Fotó: Pinti Attila
Tömegesen kezdeményezik a nyugdíjazásukat a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozói, akik attól tartanak, hogy a román kormány – nem hivatalos információk szerint sürgősségi rendelettel – csökkenteni fogja a speciális öregségi járandóságokat.
2017. július 31., 12:392017. július 31., 12:39
2017. július 31., 12:442017. július 31., 12:44
Jelentős „vérveszteséggel” fenyegeti az érintett állományokat a román hadsereg és a belügy alkalmazottain úrrá lett pánikhangulat, miszerint a kormány módosítani készül a különleges nyugdíjak kiszámítási módját. A Tudose-kabinet tervezett lépésének oka, hogy
Romániában a törvényhozóknak, bíráknak és ügyészeknek, katonáknak, rendőröknek, titkos ügynököknek, pilótáknak és diplomatáknak biztosít extra nyugdíjat az állam. Ezek a kiváltságos állami foglalkoztatottak nem a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás elve és nem is feltétlenül a szolgálati idő, hanem speciális jogszabályok alapján részesülnek az öregségi járandóságban.
Az egykori parlamenti képviselők és szenátorok például a nyugdíjkorhatár betöltése után igényelhetik – rendes öregségi járandóságuk mellett – a különleges pótlékot, ha legalább egy teljes mandátumot kitöltöttek.
Az országos nyugdíjpénztár adatai szerint jelenleg 610 egykori honatya részesül átlagosan 3000 lejes „szupernyugdíjban”, miközben 900 lej körüli az átlagnyugdíj Romániában.
Miközben az átlagnyugdíjak átlagosan öt százalékkal növekednek évente az infláció mértéke és a bruttó átlagbér emelkedése alapján, a speciális járandóságok az illető nyugdíjas által foglalkoztatottként betöltött tisztség mostani javadalmazása alapján alakulnak. Vagyis ugyanolyan mértékben emelkedik egy tíz éve nyugdíjba vonult ügyész járandósága, mint egy hasonló munkakört betöltő közvádló bére.
Rendkívül kedvező feltételek mellett vonulhatnak nyugállományba a hadsereg, a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok alkalmazottai. Az ő nyugdíjuk az alapfizetésük nyolcvan százalékával egyenértékű, ráadásul maguk választhatják meg, hogy szolgálati idejük utolsó öt évének melyik tizenkét havi bérét vegyék alapul járandóságuk kiszámítása során. Hivatalos adatok szerint jelenleg az országban több mint 8600-an részesülnek busás extra nyugdíjban, amely
A hadsereg, a belügyminisztérium és a hírszerzés volt dolgozóival együtt azonban ennél sokkal többen, mintegy negyedmillióan jogosultak különleges öregségi járandóságra, ám a rájuk vonatkozó adatok bizalmasnak minősülnek, ezért becslésen alapulnak.
Fotó: Barabás Ákos
Sokatmondó viszont Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter napokban tett kifakadása, miszerint meg kell szüntetni a nyugdíjrendszerben tetten érhető egyenlőtlenségeket, mivel
Nem véletlen, hogy a bukaresti parlament 2010-ben, a gazdasági válság miatt arra hivatkozva törölte el a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozóinak extra nyugdíját, hogy nincs költségvetési fedezet ezek folyósítására, és az intézkedéstől akkor közel 800 millió eurós megtakarítást reméltek. Miközben a speciális nyugdíjakat 2012-ben a Victor Ponta vezette balliberális kormány állította vissza,
„A hírhedt különleges nyugdíjak vonzereje miatt példa nélküli vérveszteséget szenvednek a rendvédelmi szervek, alkalmazottak ezrei távoznak, holott hozzáadott értéket jelentenének állományuk számára” – fakadt ki nemrég a szociáldemokrata kormányfő, azzal nyugtatgatva a hadsereg és a belügy dolgozóit, hogy hasonló feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba a jövőben is.
A legtöbben azonban nem hisznek a kormányzati illetékeseknek, és
annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok alapján részesüljenek extra nyugdíjban.
A szokatlan jelenséghez hozzájárul az is, hogy Dumitru Coarnă, az egyik rendőrszakszervezet vezetője felhívást intézett az állomány nyugdíjkorhatárt elért dolgozóihoz: mivel értesülései szerint a kormány sürgősségi eljárásban készül módosítani az öregségi járandóságok kiszámítási módját, a hónap végéig kérvényezzék nyugállományba vonulásukat.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
szóljon hozzá!