Csak „szemkiszúrás” a referenciaár a kötelező gépjármű-biztosítások piacán

Csak „szemkiszúrás” a referenciaár a kötelező gépjármű-biztosítások piacán

Fotó: Haáz Vince

Semmit nem jelentenek a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által megszabott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási referenciaárak, hiszen a jogszabály nem írja elő, hogy a biztosítóknak ezt figyelembe kellene venniük – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin, az ASF tagja.

Bíró Blanka

2018. február 19., 10:502018. február 19., 10:50

2018. február 19., 10:532018. február 19., 10:53

A Pénzügyi Felügyelet – mint ismeretes – az intézkedés bevezetésekor azzal érvelt, hogy a referenciaár támpontot jelenthet az ügyfél számára, amikor a saját díjszabásáról tárgyal. Biró Albin is úgy látja azonban, hogy erre a valóságban nincs lehetőség, hiszen a biztosítótársaságoknak néhány hónappal korábban jóvá kell hagyatniuk a felügyelettel az áraikat, így a biztosított csak annyit tehet, hogy az árlistából kiválasztja a neki tetszőt, ám alkudni már nem tud.

Idézet
Nem gondolták végig, tulajdonképpen mit jelent a referenciaár bevezetése. Az előre beharangozott nagy változások valójában nem jelentenek semmit.

A törvény nem írja elő, hogy a referenciaárakat milyen határig kötelező betartani, így egy biztosítótársaság kínálhatja a kötvényt 50 lejért, de 700 lejért is” –szögezte le a szakértő.

Nyugalom van a piacon

Biró Albin ugyanakkor úgy véli, jelenleg az árak „nem veszélyesek”, nyugalmi állapot van a piacon, hiszen a piacvezető Astra és a Carpatica biztosító csődje nyomán a garanciaalap kifizette a károkat, így ingyen befolyt 200 millió lej a kárpótlásokra. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen hatással lesz a kifizetésekre, hogy jelenleg a három legolcsóbb díjszabást kínáló társaság uralja a piac 70 százalékát. Ez az arány korábban nem haladta meg a 40-50 százalékot, ám jelenleg a forgalomba írt ötmillió gépkocsi közül 3,5 milliónak a három legolcsóbb társaságnál kötötték meg a kötelező biztosítását.

Idézet
Most telt el egy fél év, most fog kiderülni, hogy a rendszer ilyen körülmények között képes-e fizetni a károkat.

Sok függ ettől a három cégtől, ám segíthet az a 200 millió lej, amit a garanciaalap visszapumpált a rendszerbe”– szögezte le Biró Albin.

Nem érdemes túlzottan személyre szabni

A Pénzügyi Felügyelet tagja ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak tartja, hogy annak függvényében állapítanák meg a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árát, hogy évente ki hány órát használja az autóját. Călin Rangu, az ASF igazgatója az Economica.net portálnak nyilatkozta a napokban azt, hogy

már javasolták a biztosítótársaságoknak: dolgozzanak ki olyan csomagokat, amelyek szerint órára lehetne fizetni a kötelező felelősségbiztosítást,

az év elején befizetett minimális összeget az év végén annak függvényében egészítenék ki, hogy a biztosított mennyit használta a gépkocsit, ennek követését a technológia lehetővé teszi. Biró Albin rámutatott, próbálkoznak azzal, hogy teljesen személyre szabják a kötvényeket, hiszen gyakorlatilag ma már mindent tudnak a biztosítottról, ám ennek az a hátulütője, hogy éppen a szolidaritás elvével megy szembe.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Amikor ugyanis megpróbálták a nagy kockázatot jelentő biztosítottakra ráterhelni a nagyobb díjszabást, a fiataloknak és a hivatásos sofőröknek elviselhetetlenül nagy árat kellett volna fizetniük, a fuvarozók esetében például a biztosítás értéke elérte az évi 20 ezer lejt, ami miatt ki is tört a botrány.

Nem érdemes ennyire feszegetni, aprólékosan személyre szabni a kötvényeket, hiszen akkor a rendszer elveszíti a szolidaritásjellegét”
szögezte le az ASF tagja.

Biró Albin szerint egyelőre technikailag sem kivitelezhető az órára fizetett biztosítás, hiszen nagyon sok pénzbe kerülne a követőrendszer kiépítése.

Zavart okoznak az át nem íratott autók

Zavart okoz a biztosítások piacán, hogy az országban bejegyezett autók 10-12 százalékának nincs rendezve a tulajdonjoga – hívta fel a figyelmet Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi bróker. Mint részletezte, a tavaly ősszel életbe léptetett új bonus-malus rendszer miatt mindhárom fél – a régi és az új tulajdonos, de a biztosítótársaság is – veszít amiatt, ha nem íratják át a gépkocsit, amikor eladják.

A módosítás ugyanis azon alapszik, hogy a bonus-malus díjat most már a tulajdonos személyi száma (CNP) alapján határozzák meg, és valamennyi, a nevén levő gépkocsira az alapján számolják ki, hogy egyik autóval okozott kárt vagy sem.

Ez a rendszer a több autóval rendelkező magánszemélyek esetében első körben árcsökkenéshez vezetett, hiszen valamennyi járműre a legmagasabb bonus kategóriába eső autó kedvezményét számolták. Ez azonban visszafelé is igaz, tehát ha egyik autóval balesetet okozott, akkor a pótdíjat mindegyikre kiszabják, így akár 180 százalékkal is növekedhet az kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény összege. Ezért veszélyes, ha a gépkocsit nem íratták át az új tulajdonos nevére, hiszen a régi tulajdonos felébredhet, hogy megugrott a neki kiszámolt díjszabás a meglevő autóira, miközben a már eladott gépkocsival az új tulajdonos okozott kárt. Ilyen esetekben perelni lehet, ugyanakkor a biztosítót is megbírságolják, hogy a régi tulajdonos adatait a tudta és beleegyezése nélkül felhasználta a szerződés megkötéséhez.

Ezért idén a biztosítók sokkal óvatosabbak, és visszautasítják a szerződéskötést, ha valaki nem a saját nevére akarja azt megkötni.

További gondot jelent, hogy sok esetben a régi tulajdonos kiíratta eladott autóját az önkormányzatnál, ám nem tudhatja, hogy az új tulajdonos végigjárta-e a procedúrát, nevére íratta-e a rendőrségnél a gépkocsit.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Lőrinc Lehel ugyanakkor arra is kitért, hogy a céges autók esetében nincs gond, azoknál általában rendezett a tulajdonviszony, ugyanakkor esetükben a bonus-malus rendszer is másként működik, az adott járműre számolják és nem az egész flottára. Esetükben akkor áll fenn a kötvény árának növelése, ha túl sok balesetet követnek el, és a biztosítók magas kockázatú ügyfélnek minősítik a vállalkozást, ám a pótdíjazáshoz meg kell szerezniük a pénzügyi felügyelet jóváhagyását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 08., szerda

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között

Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között
2024. május 08., szerda

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben

Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben
2024. május 08., szerda

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár
2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára
2024. május 07., kedd

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban

Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban
2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta
2024. május 05., vasárnap

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt

Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt
2024. május 03., péntek

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára
2024. május 03., péntek

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam

Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam