2011. november 24., 08:492011. november 24., 08:49
A legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a közös pénzzel fizető országoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a brüsszeli bizottság már minden év október közepéig áttekinthesse a következő esztendőre szóló költségvetési tervezetüket, és változtatásokat javasolhasson, ha megítélése szerint azok nem illeszkednek az uniós költségvetési szabályokhoz. Egy másik szabályozási javaslat értelmében megteremtenék a jogi alapot azon euróövezeti országok gazdaságpolitikájának nagyon szoros felügyeletéhez, amelyeknek pénzügyi mentőövet dobott az eurózóna, illetve amelyek súlyos pénzügyi instabilitással néznek szembe.
A tegnap közzétett zöldkönyvében az Európai Bizottság azt is elemezte, hogy miként lehetne szükség esetén közös kötvénykibocsátással védekezni a fizetési válságok ellen. A José Manuel Barroso európai bizottsági elnök által „stabilitási kötvénynek” nevezett pénzügyi eszköz gondolatát a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület három megvalósítási változatban is kidolgozta a most közzétett zöldkönyvben. A testület azt tervezi, hogy a konzultációs időszak lezárultával majd a három változat valamelyike mellett hivatalosan is leteszi majd a garast.
Sajtótájékoztatóján Barroso elismerte, hogy ez nem oldja majd meg az euróövezet minden gondját, de úgy vélekedett, hogy hasznos lehet a stabilitást szolgáló közös kötvénykibocsátás. Szerinte a gondolat egyre kevesebb ellenállásba ütközik az Unióban.
A 27-ekre vonatkozó gazdasági iránymutatásban az Európai Bizottság kifejtette: romlik a gazdasági és szociális helyzet, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy Európát ismét „sínre helyezzék”, és biztosítsák a gazdasági növekedést, tegyék lehetővé a munkahelyek számának bővítését. Az iránymutatás öt prioritást szorgalmaz az EU-tagállamoknak: a differenciált, növekedésbarát pénzügyi konszolidációt, a gazdaság számára a normális hitelfolyósítás helyreállítását, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség, illetve a válságból fakadó többi szociális következmény kezelését, valamint a közigazgatás korszerűsítését.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.