Fotó: Gecse Noémi
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított annak kiderítésére, kimeríti-e a piaci kihágás és manipuláció fogalmát a román pénzügyminiszter minapi – később tagadni próbált – kijelentése, miszerint megszüntetik a nyugdíjrendszernek a második, a kötelező magánnyugdíjból álló pillérét.
2017. július 17., 15:032017. július 17., 15:03
Nem csitulnak a kedélyek a kötelező magánnyugdíj esetleges államosítására irányuló kormányzati szándékkal kapcsolatban. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított azután, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter június végi beiktatása előtt a második nyugdíjpillér esetleges bezárásáról nyilatkozott.
akik majd eldönthetik, az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A bejelentésre mélyrepülésbe fogott a lej árfolyama, a bukaresti értéktőzsdén az első húsz társaság mutatói több mint 4 százalékot zuhantak, az aznap elszenvedett veszteségek becslések szerint 1,5 és 3 milliárd lej között mozognak.
Egy hazai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa lapunknak elmondta, bármennyire is igyekeznek cáfolni a kormányzati illetékesek az államosításról vagy a magánnyugdíj megszüntetéséről szóló híreket, nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter „nem beszélt a levegőbe”.
a nyugdíjasok aránya már több mint másfél évtizede meghaladja az adófizető munkavállalókét, emiatt becslések szerint a rendszer akár egy évtizeden belül összeomolhat.
Fotó: Mihály Csaba
„Ezzel a helyzettel tehát kezdeni kell valamit, ráadásul a költségvetésben is lyukakat kell betömni.
– állapította meg forrásunk.
Romániában 2008 óta működik hárompillérű nyugdíjrendszer. Az elsőt az állami nyugdíjrendszer képezi, a magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot.
Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: aktíváik tavaly 27,16 százalékkal, 7,26 milliárd euróra nőttek, jelenleg közel hétmillió személy tagja a rendszernek. Egy biztosított személy számlájának átlagos értéke lejben mintegy ezer eurónak felelt meg, ami 2015 végéhez képest 22 százalékos növekedést jelent.
szerinte azonban az állami nyugdíjrendszer gondjai ismeretében a lehetséges lépések nem is annyira a szándékon múlnak. „Egyre kevesebb adófizetőnek kell kitermelnie egyre több idős ember nyugdíját, emiatt óriási a nyomás, hogy mindenkinek nyugdíjat kell fizetni, de nincs miből. Én a kormány helyében a nyilvánosság elé vinném ennek a kérdésnek a megvitatását a nyugdíjrendszer működésének valamennyi aspektusával együtt” – nyilatkozta Biró.
Fotó: Pál Árpád
A pénzügyi felügyelet vezetőségének tagja szerint politikai szempontból öngyilkosságnak tűnhet ugyan a magánnyugdíj megszüntetése, viszont a magyarországi példa is azt mutatja, hogy különösebb következmények nélkül végre lehet hajtani.
„Végeredményben árnyalatnyi különbség van aközött, hogy a második pillér megszüntetésével a befizetők eldönthetik, az államnak vagy egy magánbiztosítónak fizetnek-e ezentúl, illetve hogy az állam esetleg növeli a magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot.
– szögezte le Biró Albin. Egyébként Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: adatokat kért a pénzügyi felügyelettől a magánnyugdíjpillér működéséről, ettől azonban szerinte „senkinek nem kell megijednie”.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!