Csak „szemkiszúrás” a referenciaár a kötelező gépjármű-biztosítások piacán

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Semmit nem jelentenek a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által megszabott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási referenciaárak, hiszen a jogszabály nem írja elő, hogy a biztosítóknak ezt figyelembe kellene venniük – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin, az ASF tagja.

Bíró Blanka

2018. február 19., 10:502018. február 19., 10:50

2018. február 19., 10:532018. február 19., 10:53

A Pénzügyi Felügyelet – mint ismeretes – az intézkedés bevezetésekor azzal érvelt, hogy a referenciaár támpontot jelenthet az ügyfél számára, amikor a saját díjszabásáról tárgyal. Biró Albin is úgy látja azonban, hogy erre a valóságban nincs lehetőség, hiszen a biztosítótársaságoknak néhány hónappal korábban jóvá kell hagyatniuk a felügyelettel az áraikat, így a biztosított csak annyit tehet, hogy az árlistából kiválasztja a neki tetszőt, ám alkudni már nem tud.

Idézet
Nem gondolták végig, tulajdonképpen mit jelent a referenciaár bevezetése. Az előre beharangozott nagy változások valójában nem jelentenek semmit.

A törvény nem írja elő, hogy a referenciaárakat milyen határig kötelező betartani, így egy biztosítótársaság kínálhatja a kötvényt 50 lejért, de 700 lejért is” –szögezte le a szakértő.

Nyugalom van a piacon

Biró Albin ugyanakkor úgy véli, jelenleg az árak „nem veszélyesek”, nyugalmi állapot van a piacon, hiszen a piacvezető Astra és a Carpatica biztosító csődje nyomán a garanciaalap kifizette a károkat, így ingyen befolyt 200 millió lej a kárpótlásokra. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen hatással lesz a kifizetésekre, hogy jelenleg a három legolcsóbb díjszabást kínáló társaság uralja a piac 70 százalékát. Ez az arány korábban nem haladta meg a 40-50 százalékot, ám jelenleg a forgalomba írt ötmillió gépkocsi közül 3,5 milliónak a három legolcsóbb társaságnál kötötték meg a kötelező biztosítását.

Idézet
Most telt el egy fél év, most fog kiderülni, hogy a rendszer ilyen körülmények között képes-e fizetni a károkat.

Sok függ ettől a három cégtől, ám segíthet az a 200 millió lej, amit a garanciaalap visszapumpált a rendszerbe”– szögezte le Biró Albin.

Nem érdemes túlzottan személyre szabni

A Pénzügyi Felügyelet tagja ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak tartja, hogy annak függvényében állapítanák meg a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árát, hogy évente ki hány órát használja az autóját. Călin Rangu, az ASF igazgatója az Economica.net portálnak nyilatkozta a napokban azt, hogy

már javasolták a biztosítótársaságoknak: dolgozzanak ki olyan csomagokat, amelyek szerint órára lehetne fizetni a kötelező felelősségbiztosítást,

az év elején befizetett minimális összeget az év végén annak függvényében egészítenék ki, hogy a biztosított mennyit használta a gépkocsit, ennek követését a technológia lehetővé teszi. Biró Albin rámutatott, próbálkoznak azzal, hogy teljesen személyre szabják a kötvényeket, hiszen gyakorlatilag ma már mindent tudnak a biztosítottról, ám ennek az a hátulütője, hogy éppen a szolidaritás elvével megy szembe.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Amikor ugyanis megpróbálták a nagy kockázatot jelentő biztosítottakra ráterhelni a nagyobb díjszabást, a fiataloknak és a hivatásos sofőröknek elviselhetetlenül nagy árat kellett volna fizetniük, a fuvarozók esetében például a biztosítás értéke elérte az évi 20 ezer lejt, ami miatt ki is tört a botrány.

Nem érdemes ennyire feszegetni, aprólékosan személyre szabni a kötvényeket, hiszen akkor a rendszer elveszíti a szolidaritásjellegét”
szögezte le az ASF tagja.

Biró Albin szerint egyelőre technikailag sem kivitelezhető az órára fizetett biztosítás, hiszen nagyon sok pénzbe kerülne a követőrendszer kiépítése.

Zavart okoznak az át nem íratott autók

Zavart okoz a biztosítások piacán, hogy az országban bejegyezett autók 10-12 százalékának nincs rendezve a tulajdonjoga – hívta fel a figyelmet Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi bróker. Mint részletezte, a tavaly ősszel életbe léptetett új bonus-malus rendszer miatt mindhárom fél – a régi és az új tulajdonos, de a biztosítótársaság is – veszít amiatt, ha nem íratják át a gépkocsit, amikor eladják.

A módosítás ugyanis azon alapszik, hogy a bonus-malus díjat most már a tulajdonos személyi száma (CNP) alapján határozzák meg, és valamennyi, a nevén levő gépkocsira az alapján számolják ki, hogy egyik autóval okozott kárt vagy sem.

Ez a rendszer a több autóval rendelkező magánszemélyek esetében első körben árcsökkenéshez vezetett, hiszen valamennyi járműre a legmagasabb bonus kategóriába eső autó kedvezményét számolták. Ez azonban visszafelé is igaz, tehát ha egyik autóval balesetet okozott, akkor a pótdíjat mindegyikre kiszabják, így akár 180 százalékkal is növekedhet az kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény összege. Ezért veszélyes, ha a gépkocsit nem íratták át az új tulajdonos nevére, hiszen a régi tulajdonos felébredhet, hogy megugrott a neki kiszámolt díjszabás a meglevő autóira, miközben a már eladott gépkocsival az új tulajdonos okozott kárt. Ilyen esetekben perelni lehet, ugyanakkor a biztosítót is megbírságolják, hogy a régi tulajdonos adatait a tudta és beleegyezése nélkül felhasználta a szerződés megkötéséhez.

Ezért idén a biztosítók sokkal óvatosabbak, és visszautasítják a szerződéskötést, ha valaki nem a saját nevére akarja azt megkötni.

További gondot jelent, hogy sok esetben a régi tulajdonos kiíratta eladott autóját az önkormányzatnál, ám nem tudhatja, hogy az új tulajdonos végigjárta-e a procedúrát, nevére íratta-e a rendőrségnél a gépkocsit.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Lőrinc Lehel ugyanakkor arra is kitért, hogy a céges autók esetében nincs gond, azoknál általában rendezett a tulajdonviszony, ugyanakkor esetükben a bonus-malus rendszer is másként működik, az adott járműre számolják és nem az egész flottára. Esetükben akkor áll fenn a kötvény árának növelése, ha túl sok balesetet követnek el, és a biztosítók magas kockázatú ügyfélnek minősítik a vállalkozást, ám a pótdíjazáshoz meg kell szerezniük a pénzügyi felügyelet jóváhagyását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli
2025. május 07., szerda

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is
2025. május 06., kedd

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt

Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt