Fotó: MTI
Nem sikerült a termelőknek megvásárolniuk a nagyváradi cukorgyárat, a német beruházó az üzem bezárása mellett döntött.
2018. január 16., 10:242018. január 16., 10:24
Bezár a nagyváradi cukorgyár, miután nem sikerült jövedelmezővé tenni – a Pfeifer & Langen német beruházó azonban a Diamant (Gyémánt) márkanevet is magával viszi, és Lengyelországban, valamint Ukrajnában folytatja a termelést. Az érintettek felhívják a figyelmet,
A cukorrépa-termesztők különben próbálták menteni a helyzetet, és tavaly szövetségbe tömörülve tettek ajánlatot a gyár megvásárlására, a tárgyalások azonban kudarcba fulladtak. Mint Dan Corbuţ, a szövetkező 85 gazda egyike a Bihoreanul helyi lapnak január elején elmondta, az árról nem sikerült megállapodásra jutniuk, a kért összeg meghaladta a lehetőségeiket.
„2020-ig a cukorrépa-kultúra értéke meghaladja a hektáronkénti ezer eurót, és jó lett volna kihasználni ezt az időszakot, de miután a tulajdonosok így döntöttek, nincs mit tennünk” – nyilatkozta a sajtónak Alexandru Lukacs, az észak-nyugati régió termelői egyesületének elnöke.
Nicolae Hodişan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője éppen ezért úgy látja, hogy a gazdáknak nem marad más választásuk, mint áttérni más kultúrákra. Sokuk számára viszont ez hatalmas veszteséggel jár, mivel nem számoltak a gyár bezárásával, és hatalmas összegeket fektettek be a cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos eszközökbe.
„Az általunk meghozott erőfeszítések dacára, a helyi menedzsmentnek a németországi vezetőséggel vállvetve, nem sikerült bebizonyítani, hogy a gyár versenyképes és jövedelmező lehet” – ismerte el Takács János, a Zahărul vezetője. A kiszivárgott információk szerint az alkalmazottakat két ütemben bocsátják el, annak függvényében, hogy meddig sikerült feldolgozniuk és értékesíteniük a készleteket.
Sajtóértesülések szerint a Váradról távozó befektetői csoport hat ukrajnai gyárát is bezárta, és négy németországi üzeméből is egyre lakat került.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!