Fotó: Barabás Ákos
Nem a munkakörnek megfelelő bérek, hanem az infláció alakulása alapján számítják ki a jövőben a speciális nyugdíjakat. Kormányzati illetékesek elismerték, hogy „nem normálisak" a 35 ezer lejre rúgó extra öregségi juttatások.
2017. július 31., 16:342017. július 31., 16:34
2017. július 31., 16:462017. július 31., 16:46
A Mihai Tudose vezette kabinet több tagja is megerősítette, hogy a kormány módosítani készül a speciális nyugdíjak odaítélését szabályozó törvényen. Az extra illetmények megnyirbálásának szándékáról szóló információkat több rendvédelmi szakszervezet is megszellőztette az elmúlt időszakban, ennek hatására pedig ezrével nyújtották be nyugdíjazási kérelmüket a román hadsereg és a belügyminisztérium nyugdíjkorhatárt elért dolgozói.
Tömegesen kezdeményezik a nyugdíjazásukat a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozói, akik attól tartanak, hogy a román kormány – nem hivatalos információk szerint sürgősségi rendelettel – csökkenteni fogja a speciális öregségi járandóságokat.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak elmondta, a kormány várhatóan szerdai ülésén tűzi napirendre sürgősségi rendelettervezetét, amely nemcsak a katonák, rendőrök és hírszerzők különleges nyugdíjának, hanem valamennyi extra illetmény odaítélését szabályozza majd a jövőben. A kormány elképzelése szerint a nem a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás elve alapján megítélt nyugdíjakat a jövőben nem az aktív dolgozók bérének alakulása, hanem szigorúan az infláció mértéke alapján indexálják.
Vasilescu közölte, óriási összegeket eredményez a jelenlegi szabályozás, miszerint a különleges nyugdíjakat az illető munkakörnek megfelelő bérekhez hasonló arányban emelik; a miniszter szerint a román gazdaság nem képes fedezni ezeket a járandóságokat. Mindazonáltal a nyugdíjkorhatár küszöbén állók szeptember 15-éig türelmi időt kapnak, és addig eldönthetik, hogy a jelenlegi szabályozás vagy az új feltételek szerint kívánnak nyugdíjba vonulni.
Bár egyesek nagyon idegesek lesznek az intézkedésünktől, gátat kell szabnunk az abszurd emelkedésnek, ellenben szétreped az egész rendszer" – szögezte le a munkaügyi miniszter.
Hasonlóképpen nyilatkozott Adrian Ţuţuianu védelmi miniszter is, fenntarthatatlannak nevezve, hogy léteznek 35 ezer lejes katonai nyugdíjak is – történetesen a katonai ügyészeké. Mindenesetre még nem tisztázódott teljesen a különleges nyugdíjak jövőbeni kiszámításának módja, a tárcavezető ugyanis a România hírtévének úgy nyilatkozott, nem fog megváltozni a katonai járandóságok kiszámításának algoritmusa, mindössze „megfelelő korrekciókat" kívánnak végrehajtani. A munkaügyi miniszterhez hasonlóan Ţuţuianu is igyekezett kihangsúlyozni, hogy nem fog csökkenni a hadsereg egykori dolgozóinak nyugdíja.
A balliberális koalíció vezetői egyébként hétfőn többek között az extra nyugdíjak szabályozását célzó kormányrendelet ügyében egyeztettek. A tanácskozást követően Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és a Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke úgy vélekedett, mindenképpen szükség van a jelenlegi „anomáliák” kiiktatására. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke közölte, a kormány három alapelv mentén módosítja a hatályos jogszabályokat.
„Az eddig megítélt nyugdíjak nem csökkenhetnek, a jövőben a nyugdíj összege nem haladhatja meg az illető munkakört betöltő alkalmazott fizetését, továbbá a járandóságokat ezentúl kizárólag az infláció alapján emelik" – sorolta a módosításokat Dragnea. A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus ugyancsak bírálta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint akár 150 százalékkal is megemelkedhet egy extra nyugdíj. Hozzátette: ha nem avatkozik be a kormány, a speciális nyugdíjak kifizetéséhez szükséges jelenlegi hatmilliárd lejes költségvetési ráfordítás két éven belül 10-11 milliárdra emelkedhet.
Közben a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozói közül egyre többen kérik nyugdíjazásukat a jelenlegi szabályozás megváltozásának hírére: Klaus Johannis államfő hétfőn a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tíz magas beosztású főtisztjének nyugállományba vonulási kérelmét hagyta jóvá.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
szóljon hozzá!