El a kezekkel! A kiszámíthatatlanságnak hosszú távú következményei is vannak, hiszen elriasztja a külföldi befektetőket
Fotó: Pixabay.com
A tűzoltás jellemezte a bukaresti kormány pénzügyi politikáját a szükségállapot márciusi bejelentése óta eltelt időszakban, ami ártott az üzleti szférának, és elriaszthat potenciális beruházókat is – fogalmazta meg a Krónikának nyilatkozó adószakértő. „Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvényalkotás szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – húzta alá Debreczeni László.
2020. november 20., 17:102020. november 20., 17:10
Huszonhét alkalommal módosult Romániában az adótörvénykönyv, amióta begyűrűzött az országba a koronavírus-világjárvány, és március 17-étől elrendelték a szükségállapotot – számolta össze Debreczeni László adószakértő. Meglátása szerint a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság csökkenti a mentőcsomagok hatékonyságát, és elriasztja a külföldi befektetőket.
Mint a Krónika megkeresésére rámutatott,
A március közepe óta kieszközölt módosítások általában a gazdasági mentőcsomag részét képezték, de a különben hasznos intézkedések szépséghibája, hogy nem voltak kiszámíthatóak, részletezte Debreczeni László.
Kiemelte: valós segítség a jelenlegi helyzetben, hogy az adóbefizetési kötelezettséget december 25-éig felfüggesztette a kormány, tehát nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adó után, ugyanakkor
felosztva egy év alatt fizessék vissza úgy, hogy az állam nem kér erre garanciát, és kedvező, napi 0,01 százalékos kamatot számol, ami évi 3,35 százalékos kamat. „Ez egy jó hitelkonstrukciónak számít. A csomag vagány, hiszen ha az adót nem fizeti be a vállalkozó, a pénzt arra használhatja, amire épp szüksége van” – húzta alá az adószakértő.
A csomag szépséghibája viszont meglátása szerint, hogy a lehetőséget az első jogszabály megjelenése után még háromszor hosszabbították meg, és mindig az utolsó pillanatban. Amikor június 25-én lejárt a határidő, a hosszabbítás június 25-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de még az a megnyugtató üzenet sem hangzott el, hogy biztosan meghosszabbítják ezt a lehetőséget, a vállalkozók ne aggodalmaskodjanak, idézte fel az adószakértő.
Nehezített pálya. A kormány folyamatos habozása tovább rontotta a gazdaság esélyeit
Fotó: Pixabay
„Egy vállalkozónak az jelent hatékony támogatást, ha kiszámolja, mennyi adót kell fizetnie a bérek után, milyen értékben kell különböző illetékeket, jövedelemadót, áfát fizetnie, és amennyiben ezt decemberig nem teszi meg, mekkora keretösszeget jelent számára, mit tud ebből megvalósítani, majd azt is kiszámolja, miként tudja ezt tizenkét hónap alatt kedvezményes kamattal törleszteni. Viszont
– illusztrálta az elmúlt időszak bizonytalanságát Debreczeni László.
Hozzáfűzte: márciusban még bizonytalan, kaotikus volt a helyzet, ám igazi nyertesek akkor lettek volna, ha ilyen helyzetben is mer a kormány nagy léptékben előre gondolni. „Mellbevágó volt, hogy márciusban, amikor minden tevékenység kezdett leállni, a magyar kormány nemcsak arra keresett megoldást, hogy mi történik a leállt cégekkel, hanem rögtön arra is, hogy miként indítják újra ezeket. Közben Romániában csak tűzoltás, foltozás történt” – vont párhuzamot az adótanácsadó.
Arra is kitért, hogy
„Ha a befektető kikér egy országjelentést, megnézi a statisztikákat, és meglátja, hogy egy évben hányszor módosult az adótörvénykönyv, emeli a kalapját, és odébbáll. Ha egy üzletember nem tud előre tervezni, kiszámítani, hogy mi vár rá, nem fog befektetni abban az országban. Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvénykezés szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – összegezte Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!