2012. március 12., 06:112012. március 12., 06:11
A kormány mindenképpen megemeli a közalkalmazottak bérét, hogy azok megközelítsék a megszorító intézkedések részeként bevezetett bércsökkentések előtti szintet, a béremelés mértékéről azonban később döntenek majd – erről tájékoztatta Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök a hétvégén Mugur Isărescut, a nemzeti bank elnökét.
A kormányfő és a jegybankelnök találkozóján leszögezték: a kormány és a nemzeti bank célja a lakossági fogyasztás serkentése, ezért az ezt szolgáló megoldásokat keresik, a kormányprogramban ugyanakkor csupán a csökkentett bérek visszakerekítése szerepel, a társadalombiztosítási járulék csökkentése – amely az elmúlt héten merült fel lehetséges megoldásként – azonban nem. Emellett a nyugdíjak idei emeléséről sem esett szó a kormány tervei között.
Dan Suciu kormányszóvivő a kormányfő és a jegybankelnök közötti, mintegy kétórás pénteki találkozót követően elmondta, a fogyasztás növekedésére a fenntartható gazdasági növekedés érdekében van szükség. Annak kapcsán, hogy a béremeléssel egy időben a kormány tervezi-e a tb-járulék csökkentését is, Suciu kifejtette: ennek lehetőségét az idei első negyedévi gazdasági adatok ismeretében mérlegeli majd a kabinet, azonban emlékeztetett, hogy a kormány programjában a tb-csökkentés nem szerepel, csupán a közalkalmazotti bérek kiegészítése, és az is csupán abban az esetben, ha a gazdaság állapota ezt lehetővé teszi.
Mint rámutatott, ahhoz, hogy az intézkedések bármelyikét meglépje, a kormánynak növelnie kell az államkasszába befolyó pénz mennyiségét, például az adócsalás csökkentésével vagy legalább mérséklésével, másrészt pedig a gazdaságnak is növekednie kell.
A bérvisszaemelés kapcsán ugyanakkor a miniszterelnök és a jegybankár találkozóján az a lehetőség is fölmerült, hogy júniusban csupán részben emeljék ismét a jövedelmeket, a további emelésekről pedig később döntsenek, az akkori lehetőségek ismeretében.
Arra a felvetésre, hogyan növelhetők a közalkalmazotti bérek június elsejétől, miközben a pénzügyi felelősségről szóló törvény ezt a választásokat megelőző hat hónapos időszakban megtiltja, Suciu rámutatott: jogi értelemben nem béremelésről van szó, hanem az eredeti bérszinthez való visszatérésről. Azt ugyanakkor leszögezte: a nyugdíjemelés nem szerepel a kabinet tervei között.
Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter szintén pénteken arról beszélt, hogy a kormánynak szándékában áll a lakossági jövedelmek növelése, azonban csupán a gazdasági lehetőségek függvényében és az idei évre kitűzött, a GDP 1,9 százalékát kitevő hiánycél betartásával. Mindez szerinte is azt jelenti, hogy bármilyen emelés csakis a gazdasági növekedés függvényében jöhet szóba. Mint rámutatott, amennyiben június elsejétől 16 százalékkal növelnék a közalkalmazotti béreket, az kétmilliárd lejes megterhelést jelentene idén a költségvetés számára, míg a tb-járulék mostani, 5 százalékos csökkentése 2,3 milliárd lejjel csökkentené a büdzsé bevételeit.
A bérkiegészítés kapcsán Traian Băsescu államfő tegnap úgy nyilatkozott: az nem tekinthető populista intézkedésnek, mivel a gazdasági körülmények most lehetővé teszik a közalkalmazotti jövedelmek helyreállítását. Szerinte ez annak tudható be, hogy míg 2009 áprilisában
1 396 129 volt, ez a szám idén januárban 1 196 067 volt, azaz mintegy 200 ezer fővel sikerült csökkenteni az állami alkalmazottak számát. Arra is rámutatott, hogy a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelszerződés értelmében 2014-ig a 2009-es szintről, a GDP 9,6 százalékáról 7 százalékra kell csökkenteni a közalkalmazotti bérköltségeket. Ezt az arányt – pontosabban 6,4 százalékot – már tavaly decemberre sikerült elérni, tehát Băsescu szerint a kormánytagok óvatos nyilatkozatai ellenére adottak a feltételek a bérkorrekcióra.
Mint arról beszámoltunk, a közalkalmazotti bérek kiegészítésének konkrét lehetőségét Traian Băsescu államfő vetette fel szerdai parlamenti beszédében, amelyben – annak ellenére, hogy néhány hónappal ezelőtt még a populista gazdasági intézkedések veszélyeire figyelmeztetett – felszólította a kormányt, hogy találja meg annak a módozatait, hogyan emelhető vissza a közalkalmazottak bére június elsejétől a korábbi szintre.
A 2010-ben végrehajtott 25 százalékos bércsökkentés után a közalkalmazottak tavaly 15 százalékos béremelésben részesültek, azonban ahhoz, hogy jövedelmük elérje a korábbi szintet, további mintegy 16 százalékos emelésre lenne szükség. A munkavállalók tb-járulékának 3–5 százalékos csökkentésének lehetőségéről Ungureanu kormányfő tett említést.
Románia technikai recesszióba kerülhet, miután a hatóságok az első negyedévben a gazdaság teljesítményének csökkenésére számítanak, és tavaly az utolsó negyedévben is szűkült a gazdaság – jelentette ki pénteken Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter. Romániában a tavalyi negyedik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az előző, harmadik negyedévhez képest, így az idei első negyedévi esetleges visszaesés sorozatban a második lenne, ami technikai recessziót jelent. A tárcavezető azonban hangsúlyozta, hogy 2011 első negyedévéhez képest 1,5–2 százalékos GDP-bővülésre számítanak. Drăgoi szerint az első negyedévi várható visszaesés fő oka a szokatlanul hideg téli időjárás, ami miatt nehézkessé vált az áruszállítás. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság termelése és a kereslet változatlan volt. Romániában tavaly 2,5 százalékkal nőtt a GDP, főként a mezőgazdaságnak és az iparnak köszönhetően. Románia nemzetközi hitelezői az idén 1,5–2 százalékos GDP-növekedésre számítanak. |
-----
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.