Újra a figyelem középpontjába került a kormány által garantált, így kedvezményes ingatlanvásárlási hiteleket kínáló Első otthon program, miután Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke az elmúlt héten bírálta azt.
2015. augusztus 12., 17:322015. augusztus 12., 17:32
2015. augusztus 12., 18:142015. augusztus 12., 18:14
A jegybank vezetője szerint ugyanis aggodalomra ad okot, hogy a kormányprogram „felfújja” az ingatlanvásárlási célú hitelezést, ami viszont nem kívánt, figyelembe véve a válság előtti tapasztalatokat. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban több mint 10 százalékkal bővült a hitelezés, ennek jó részét pedig az Első otthon tette ki. „Vannak jó oldalai is (az Első otthon programnak – szerk. megj.), ám mint az ingatlanhitelezés bármilyen alakulása esetében, oda kell figyelnünk” – fogalmazott Isărescu.
Kimerül a keret?
Nem biztos ugyanakkor, hogy a jövőre nézve is aggódnia kell a jegybank elnökének, miután a hitelbrókerek arra figyelmeztetnek, hogy kimerülőben van az idei évre a programra előirányzott alap, a kormány pedig mostanáig semmi jelét nem mutatta annak, hogy újabb pénzösszegeket készülne erre a célra fordítani, igaz, 2009 óta mindig különített el újabb keret a programra, miután látta, hogy az beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és fellendítette a gazdasági világválság által alaposan megtépázott ingatlanpiacot.
Dragoş Nichifor hitelbróker a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta, hatalmas kereslet volt idén a program keretében nyújtott hitelek iránt, így a piaci becslések szerint a keret valamikor szeptember-októberben fog kimerülni. Szerinte fontos lenne tudniuk, hogy mire készül a kormány, hogy ne forduljon elő, hogy egy-két hónapig a pénzintézetek nem tudnak finanszírozást biztosítani.
Amint arról több ízben is írtunk, a 2015-ös évre a kormány 2,6 milliárd lejt utalt ki az Első otthon programra, így a pénzintézetek 5,2 milliárd lej értékben adhatnak kedvezményes hiteleket, hiszen a garancia 50 százalékát kell csak nekik állniuk, 50 százalékot vállal az állam.
Átruházott felelősség
Ebből kiindulva szögezte le a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap portálján szerda reggel megjelent írás szerzője, hogy a bankok átruházták az ingatlanhitelek kockázatát az államra. Mint a garanciaalap által a lap rendelkezésére bocsátott adatok értelmében a 2009-es rajt óta több mint 150 ezer ingatlanhitelt nyújtottak az Első otthon program keretében, amelyek összértéke eléri a 25 milliárd lejt. Eközben a vizsgált időszakban valamivel több mint 300 ezer ingatlanra igényeltek hitelt, mintegy 48 milliárd lej értékben, ami pedig azt jelenti, hogy a lakásvásárlási kölcsönök felét az állam által garantáltak teszik ki. Így a kormánygarancia értéke eléri a 12 milliárd lejt.
A ZF újságírója szerint amennyiben a 2009–2010-eshez hasonló válság gyűrűzik be a romániai ingatlanpiacra, a bankok pedig kénytelenek lesznek árverezni azoknak a lakását, akik nem tudnak időben törleszteni, akkor a pénzintézetek az államhoz fognak fordulni, amely a hitelek összértékének a negyedét garantálja.
Az idei a legjobb év
Nem hiába kongatják a vészharangot a keret kimerülésével a hitelbrókerek, máris minden jel arra utal, hogy az Első otthon program történetének az idei lesz a legsikeresebb éve. Csak az első hét hónap során 735 millió euró értékben hiteleztek a bankok a program keretében, ami havi átlagban 105 millió eurót jelent.
A kereslet továbbra is nagy, bár – mint a szakemberek immár többször is ráirányították a figyelmet – egyre több bank nyújt ingatlanhitelt hasonlóan alacsony kamattal. Csakhogy az Első otthon program előnye az alacsony kamat mellett, hogy mindössze 5 százalékos önrész is elegendő, a pénzintézetek azonban nem engedhetnek meg maguknak hasonló szintet.
A ZF számításai szerint az idei év folyamán a bankok mintegy 37 ezer hitelt nyújtanak az Első otthon program keretében, amelyek összértéke az első félév adatait alapul véve eléri az 1,3 milliárd eurót. Az első hét hónapban egyébként 38 ezer euró (167 ezer lej) volt a program keretében vásárolt lakások átlagára. Mint ismeretes, jelenleg csak lejben igényelhető a hitel, aminek euróban megszabott maximális értéke 60 ezer euró lehet.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!