagfizetését”

– irányítja rá a figyelmet a dokumentum.

Eszerint a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt. Ez az erőteljes növekedés számottevően hozzájárult a közszféra átlagfizetésének bővüléséhez.

A közalkalmazottak körében amúgy tavaly az egészségügy és a szociális ellátás terén dolgozók voltak a legkevésbé szerencsések, átlagbérük „mindössze” 5,8 százalékkal nőtt, elérve a 6363 lejt.

A közigazgatásban alkalmazottak átlagbére 8229 lej volt a tavalyi év végén, 13,1 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2019 decemberében 3340 lej volt Romániában a nettó átlagbér. Ez az összeg azonban áprilisban a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság miatt 3182 lejre csökkent.

A közszférában eltérően alakult az év negyedik hónapjában az átlagfizetés, miután az első vonalban harcoló egészségügyi dolgozók plusz juttatásban részesültek, az egészségügy és szociális ellátás átlagbére valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
2025. június 03., kedd

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók

A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók
2025. június 03., kedd

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét

Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét
2025. június 02., hétfő

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos
2025. június 02., hétfő

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók

Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók
2025. június 02., hétfő

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is

Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is
2025. május 31., szombat

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre

Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre
2025. május 30., péntek

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt
2025. május 30., péntek

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból

Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból
2025. május 29., csütörtök

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában

Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában