„Fejpénz” járhat a Romániába csábított külföldi turisták után

Turistánként 40 eurós vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetnek a romániai utazásszervező cégek minden egyes, külföldről idecsábított turista után, amennyiben a vendég legalább négy napot az országban marad, továbbá valamennyi, itt eltöltött éjszaka után 2 euró járna, amennyiben érvénybe lép az idegenforgalmi minisztérium által közvitára bocsátott törvénytervezet.

A de minimis támogatásokra a javaslat 20 millió lejt (nagyjából 4 millió eurót) irányozna elő az elfogadás pillanatától egészen 2023. december 31-éig, és legtöbb 1200-ra becsülik azoknak a vállalkozásoknak a számát, amelyek a program haszonélvezői lehetnének.

A jogszabályjavaslat célja a Romániába látogató külföldi turisták számának növelése, illetve az, hogy minél hosszabb ideig maradjanak az országban. „Gyakorlatilag részben az állami költségvetésből megtérítik az utazásszervezőknek ezen utazási csomagok megszervezésére fordított kiadásait. A kezdeményezés segíteni fogja a versenyszférában tevékenykedők munkáját, cserében érkeznének a külföldi turisták, vagyis nőnének az idegenforgalmi bevételek, és nőne a turizmusnak a hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP)” – érvelt a kezdeményezés mellett Constantin-Daniel Cadariu vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter.

„Hiába tesznek erőfeszítéseket a turisztikai ügynökségek, nyújt támogatásokat a kormány, vagy esetleg profibb módon népszerűsítik az országot a turisztikai vásárokon, ez rövid távon nem változtatja meg Románia pozícióját” – szögezte le a kezdeményezést firtató kérdésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. A turisztikai szakember szerint ezek az eszközök segíthetnek ugyan, de az ország alapadottságai nem változnak, vagyis természeti értékek terén nagyon jól áll, de az idevezető infrastruktúra összehasonlítva a többi uniós tagállammal nagyon gyengén szerepel.

Ebből pedig az következik, hogy az össznépességszámhoz viszonyítva a külföldi turistaérkezések számát tekintve Románia az utolsó az Európai Unióban.

„Az alacsony érkezésszám adott, innen indulva látványos növekedést lehet elérni, fel lehet mutatni javulást” – jegyezte meg ugyanakkor a nagyváradi szakértő. Hozzátette: az infrastruktúra hiányosságait ezekkel az eszközökkel nehéz befolyásolni, ugyanakkor ez hatalmas hátrány, hiszen ha jó az infrastruktúra, könnyen és gyorsan le lehet szervezni a turizmus folyamatát, a rossz körülmények viszont növelik a költségeket, a fáradtságot, az időt.

Éppen ezért véleménye szerint rövid és középtávon nehezen vagy egyáltalán nem sikerül az összképen változtatni semmilyen támogatással, ám ezek az eszközök segítenek azoknak a szereplőknek, akik az ágazatban dolgoznak, például a turisztikai ügynökségeknek.

Szilágyi Ferenc ugyanakkor leszögezte, más lehetőség nincs, mint követni ezeket a módszereket, bízva abban, hogy hosszú távon az erőfeszítéseknek meglesz az eredményük, mert szépen lassan, romániai tempóban megépülnek az utak, a repülőterek, a brassói légikikötőt például az ígéretek szerint az év végén átadják.

Az ilyen pénzügyi motiváció amúgy nem egyedülálló, más országok is bevetnek hasonló eszközöket, nemcsak azoknak, akik a turizmusban tevékenykednek, kiszolgálják a turistákat, hanem időnként közvetlenül a turistáknak is léteznek állami felajánlások. A közelmúltban Litvániában hirdették meg, hogy ha valaki odautazik legkevesebb négy-öt napra, akkor állami költségen egy nappal meg lehet hosszabbítani az ott-tartózkodást. Portugália is alkalmazta ezt a módszert, mivel Lisszabon és Portó fontos ugródeszkák az Atlanti-óceánon keresztüli repülésekhez, átszállóreptérként működnek Latin-Amerika irányába, éveken keresztül ajánlották azt a lehetőséget, hogy két éjszaka lisszaboni vagy portói szállást megtámogatnak, így megállították az átutazó turistákat.

„Léteznek közvetlen és indirekt eszközök, amivel a kormányok felpörgethetik a belföldi, illetve a külföldi turizmust, nyilván minden ország más helyzetben van, másfajta energiákat tud mozgósítani Portugália, és másokat Románia” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, a 40 eurós támogatást a turisztikai ügynökségek arra is szánhatják, hogy csökkentik az áraikat, de valószínűbb hogy inkább marketingre fordítják. Az pedig majd utólag derül ki a számokból, a turistaérkezésekből, hogy a kezdeményezés javított, vagy sem a helyzeten.

„A koronavírus-járvány utáni időszakban várhatóan a nagyon népszerű turisztikai célpontok pörögnek fel még inkább, a klasszikus célpontok, mint például Görögország, és ezzel párhuzamosan, a kevésbé népszerű célpontok esetében, mint amilyen Románia is, továbbra is a belföldi turizmusra lehet leginkább alapozni” – véli a szakértő. Szilágyi Ferenc arra is kitért, hogy szintén a járvány hatása, hogy sokan elszakadtak a társadalomtól, az elmúlt években bezárkóztak, őket kellene a turisztikai vállalkozásoknak is megszólítaniuk, kimozdítaniuk.

A régióban zajló háború sem segít Románia külföldi turizmusán, az Amerikai Egyesült Államok külképviselete nemrég bocsátott ki egy útmutatót az állampolgárai részére az utazások kockázatairól.

Az európai térképen Románia elég színes, vagyis kockázatosabb célpontnak jelölik, miközben például Magyarország vagy a skandináv államok fehéren maradtak, azokat továbbra is kockázatmentesnek ítélik. A turizmusban a növekedés, a béke a kulcsszavak, a recesszió, a járvány, a háború a turizmus „halálát jelenti” – húzta alá Szilágyi Ferenc.

Hozzáfűzte: Románia számára az sem jelent segítséget, ha korlátozzák az oroszok mozgását a világban, az orosz turisták klasszikus desztinációin – Törökországban, Ciprusban, Görögországban – csökkenhet a forgalom, a kereslet visszaesése árcsökkenést eredményezhet, így más térségekből, például Romániából vonzanak oda vendégeket. Ez a jelenség a belföldi turizmust is befolyásolhatja, hiszen ha kiderül, hogy Vama Veche vagy Costinești drágább, mint Kréta, akkor sokan az utóbbit választják.

Szilágyi Ferenc hozzátette, a koronavírus-világjárvány drámai következményekkel járt a turizmusgazdaság valamennyi szereplőjére nézve, jelenleg is olyan geopolitikai, biztonsági, járványügyi kihívásokkal szembesülnek, amelyekre a korábbi évtizedekben nem volt példa. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ezért június 23–24-én Restart címmel szervez Nagyváradon Nemzetközi Idegenforgalmi és Vendéglátói Konferenciát, abban a reményben, hogy a jó példák, jó ötletek, a sikeres alkalmazkodási minták révén közös válaszok születhetnek a felmerülő kérdésekre.

Március 9-étől, a Covid–19 miatt bevezetett korlátozások teljes feloldásától kezdve több mint 11 ezer munkahelyet kínáltak a romániai szálloda-, vendéglő- és kávézótulajdonosok – derül ki az eJobs munkaközvetítő cég adataiból. Ez 153 százalékos növekedést jelent a tavalyi, és 22 százalékos növekedést a 2019-es évben a HoReCa-ágazatban kínált munkahelyekhez képest.

A vendéglátóipar a második legtöbb munkahelyet hirdető ágazat az eJobs-on, a kiskereskedelem után. Az ágazatban 2020-ban kínált munkahelyek száma látványosan, 262 százalékkal nőtt – tájékoztat az eJobs, hozzátéve, hogy a magas kínálat dacára az álláskeresők szkeptikusak a vendéglátásban elfoglalható állásokkal kapcsolatban.

„A HoReCa-ágazatban az utóbbi években tapasztalt bizonytalanság miatt súlyos munkaerőhiány lépett fel; a járvány alatt sokan más, stabilabb területeken, például kiskereskedelemben, csomagkihordásban, futárszolgálatban kerestek állást” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Badea, az eJobs Románia igazgatója.

A vendéglátóiparban amúgy a legtöbb munkahelyet az egyetemi városokban és a turistacélpontokon hirdették meg. Első helyen Bukarest áll, itt 6000 állást kínálnak az ágazatban; a fővárost Konstanca, Temesvár, Kolozsvár és Nagyszeben követi a sorban.

Bogdan Badea azt is elmondta, a súlyos munkaerőhiány miatt a munkáltatók a külföldiek alkalmazásában látják a megoldást, ő maga reméli, hogy a bérek emelkedésével és az ágazat stabilizálódásával a romániai munkakeresők számára is újra vonzóvá válik a vendéglátóipar.