Románia nyolc százalékkal többet, Magyarország – több más közép-európai tagállamhoz hasonlóan – viszont 24 százalékkal kevesebb támogatást kaphat az EU költségvetéséből a brüsszeli elképzelések szerint.
2018. június 01., 12:462018. június 01., 12:46
Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában. Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014–2020-as időszakban volt.
A Brüsszelben kedden közzétett, az MTI által ismertetett terv értelmében Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd eurót irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint. Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné. Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie.
Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen. Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig két számjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok első számú belépési pontja a kontinensen.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Sajtótájékoztatóján Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját. A román szociáldemokrata politikus kijelentette, „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”. Crețu később Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy fennállása óta az EU most fordítja a legnagyobb, 374 milliárd eurós összeget a kohéziós politikára.
„Tiszta a lelkiismeretem” – fogalmazott közösségi oldalán a román politikus. A következő uniós költségvetés ügyében Dömötör Csaba, a budapesti miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: az Orbán-kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ne csökkenthessék Magyarország EU-s forrásait. „Már csak azért sem, mert ezek nem ajándékok, hanem kompenzáció azért, amiért Magyarország akkor nyitotta meg a piacait az uniós vállalatok előtt, amikor azok még jelentős versenyelőnyben voltak” – hangoztatta az államtitkár.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Európai Parlament közben tegnap elfogadta a 2021–2027 közötti többéves költségvetési keretre vonatkozó, nem jogalkotási állásfoglalását, amelyben hangsúlyozza: a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani. A törvényhozás vitatja az EB következő többéves költségvetési keretben javasolt számait, a képviselők szerint az uniós bizottság adataiból nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!