Bezár a nagyváradi cukorgyár – alkalmazottak és termelők maradnak hoppon

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Nem sikerült a termelőknek megvásárolniuk a nagyváradi cukorgyárat, a német beruházó az üzem bezárása mellett döntött.

Bálint Eszter

2018. január 16., 10:242018. január 16., 10:24

Bezár a nagyváradi cukorgyár, miután nem sikerült jövedelmezővé tenni – a Pfeifer & Langen német beruházó azonban a Diamant (Gyémánt) márkanevet is magával viszi, és Lengyelországban, valamint Ukrajnában folytatja a termelést. Az érintettek felhívják a figyelmet,

az egykor jobb időket is megért üzem bezárása nemcsak a több mint 200 alkalmazott számára rossz hír, hanem további csaknem száz Bihar, Arad, Szatmár és Temes megyei családnak is, amelyek beszállítói voltak eddig a váradi cukorgyárnak.

A cukorrépa-termesztők különben próbálták menteni a helyzetet, és tavaly szövetségbe tömörülve tettek ajánlatot a gyár megvásárlására, a tárgyalások azonban kudarcba fulladtak. Mint Dan Corbuţ, a szövetkező 85 gazda egyike a Bihoreanul helyi lapnak január elején elmondta, az árról nem sikerült megállapodásra jutniuk, a kért összeg meghaladta a lehetőségeiket.

„2020-ig a cukorrépa-kultúra értéke meghaladja a hektáronkénti ezer eurót, és jó lett volna kihasználni ezt az időszakot, de miután a tulajdonosok így döntöttek, nincs mit tennünk” – nyilatkozta a sajtónak Alexandru Lukacs, az észak-nyugati régió termelői egyesületének elnöke.

Nicolae Hodişan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője éppen ezért úgy látja, hogy a gazdáknak nem marad más választásuk, mint áttérni más kultúrákra. Sokuk számára viszont ez hatalmas veszteséggel jár, mivel nem számoltak a gyár bezárásával, és hatalmas összegeket fektettek be a cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos eszközökbe.

A hivatalos indoklás szerint a német befektető amiatt mondott le a váradi cukorgyártásról, mivel a cukorrépa drágább nálunk, mint például Lengyelországban.

„Az általunk meghozott erőfeszítések dacára, a helyi menedzsmentnek a németországi vezetőséggel vállvetve, nem sikerült bebizonyítani, hogy a gyár versenyképes és jövedelmező lehet” – ismerte el Takács János, a Zahărul vezetője. A kiszivárgott információk szerint az alkalmazottakat két ütemben bocsátják el, annak függvényében, hogy meddig sikerült feldolgozniuk és értékesíteniük a készleteket.

Sajtóértesülések szerint a Váradról távozó befektetői csoport hat ukrajnai gyárát is bezárta, és négy németországi üzeméből is egyre lakat került.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden

A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament
2024. október 22., kedd

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány

Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány