Képünk illusztráció
Fotó: Farkas Antal
Továbbra is Bukarestet keresi fel a legtöbb hazai vagy külföldi turista, a következő helyezéseken pedig Brassó, Kolozs és Prahova megye osztozik.
2018. június 06., 14:222018. június 06., 14:22
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból megtudhatjuk, az idei év első négy hónapjában a legtöbb turista Bukarestbe (597 900), illetve Brassó (380 700), Kolozs (168 100) és Prahova megyébe (163 100) érkezett. Nagyjából hasonlóan alakult az általuk a hivatalos romániai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma is: a listavezető e tekintetben szintén Bukarest (976 100), a második Brassó megye (767 000), a képzeletbeli dobogó harmadik fokán viszont Prahova megyét (337 000) találjuk, Kolozs megye (307 000) pedig a negyedik.
Ebből 693 ezer volt külföldi, ami 6,7 százalékos növekedést jelent. Eközben 4,8 százalékkal, 5,734 millióra nőtt a vendégéjszakák száma Romániában a tavalyi azonos időszakhoz mérten. A belföldön utazók vették igénybe a vendégéjszakák csaknem 77 százalékát, 4,408 milliót, míg a külföldiek 1,325 milliót, ami 5,5 százalékkal több az előző évhez képest.
mint egy évvel korábban, miközben a külföldre utazó román állampolgárok száma 0,1 százalékkal nőtt. Az idei év negyedik hónapjában 844 200 turista érkezett a hivatalos szálláshelyekre, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2017 áprilisához mérten. A vendégéjszakák száma elérte az 1,605 milliót, ami 1,1 százalékos gyarapodást jelent az egy évvel korábban regisztrált számadathoz képest. Mind a hazai, mind a külföldi turisták átlagosan 1,9 napot töltöttek el egy szálláshelyen.
A Romániába érkező külföldiek 53,7 százaléka különben az Európai Unió valamely tagállamából érkezik. A legtöbben Bulgáriából (25,3 százalék) és Magyarországról (23,8 százalék) jönnek, majd Olaszország (9,8), Németország (8), Franciaország (5,4, Lengyelország (4,9) és Nagy-Britannia (4,5) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!