El a kezekkel! A kiszámíthatatlanságnak hosszú távú következményei is vannak, hiszen elriasztja a külföldi befektetőket
Fotó: Pixabay.com
A tűzoltás jellemezte a bukaresti kormány pénzügyi politikáját a szükségállapot márciusi bejelentése óta eltelt időszakban, ami ártott az üzleti szférának, és elriaszthat potenciális beruházókat is – fogalmazta meg a Krónikának nyilatkozó adószakértő. „Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvényalkotás szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – húzta alá Debreczeni László.
2020. november 20., 17:102020. november 20., 17:10
Huszonhét alkalommal módosult Romániában az adótörvénykönyv, amióta begyűrűzött az országba a koronavírus-világjárvány, és március 17-étől elrendelték a szükségállapotot – számolta össze Debreczeni László adószakértő. Meglátása szerint a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság csökkenti a mentőcsomagok hatékonyságát, és elriasztja a külföldi befektetőket.
Mint a Krónika megkeresésére rámutatott,
A március közepe óta kieszközölt módosítások általában a gazdasági mentőcsomag részét képezték, de a különben hasznos intézkedések szépséghibája, hogy nem voltak kiszámíthatóak, részletezte Debreczeni László.
Kiemelte: valós segítség a jelenlegi helyzetben, hogy az adóbefizetési kötelezettséget december 25-éig felfüggesztette a kormány, tehát nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adó után, ugyanakkor
felosztva egy év alatt fizessék vissza úgy, hogy az állam nem kér erre garanciát, és kedvező, napi 0,01 százalékos kamatot számol, ami évi 3,35 százalékos kamat. „Ez egy jó hitelkonstrukciónak számít. A csomag vagány, hiszen ha az adót nem fizeti be a vállalkozó, a pénzt arra használhatja, amire épp szüksége van” – húzta alá az adószakértő.
A csomag szépséghibája viszont meglátása szerint, hogy a lehetőséget az első jogszabály megjelenése után még háromszor hosszabbították meg, és mindig az utolsó pillanatban. Amikor június 25-én lejárt a határidő, a hosszabbítás június 25-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de még az a megnyugtató üzenet sem hangzott el, hogy biztosan meghosszabbítják ezt a lehetőséget, a vállalkozók ne aggodalmaskodjanak, idézte fel az adószakértő.
Nehezített pálya. A kormány folyamatos habozása tovább rontotta a gazdaság esélyeit
Fotó: Pixabay
„Egy vállalkozónak az jelent hatékony támogatást, ha kiszámolja, mennyi adót kell fizetnie a bérek után, milyen értékben kell különböző illetékeket, jövedelemadót, áfát fizetnie, és amennyiben ezt decemberig nem teszi meg, mekkora keretösszeget jelent számára, mit tud ebből megvalósítani, majd azt is kiszámolja, miként tudja ezt tizenkét hónap alatt kedvezményes kamattal törleszteni. Viszont
– illusztrálta az elmúlt időszak bizonytalanságát Debreczeni László.
Hozzáfűzte: márciusban még bizonytalan, kaotikus volt a helyzet, ám igazi nyertesek akkor lettek volna, ha ilyen helyzetben is mer a kormány nagy léptékben előre gondolni. „Mellbevágó volt, hogy márciusban, amikor minden tevékenység kezdett leállni, a magyar kormány nemcsak arra keresett megoldást, hogy mi történik a leállt cégekkel, hanem rögtön arra is, hogy miként indítják újra ezeket. Közben Romániában csak tűzoltás, foltozás történt” – vont párhuzamot az adótanácsadó.
Arra is kitért, hogy
„Ha a befektető kikér egy országjelentést, megnézi a statisztikákat, és meglátja, hogy egy évben hányszor módosult az adótörvénykönyv, emeli a kalapját, és odébbáll. Ha egy üzletember nem tud előre tervezni, kiszámítani, hogy mi vár rá, nem fog befektetni abban az országban. Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvénykezés szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – összegezte Debreczeni László.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!