Fotó: Gecse Noémi
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított annak kiderítésére, kimeríti-e a piaci kihágás és manipuláció fogalmát a román pénzügyminiszter minapi – később tagadni próbált – kijelentése, miszerint megszüntetik a nyugdíjrendszernek a második, a kötelező magánnyugdíjból álló pillérét.
2017. július 17., 15:032017. július 17., 15:03
Nem csitulnak a kedélyek a kötelező magánnyugdíj esetleges államosítására irányuló kormányzati szándékkal kapcsolatban. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított azután, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter június végi beiktatása előtt a második nyugdíjpillér esetleges bezárásáról nyilatkozott.
akik majd eldönthetik, az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A bejelentésre mélyrepülésbe fogott a lej árfolyama, a bukaresti értéktőzsdén az első húsz társaság mutatói több mint 4 százalékot zuhantak, az aznap elszenvedett veszteségek becslések szerint 1,5 és 3 milliárd lej között mozognak.
Egy hazai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa lapunknak elmondta, bármennyire is igyekeznek cáfolni a kormányzati illetékesek az államosításról vagy a magánnyugdíj megszüntetéséről szóló híreket, nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter „nem beszélt a levegőbe”.
a nyugdíjasok aránya már több mint másfél évtizede meghaladja az adófizető munkavállalókét, emiatt becslések szerint a rendszer akár egy évtizeden belül összeomolhat.
Fotó: Mihály Csaba
„Ezzel a helyzettel tehát kezdeni kell valamit, ráadásul a költségvetésben is lyukakat kell betömni.
– állapította meg forrásunk.
Romániában 2008 óta működik hárompillérű nyugdíjrendszer. Az elsőt az állami nyugdíjrendszer képezi, a magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot.
Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: aktíváik tavaly 27,16 százalékkal, 7,26 milliárd euróra nőttek, jelenleg közel hétmillió személy tagja a rendszernek. Egy biztosított személy számlájának átlagos értéke lejben mintegy ezer eurónak felelt meg, ami 2015 végéhez képest 22 százalékos növekedést jelent.
szerinte azonban az állami nyugdíjrendszer gondjai ismeretében a lehetséges lépések nem is annyira a szándékon múlnak. „Egyre kevesebb adófizetőnek kell kitermelnie egyre több idős ember nyugdíját, emiatt óriási a nyomás, hogy mindenkinek nyugdíjat kell fizetni, de nincs miből. Én a kormány helyében a nyilvánosság elé vinném ennek a kérdésnek a megvitatását a nyugdíjrendszer működésének valamennyi aspektusával együtt” – nyilatkozta Biró.
Fotó: Pál Árpád
A pénzügyi felügyelet vezetőségének tagja szerint politikai szempontból öngyilkosságnak tűnhet ugyan a magánnyugdíj megszüntetése, viszont a magyarországi példa is azt mutatja, hogy különösebb következmények nélkül végre lehet hajtani.
„Végeredményben árnyalatnyi különbség van aközött, hogy a második pillér megszüntetésével a befizetők eldönthetik, az államnak vagy egy magánbiztosítónak fizetnek-e ezentúl, illetve hogy az állam esetleg növeli a magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot.
– szögezte le Biró Albin. Egyébként Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: adatokat kért a pénzügyi felügyelettől a magánnyugdíjpillér működéséről, ettől azonban szerinte „senkinek nem kell megijednie”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!