Úgy értékelte: az általa (korábban pénzügyminiszterként) garantált adóügyi stabilitásnak köszönhető, hogy Romániában javult az adózási fegyelem. A kormányfő egyébként a pénzügyi rendszer digitalizálásától – egyebek mellett a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő online csatlakoztatásától – reméli az adócsalás megfékezését és a költségvetési bevételek növelését.

A kormányfő nem részletezte, milyen összegeket irányoznak elő a PNRR-ben az egyes ágazatok számára, de a brüsszeli tárgyalásairól beszámoló román média tudni véli, hogy a keret legnagyobb, 27 százalékos részét (7,9 milliárd eurót) infrastruktúrafejlesztésre, autópálya- és vasútépítésre használnák. Az egészségügyi rendszer 4, a helyi közigazgatás 2, az oktatás 2, az energiaszektor 1,2 milliárd eurót kapna – értesült a Digi24 hírtelevízió. A kormányfő szerint az ágazati miniszterek legfőbb dolga lesz a következő két hétben, hogy a PNRR minden részletét kidolgozzák, és Románia olyan tervet nyújtson be, amelyet Brüsszel gyorsan elfogad.

Újságírói kérdésre válaszolva Florin Cîțu elismerte, hogy a helyreállítási alap érdekében az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) is konzultálnia kell. A PSD folyamatosan bírálta a bukaresti jobbközép koalíciós kormányt, amiért a kormánypártok nem egyeztetnek az ellenzékkel PNRR-ről, holott parlamenti ciklusokon átnyúló reformokról és hitelekről van szó. Marcel Ciolacu PSD-elnök szerint Brüsszel most a szociáldemokratáknak adott igazat, és a „parlament elé küldte Cîțut a PNRR-vel”.

Korábban a PSD kilátásba helyezte: nem biztosítja a kétharmados többséghez szükséges szavazatokat az uniós sajátforrás-egyezmény ratifikációjához, ha a kormány nem rendez parlamenti vitát a PNRR-ről. Ily módon az egész uniós alap veszélybe kerülhet, létrehozásához ugyanis a tagországi hozzájárulások növelésére van szükség, ezért az Európai Unió Tanácsának erről szóló rendeletét minden tagországnak ratifikálnia kell.