Fotó: Barabás Ákos
Nem a munkakörnek megfelelő bérek, hanem az infláció alakulása alapján számítják ki a jövőben a speciális nyugdíjakat. Kormányzati illetékesek elismerték, hogy „nem normálisak" a 35 ezer lejre rúgó extra öregségi juttatások.
2017. július 31., 16:342017. július 31., 16:34
2017. július 31., 16:462017. július 31., 16:46
A Mihai Tudose vezette kabinet több tagja is megerősítette, hogy a kormány módosítani készül a speciális nyugdíjak odaítélését szabályozó törvényen. Az extra illetmények megnyirbálásának szándékáról szóló információkat több rendvédelmi szakszervezet is megszellőztette az elmúlt időszakban, ennek hatására pedig ezrével nyújtották be nyugdíjazási kérelmüket a román hadsereg és a belügyminisztérium nyugdíjkorhatárt elért dolgozói.
Tömegesen kezdeményezik a nyugdíjazásukat a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozói, akik attól tartanak, hogy a román kormány – nem hivatalos információk szerint sürgősségi rendelettel – csökkenteni fogja a speciális öregségi járandóságokat.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak elmondta, a kormány várhatóan szerdai ülésén tűzi napirendre sürgősségi rendelettervezetét, amely nemcsak a katonák, rendőrök és hírszerzők különleges nyugdíjának, hanem valamennyi extra illetmény odaítélését szabályozza majd a jövőben. A kormány elképzelése szerint a nem a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás elve alapján megítélt nyugdíjakat a jövőben nem az aktív dolgozók bérének alakulása, hanem szigorúan az infláció mértéke alapján indexálják.
Vasilescu közölte, óriási összegeket eredményez a jelenlegi szabályozás, miszerint a különleges nyugdíjakat az illető munkakörnek megfelelő bérekhez hasonló arányban emelik; a miniszter szerint a román gazdaság nem képes fedezni ezeket a járandóságokat. Mindazonáltal a nyugdíjkorhatár küszöbén állók szeptember 15-éig türelmi időt kapnak, és addig eldönthetik, hogy a jelenlegi szabályozás vagy az új feltételek szerint kívánnak nyugdíjba vonulni.
Bár egyesek nagyon idegesek lesznek az intézkedésünktől, gátat kell szabnunk az abszurd emelkedésnek, ellenben szétreped az egész rendszer" – szögezte le a munkaügyi miniszter.
Hasonlóképpen nyilatkozott Adrian Ţuţuianu védelmi miniszter is, fenntarthatatlannak nevezve, hogy léteznek 35 ezer lejes katonai nyugdíjak is – történetesen a katonai ügyészeké. Mindenesetre még nem tisztázódott teljesen a különleges nyugdíjak jövőbeni kiszámításának módja, a tárcavezető ugyanis a România hírtévének úgy nyilatkozott, nem fog megváltozni a katonai járandóságok kiszámításának algoritmusa, mindössze „megfelelő korrekciókat" kívánnak végrehajtani. A munkaügyi miniszterhez hasonlóan Ţuţuianu is igyekezett kihangsúlyozni, hogy nem fog csökkenni a hadsereg egykori dolgozóinak nyugdíja.
A balliberális koalíció vezetői egyébként hétfőn többek között az extra nyugdíjak szabályozását célzó kormányrendelet ügyében egyeztettek. A tanácskozást követően Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és a Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke úgy vélekedett, mindenképpen szükség van a jelenlegi „anomáliák” kiiktatására. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke közölte, a kormány három alapelv mentén módosítja a hatályos jogszabályokat.
„Az eddig megítélt nyugdíjak nem csökkenhetnek, a jövőben a nyugdíj összege nem haladhatja meg az illető munkakört betöltő alkalmazott fizetését, továbbá a járandóságokat ezentúl kizárólag az infláció alapján emelik" – sorolta a módosításokat Dragnea. A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus ugyancsak bírálta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint akár 150 százalékkal is megemelkedhet egy extra nyugdíj. Hozzátette: ha nem avatkozik be a kormány, a speciális nyugdíjak kifizetéséhez szükséges jelenlegi hatmilliárd lejes költségvetési ráfordítás két éven belül 10-11 milliárdra emelkedhet.
Közben a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozói közül egyre többen kérik nyugdíjazásukat a jelenlegi szabályozás megváltozásának hírére: Klaus Johannis államfő hétfőn a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tíz magas beosztású főtisztjének nyugállományba vonulási kérelmét hagyta jóvá.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!