Fotó: 123RF
Több mint 2000 kilométer autópályát, több ezer iskolát vagy 27 regionális kórházat lehetne építeni évente a be nem hajtott adókból Romániában. Az adóhatóság átfogó akciót indított az adócsalás mértékének csökkentése érdekében, amely terén az ország „Európa-bajnok”.
2022. június 29., 07:542022. június 29., 07:54
2022. június 29., 07:562022. június 29., 07:56
Továbbra is Románia áll a cseppet sem előkelő első helyen az Európai Unióban az adócsalás mértéke terén, a be nem hajtott milliárdokból autópályákat, iskolákat és kórházakat lehetne építeni. Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnökének becslése szerint évente 16 milliárd eurót veszít az államkassza a be nem hajtott adók miatt, ebből a pénzből évente 2300 kilométer autópályát, 3 000 tanintézetet vagy 27 regionális kórházat lehetne építeni.
Az Európai Bizottság adatai szerint 35 százalékkal kevesebb bevétel folyik be az állami költségvetésbe a be nem hajtott általános forgalmi adó (áfa/TVA) miatt. Az Európai Unió szintjén összesen évi 134 milliárd euró a veszteség, másodpercenként 4 ezer euró; a feketelistát Románia vezeti, utána következik Görögország és Málta. Romániában egyébként tavaly az össztermék (GDP) 26,1 százalékának megfelelő összegű adó folyt be az államkasszába, erre az évre pedig az ANAF adóbehajtási célkitűzése 26,6–26,7 százalék.
A jelenség felszámolása, valamint az adóbehajtás mértékének növelése érdekében az ANAF nemrég kampányt hirdetett. Két fronton zajlik az akció: egyrészt az adóköteles jövedelmüket bevalló tisztességes adófizetőket arról győzködik, hogy ne késlekedjenek, ha másként nem tudnak törleszteni, ütemezzék át az elmaradásaikat. Másrészt a pénzügyi csalások elleni főigazgatóság is mozgósította az embereit, növelve a be nem jelentett ellenőrzések számát, így próbálva felgöngyölíteni az adócsalást.
Máthis István, a Kovászna Megyei Pénzügyi Hivatal helyettes igazgatója lapunknak elmondta, az ország minden megyéjében nem lehet „kampányról” beszélni, hiszen vannak olyan megyék, ahol eddig is hasonlóképpen jártak el.
Lucian Heiuș, az ANAF elnöke a Profit.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkozott, a hatóság segíti az adófizetőket, hogy éljenek az átütemezési lehetőséggel, és ha részletekben is, de fizessék be adójukat.
Heiuș elmondta, amikor májusban megkezdte mandátumát, azt a feladatot kapta Nicolae Ciucă miniszterelnöktől, hogy növelje az állam bevételeit, egyrészt az adócsalás csökkentésével, másrészt a behajtás hatékonyságának növelésével. Ennek érdekében nagy létszámú alkalmazott bevonásával zajlik a kampány országszerte, az adóhatóság munkatársai telefonálnak, emlékeztetnek az elmaradásokra, ahol pedig gondok adódnak a törlesztéssel, a törvény által megengedett átütemezési, átszervezési lehetőségekről tájékoztatnak.
„Ettől azt reméljük, hogy több pénz folyik be az államkasszába, és segítjük az embereket, hogy eleget tegyenek adóbefizetési kötelezettségeiknek” – mondta az adóhatóság vezetője.
A kockázatosnak minősülő tevékenységek esetében rajtaütésszerű ellenőrzéseket folytatnak, az elmúlt időszakban a zöldség-gyümölcs importőröknél, a kőbányákban voltak nagyszabású razziák.
Az adóhatóság országos elnöke különben amondó, hogy az „ipari méretű” adócsalásra kell összpontosítaniuk, nem pedig arra kell elfecsérelniük az erőforrásaikat, hogy azokra csapjanak le, akik a sarki butikban eladnak három kiflit, egy üdítőt. Ennek ellenére július 1-jétől a természetes személyek esetében is tüzetesen vizsgálják, indokolják-e a bevételeik a vagyonuk mértékét.
Nagyszabású ellenőrzésekbe kezd július 1-jétől az Országos Adóhatóság (ANAF) a magánszemélyek körében; főleg azokat az eseteket fogják megvizsgálni, amikor túl nagy az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.
A különbség onnan derült ki, hogy megvizsgálták, milyen ingó és ingatlan vagyont vásároltak, milyen összegeket halmoztak fel a bankszámláikon, mennyi pénzzel hitelezték meg a saját cégüket. A törvény értelmében a becsült és a bejelentett jövedelem között legtöbb 10 százalékos eltérés elfogadható, de ez nem haladhatja meg az 50 ezer lejt. Havonta legkevesebb 70 ellenőrző csoport vizsgálódik majd országszerte, sorra veszik a több mint félmillió adófizetőt, aki esetében felmerül az adócsalás gyanúja.
Máthis István igazgatóhelyettes lapunknak kifejtette, az adóbehajtásnak folyamatosan kell működnie, ennek része ugyanakkor a tájékoztatás, hogy az adófizető tisztában legyen azzal, milyen következményekkel jár, ha elmulasztja, vagy késik a befizetéssel.
Kovászna megyében szerinte nincs gond az adófizetési fegyelemmel, a polgárok pontosan tudják, mivel jár, ha nem fizetnek: mulasztás esetén határidőre zárolják a számlákat, végrehajtanak, lefoglalnak, majd a javakat értékesítik. Így az év első öt hónapjában az előre beütemezett bevételt 19 millió lejjel túlteljesítették. A Kovászna megyei adófizetők gyakran panaszkodnak is, hogy a térségben túl nagy a szigor, nem lehet késlekedni, mulasztani, mert azonnal lecsap az adóhatóság, miközben más megyékben elnézőbbek.
„Van egy törvényes eljárás a tájékoztatásra, a behajtásra vonatkozóan, ezt kell egységesen alkalmazni az egész országban. Ha így történik, az meglátszik a hatékonyságon, a begyűjtött összegekben” – összegezte a helyettes igazgató.
Facebook-posztjaik alapján is szűrik az adócsalókat
Lucian Heiuș ANAF-elnök beszámolt arról is: amikor a pénzügyőrök rákérdeznek a vagyon eredetére, egyik-másik polgár azzal magyarázkodik, hogy még a kilencvenes években török farmernadrágokkal kereskedett vagy aranyrudat örökölt a nagymamájától. Ugyanakkor az információgyűjtés nem csupán az állami intézmények, pénzintézetek bevonásával történik, az adóhatóság egyre több adatot szerez a polgárok közösségi oldalairól. Egy jogerősen elítélt személynek az övétől eltérő néven szereplő anyja nevére átmentett vagyonát például úgy sikerült beazonosítani, hogy az illető Facebook-oldalán születésnapján felköszöntötte, és édesanyjának nevezte a hölgyet. Az ANAF ennek nyomán kiderítette, hogy egy évvel korábban a férfi két ingatlant és nagyobb földterületet íratott a nő nevére, és sikerült bizonyítania az adócsalást a bíróságon.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!