Csak „szemkiszúrás” a referenciaár a kötelező gépjármű-biztosítások piacán

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Semmit nem jelentenek a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által megszabott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási referenciaárak, hiszen a jogszabály nem írja elő, hogy a biztosítóknak ezt figyelembe kellene venniük – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin, az ASF tagja.

Bíró Blanka

2018. február 19., 10:502018. február 19., 10:50

2018. február 19., 10:532018. február 19., 10:53

A Pénzügyi Felügyelet – mint ismeretes – az intézkedés bevezetésekor azzal érvelt, hogy a referenciaár támpontot jelenthet az ügyfél számára, amikor a saját díjszabásáról tárgyal. Biró Albin is úgy látja azonban, hogy erre a valóságban nincs lehetőség, hiszen a biztosítótársaságoknak néhány hónappal korábban jóvá kell hagyatniuk a felügyelettel az áraikat, így a biztosított csak annyit tehet, hogy az árlistából kiválasztja a neki tetszőt, ám alkudni már nem tud.

Idézet
Nem gondolták végig, tulajdonképpen mit jelent a referenciaár bevezetése. Az előre beharangozott nagy változások valójában nem jelentenek semmit.

A törvény nem írja elő, hogy a referenciaárakat milyen határig kötelező betartani, így egy biztosítótársaság kínálhatja a kötvényt 50 lejért, de 700 lejért is” –szögezte le a szakértő.

Nyugalom van a piacon

Biró Albin ugyanakkor úgy véli, jelenleg az árak „nem veszélyesek”, nyugalmi állapot van a piacon, hiszen a piacvezető Astra és a Carpatica biztosító csődje nyomán a garanciaalap kifizette a károkat, így ingyen befolyt 200 millió lej a kárpótlásokra. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen hatással lesz a kifizetésekre, hogy jelenleg a három legolcsóbb díjszabást kínáló társaság uralja a piac 70 százalékát. Ez az arány korábban nem haladta meg a 40-50 százalékot, ám jelenleg a forgalomba írt ötmillió gépkocsi közül 3,5 milliónak a három legolcsóbb társaságnál kötötték meg a kötelező biztosítását.

Idézet
Most telt el egy fél év, most fog kiderülni, hogy a rendszer ilyen körülmények között képes-e fizetni a károkat.

Sok függ ettől a három cégtől, ám segíthet az a 200 millió lej, amit a garanciaalap visszapumpált a rendszerbe”– szögezte le Biró Albin.

Nem érdemes túlzottan személyre szabni

A Pénzügyi Felügyelet tagja ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak tartja, hogy annak függvényében állapítanák meg a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árát, hogy évente ki hány órát használja az autóját. Călin Rangu, az ASF igazgatója az Economica.net portálnak nyilatkozta a napokban azt, hogy

már javasolták a biztosítótársaságoknak: dolgozzanak ki olyan csomagokat, amelyek szerint órára lehetne fizetni a kötelező felelősségbiztosítást,

az év elején befizetett minimális összeget az év végén annak függvényében egészítenék ki, hogy a biztosított mennyit használta a gépkocsit, ennek követését a technológia lehetővé teszi. Biró Albin rámutatott, próbálkoznak azzal, hogy teljesen személyre szabják a kötvényeket, hiszen gyakorlatilag ma már mindent tudnak a biztosítottról, ám ennek az a hátulütője, hogy éppen a szolidaritás elvével megy szembe.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Amikor ugyanis megpróbálták a nagy kockázatot jelentő biztosítottakra ráterhelni a nagyobb díjszabást, a fiataloknak és a hivatásos sofőröknek elviselhetetlenül nagy árat kellett volna fizetniük, a fuvarozók esetében például a biztosítás értéke elérte az évi 20 ezer lejt, ami miatt ki is tört a botrány.

Nem érdemes ennyire feszegetni, aprólékosan személyre szabni a kötvényeket, hiszen akkor a rendszer elveszíti a szolidaritásjellegét”
szögezte le az ASF tagja.

Biró Albin szerint egyelőre technikailag sem kivitelezhető az órára fizetett biztosítás, hiszen nagyon sok pénzbe kerülne a követőrendszer kiépítése.

Zavart okoznak az át nem íratott autók

Zavart okoz a biztosítások piacán, hogy az országban bejegyezett autók 10-12 százalékának nincs rendezve a tulajdonjoga – hívta fel a figyelmet Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi bróker. Mint részletezte, a tavaly ősszel életbe léptetett új bonus-malus rendszer miatt mindhárom fél – a régi és az új tulajdonos, de a biztosítótársaság is – veszít amiatt, ha nem íratják át a gépkocsit, amikor eladják.

A módosítás ugyanis azon alapszik, hogy a bonus-malus díjat most már a tulajdonos személyi száma (CNP) alapján határozzák meg, és valamennyi, a nevén levő gépkocsira az alapján számolják ki, hogy egyik autóval okozott kárt vagy sem.

Ez a rendszer a több autóval rendelkező magánszemélyek esetében első körben árcsökkenéshez vezetett, hiszen valamennyi járműre a legmagasabb bonus kategóriába eső autó kedvezményét számolták. Ez azonban visszafelé is igaz, tehát ha egyik autóval balesetet okozott, akkor a pótdíjat mindegyikre kiszabják, így akár 180 százalékkal is növekedhet az kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény összege. Ezért veszélyes, ha a gépkocsit nem íratták át az új tulajdonos nevére, hiszen a régi tulajdonos felébredhet, hogy megugrott a neki kiszámolt díjszabás a meglevő autóira, miközben a már eladott gépkocsival az új tulajdonos okozott kárt. Ilyen esetekben perelni lehet, ugyanakkor a biztosítót is megbírságolják, hogy a régi tulajdonos adatait a tudta és beleegyezése nélkül felhasználta a szerződés megkötéséhez.

Ezért idén a biztosítók sokkal óvatosabbak, és visszautasítják a szerződéskötést, ha valaki nem a saját nevére akarja azt megkötni.

További gondot jelent, hogy sok esetben a régi tulajdonos kiíratta eladott autóját az önkormányzatnál, ám nem tudhatja, hogy az új tulajdonos végigjárta-e a procedúrát, nevére íratta-e a rendőrségnél a gépkocsit.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Lőrinc Lehel ugyanakkor arra is kitért, hogy a céges autók esetében nincs gond, azoknál általában rendezett a tulajdonviszony, ugyanakkor esetükben a bonus-malus rendszer is másként működik, az adott járműre számolják és nem az egész flottára. Esetükben akkor áll fenn a kötvény árának növelése, ha túl sok balesetet követnek el, és a biztosítók magas kockázatú ügyfélnek minősítik a vállalkozást, ám a pótdíjazáshoz meg kell szerezniük a pénzügyi felügyelet jóváhagyását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 28., hétfő

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu

Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu
2024. október 28., hétfő

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter

A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter
2024. október 28., hétfő

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint

A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint
2024. október 27., vasárnap

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását

Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását
2024. október 26., szombat

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője

Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője
2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében