Fotó: Pinti Attila
Tömegesen kezdeményezik a nyugdíjazásukat a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozói, akik attól tartanak, hogy a román kormány – nem hivatalos információk szerint sürgősségi rendelettel – csökkenteni fogja a speciális öregségi járandóságokat.
2017. július 31., 12:392017. július 31., 12:39
2017. július 31., 12:442017. július 31., 12:44
Jelentős „vérveszteséggel” fenyegeti az érintett állományokat a román hadsereg és a belügy alkalmazottain úrrá lett pánikhangulat, miszerint a kormány módosítani készül a különleges nyugdíjak kiszámítási módját. A Tudose-kabinet tervezett lépésének oka, hogy
Romániában a törvényhozóknak, bíráknak és ügyészeknek, katonáknak, rendőröknek, titkos ügynököknek, pilótáknak és diplomatáknak biztosít extra nyugdíjat az állam. Ezek a kiváltságos állami foglalkoztatottak nem a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás elve és nem is feltétlenül a szolgálati idő, hanem speciális jogszabályok alapján részesülnek az öregségi járandóságban.
Az egykori parlamenti képviselők és szenátorok például a nyugdíjkorhatár betöltése után igényelhetik – rendes öregségi járandóságuk mellett – a különleges pótlékot, ha legalább egy teljes mandátumot kitöltöttek.
Az országos nyugdíjpénztár adatai szerint jelenleg 610 egykori honatya részesül átlagosan 3000 lejes „szupernyugdíjban”, miközben 900 lej körüli az átlagnyugdíj Romániában.
Miközben az átlagnyugdíjak átlagosan öt százalékkal növekednek évente az infláció mértéke és a bruttó átlagbér emelkedése alapján, a speciális járandóságok az illető nyugdíjas által foglalkoztatottként betöltött tisztség mostani javadalmazása alapján alakulnak. Vagyis ugyanolyan mértékben emelkedik egy tíz éve nyugdíjba vonult ügyész járandósága, mint egy hasonló munkakört betöltő közvádló bére.
Rendkívül kedvező feltételek mellett vonulhatnak nyugállományba a hadsereg, a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok alkalmazottai. Az ő nyugdíjuk az alapfizetésük nyolcvan százalékával egyenértékű, ráadásul maguk választhatják meg, hogy szolgálati idejük utolsó öt évének melyik tizenkét havi bérét vegyék alapul járandóságuk kiszámítása során. Hivatalos adatok szerint jelenleg az országban több mint 8600-an részesülnek busás extra nyugdíjban, amely
A hadsereg, a belügyminisztérium és a hírszerzés volt dolgozóival együtt azonban ennél sokkal többen, mintegy negyedmillióan jogosultak különleges öregségi járandóságra, ám a rájuk vonatkozó adatok bizalmasnak minősülnek, ezért becslésen alapulnak.
Fotó: Barabás Ákos
Sokatmondó viszont Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter napokban tett kifakadása, miszerint meg kell szüntetni a nyugdíjrendszerben tetten érhető egyenlőtlenségeket, mivel
Nem véletlen, hogy a bukaresti parlament 2010-ben, a gazdasági válság miatt arra hivatkozva törölte el a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozóinak extra nyugdíját, hogy nincs költségvetési fedezet ezek folyósítására, és az intézkedéstől akkor közel 800 millió eurós megtakarítást reméltek. Miközben a speciális nyugdíjakat 2012-ben a Victor Ponta vezette balliberális kormány állította vissza,
„A hírhedt különleges nyugdíjak vonzereje miatt példa nélküli vérveszteséget szenvednek a rendvédelmi szervek, alkalmazottak ezrei távoznak, holott hozzáadott értéket jelentenének állományuk számára” – fakadt ki nemrég a szociáldemokrata kormányfő, azzal nyugtatgatva a hadsereg és a belügy dolgozóit, hogy hasonló feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba a jövőben is.
A legtöbben azonban nem hisznek a kormányzati illetékeseknek, és
annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok alapján részesüljenek extra nyugdíjban.
A szokatlan jelenséghez hozzájárul az is, hogy Dumitru Coarnă, az egyik rendőrszakszervezet vezetője felhívást intézett az állomány nyugdíjkorhatárt elért dolgozóihoz: mivel értesülései szerint a kormány sürgősségi eljárásban készül módosítani az öregségi járandóságok kiszámítási módját, a hónap végéig kérvényezzék nyugállományba vonulásukat.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!