El a kezekkel! A kiszámíthatatlanságnak hosszú távú következményei is vannak, hiszen elriasztja a külföldi befektetőket
Fotó: Pixabay.com
A tűzoltás jellemezte a bukaresti kormány pénzügyi politikáját a szükségállapot márciusi bejelentése óta eltelt időszakban, ami ártott az üzleti szférának, és elriaszthat potenciális beruházókat is – fogalmazta meg a Krónikának nyilatkozó adószakértő. „Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvényalkotás szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – húzta alá Debreczeni László.
2020. november 20., 17:102020. november 20., 17:10
Huszonhét alkalommal módosult Romániában az adótörvénykönyv, amióta begyűrűzött az országba a koronavírus-világjárvány, és március 17-étől elrendelték a szükségállapotot – számolta össze Debreczeni László adószakértő. Meglátása szerint a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság csökkenti a mentőcsomagok hatékonyságát, és elriasztja a külföldi befektetőket.
Mint a Krónika megkeresésére rámutatott,
A március közepe óta kieszközölt módosítások általában a gazdasági mentőcsomag részét képezték, de a különben hasznos intézkedések szépséghibája, hogy nem voltak kiszámíthatóak, részletezte Debreczeni László.
Kiemelte: valós segítség a jelenlegi helyzetben, hogy az adóbefizetési kötelezettséget december 25-éig felfüggesztette a kormány, tehát nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adó után, ugyanakkor
felosztva egy év alatt fizessék vissza úgy, hogy az állam nem kér erre garanciát, és kedvező, napi 0,01 százalékos kamatot számol, ami évi 3,35 százalékos kamat. „Ez egy jó hitelkonstrukciónak számít. A csomag vagány, hiszen ha az adót nem fizeti be a vállalkozó, a pénzt arra használhatja, amire épp szüksége van” – húzta alá az adószakértő.
A csomag szépséghibája viszont meglátása szerint, hogy a lehetőséget az első jogszabály megjelenése után még háromszor hosszabbították meg, és mindig az utolsó pillanatban. Amikor június 25-én lejárt a határidő, a hosszabbítás június 25-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de még az a megnyugtató üzenet sem hangzott el, hogy biztosan meghosszabbítják ezt a lehetőséget, a vállalkozók ne aggodalmaskodjanak, idézte fel az adószakértő.
Nehezített pálya. A kormány folyamatos habozása tovább rontotta a gazdaság esélyeit
Fotó: Pixabay
„Egy vállalkozónak az jelent hatékony támogatást, ha kiszámolja, mennyi adót kell fizetnie a bérek után, milyen értékben kell különböző illetékeket, jövedelemadót, áfát fizetnie, és amennyiben ezt decemberig nem teszi meg, mekkora keretösszeget jelent számára, mit tud ebből megvalósítani, majd azt is kiszámolja, miként tudja ezt tizenkét hónap alatt kedvezményes kamattal törleszteni. Viszont
– illusztrálta az elmúlt időszak bizonytalanságát Debreczeni László.
Hozzáfűzte: márciusban még bizonytalan, kaotikus volt a helyzet, ám igazi nyertesek akkor lettek volna, ha ilyen helyzetben is mer a kormány nagy léptékben előre gondolni. „Mellbevágó volt, hogy márciusban, amikor minden tevékenység kezdett leállni, a magyar kormány nemcsak arra keresett megoldást, hogy mi történik a leállt cégekkel, hanem rögtön arra is, hogy miként indítják újra ezeket. Közben Romániában csak tűzoltás, foltozás történt” – vont párhuzamot az adótanácsadó.
Arra is kitért, hogy
„Ha a befektető kikér egy országjelentést, megnézi a statisztikákat, és meglátja, hogy egy évben hányszor módosult az adótörvénykönyv, emeli a kalapját, és odébbáll. Ha egy üzletember nem tud előre tervezni, kiszámítani, hogy mi vár rá, nem fog befektetni abban az országban. Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvénykezés szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – összegezte Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!