Településekre korlátozza a kormány a munkavállalásra ösztönző támogatások odaítélését – hívta fel a figyelmet keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
2016. december 14., 13:512016. december 14., 13:51
2016. december 14., 14:392016. december 14., 14:39
Mint rámutatott, a munkaügyi minisztérium megjelentette a munkaerő mobilitására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet módszertanát, és ennek mellékleteként az országos mobilitási tervet is nyilvánosságra hozták a szaktárca honlapján, vagyis nyilvános azoknak a településeknek a listája, ahonnan vagy ahova költözni lehet a támogatás igénybevételével.
Mint arról beszámoltunk, 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesülhet az a munkanélküli, aki egy új állás kedvéért lakóhelyétől legkevesebb 50 kilométeres távolságra költözik, és 15 500 lejt kap, aki a családját is viszi. Ha a munkaadó biztosít szolgálati lakást, a támogatás 3500 lejre csökken.
Nem kívánságműsor
A módszertanba azonban bekerült egy csavar, és csak azokra a településekre érvényes a támogatás, amelyek bekerültek az országos mobilitási tervbe. A listán összesen 799 település szerepel, és ezek között mindössze négy város: Teleorman, Suceava, Buzău és Botoşani megyéből egy-egy kisváros került be, az erdélyi megyékből pedig csak falvak. Kelemen Tibor szerint erre az a magyarázat, hogy a már létező migrációt nem támogatja a kormány, ha azt tapasztalták, hogy faluról városra bejárnak vagy beköltöznek az emberek az ösztönző támogatás nélkül is, akkor ezért már nem ítélnek pluszjuttatást.
Az igazgató ugyanakkor elhibázottnak tartja a lista összeállítását, hiszen például Kovászna megyéből 14 falu került be a válogatásba: olyanok, ahol nagyon magas a munkanélküliség – onnan valószínű az elköltözést támogatnák –, de olyanok is, ahol egyáltalán nincs munkanélküli – a törvényalkotók elképzelése szerint odaköltözhetnének az álláskeresők. „Dálnokon például nulla a munkanélküliségi mutató, de évek óta nem jött létre egyetlen új munkahely sem. Tehát nem tudnak odaköltözni dolgozni, teljesen feleslegesen szerepel a listán” – részletezte fenntartásait az igazgató. Kelemen szerint valószínű, a lista módosulni fog, az új kormány majd változtat rajta.
Többnyire Erdélyen kívüli települések
Különben az erdélyi megyékből általában kevesebb falu került a listára: Temes megyében csak 4, Kolozs megyében 9, Szatmárban 14, Kovászna megyében szintén 14, Hargita megyében csak eggyel több, Maros megyében pedig már 30. Ehhez képest Dolj 68 faluval, Teleorman 58-cal és Botoşani 46 településsel szerepel az országos mobilitási tervben.
Külföldről is hazavárják a munkaerőt
Kelemen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok is igényelhetik ezt a támogatást, ha több mint 36 hónapja törvényesen vállaltak munkát a határokon túl, és esetükben nem veszik figyelembe a listát. A kormányhatározat további ösztönzéseket is tartalmaz, az ingázást kilométerenként 50 banival, de havonta nem több, mint 55 lejjel támogatják. A tartósan munkanélküliek egyszeri 500 lejt kapnak, ha munkát vállalnak. A cégek pedig akkor jogosultak támogatásra, ha pályakezdőket, 45 év felettieket, nyugdíj előtt állókat, családfenntartókat, fogyatékkal élőket alkalmaznak, egy évig havi 900 lejt kapnak az államtól, cserébe 18 hónapig kell foglalkoztassák az alkalmazottat. A jogszabály december 3-ától lépett érvénybe.
Elmaradtak a továbbképzők
Pénzhiány miatt a beütemezett át- és továbbképző tanfolyamok mindössze egyharmadát tudta megszervezni a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség. Kelemen Tibor igazgató kedden elmondta, az év elején 900 munkanélküli számára terveztek tanfolyamokat, de csak 20 csoportban 340 személy számára futotta a jóváhagyott keretből, ugyanis a kiigazításkor lefaragtak a büdzséből.
A szakember hangsúlyozta, nem indokolt a spórolás, hiszen csak Kovászna megye 2 millió lej pluszbevételt termelt: a munkanélküliségi alapba 11 millió lejt fizettek be a cégek, a költségei 9 millió lejt tettek ki, mert folyamatosan csökken a fizetett munkanélküliek száma. Főleg írni-olvasni kellene tanítani a munkanélkülieket, mert a Második esély programot egy ideje nem finanszírozza az állam, az oktatási minisztérium nem különít el pénzt a tanítók bérére, az írástudatlanoknak pedig minimális az esélyük arra, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon. Kelemen a képzések hatékonyságát igazolva elmondta, 340 munkanélküli végezte el idén a tanfolyamaikat, közülük 308-an találtak állást.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!