A legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt.
Fotó: Gábos Albin
Mintegy 16,2 milliárd lejjel, vagyis 18,8 százalékkal nőttek tavaly az állam bérkiadásai az előző évhez mérten, a 2016-os szinthez viszonyítva pedig nagyjából 45,8 milliárd lejes, azaz 79,5 százalékos növekedésről beszélhetünk – derül ki a Pénzügyi Tanács frissen nyilvánosságra hozott adatsoraiból.
2020. június 15., 14:272020. június 15., 14:27
A jelentés szerint európai uniós viszonylatban Romániában a 2019-es már a második olyan év volt zsinórban, amikor a költségvetési bevételekhez képest a legmagasabb a fizetésekre fordított összegek aránya, elérve a 33,8 százalékot, ami még a gazdasági világválsági előtti, 2007–2008-as szintnél is magasabb.
– irányítja rá a figyelmet a dokumentum.
Eszerint a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt. Ez az erőteljes növekedés számottevően hozzájárult a közszféra átlagfizetésének bővüléséhez.
A közalkalmazottak körében amúgy tavaly az egészségügy és a szociális ellátás terén dolgozók voltak a legkevésbé szerencsések, átlagbérük „mindössze” 5,8 százalékkal nőtt, elérve a 6363 lejt.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2019 decemberében 3340 lej volt Romániában a nettó átlagbér. Ez az összeg azonban áprilisban a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság miatt 3182 lejre csökkent.
A közszférában eltérően alakult az év negyedik hónapjában az átlagfizetés, miután az első vonalban harcoló egészségügyi dolgozók plusz juttatásban részesültek, az egészségügy és szociális ellátás átlagbére valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!