Nagyszebeni kilátás. Számos szállásadónak nincs engedélye, illetve nem jelenti be minden vendégét
Fotó: Barabás Ákos
Valótlannak tartja a Romániába látogató külföldi turisták számáról közzétett hivatalos adatokat a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke. A lapunknak nyilatkozó szakértő megerősítette, hogy az adatok torzítanak, elsősorban az ágazatot sújtó fekete- és szürkegazdaság miatt.
2020. február 12., 07:552020. február 12., 07:55
„Csak akkor kaphatunk valós statisztikai adatokat a romániai turizmusról, ha kifehérítik az ágazatot, ezt pedig »fájdalommentesen« nem lehet megtenni” – szögezte le lapunk megkeresésére Horváth Alpár adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója.
A turizmusra vonatkozó, valótlannak vélt adatokra a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke, Florin Jianu hívta fel a figyelmet a napokban. Jianu az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) változtatnia kellene a külföldi turistákat monitorozó rendszerén, szerinte ugyanis
(Az INS múlt héten közölt adatai szerint a külföldi turisták száma 4,1 százalékkal, 2,671 millióra csökkent tavaly a 2018-ban jegyzett 2,785 millióról, a külföldi vendégek 0,7 százalékkal kevesebb, 5,26 millió vendégéjszakát töltöttek a hazai kereskedelmi szálláshelyeken).
Többen vannak. A statisztikai adatok nem tükrözik a turisták valós számát
Fotó: Barabás Ákos
A vállalkozói szövetség elnöke szerint néhány, bárki számára elérhető adat összevetésével egyértelművé válik, hogy a statisztikai intézet által közölt adatok nem a valóságot tükrözik. Példaként említette, hogy évente több millió külföldi turista érkezik az országba az otopeni-i reptéren keresztül, ugyanakkor a törcsvári vagy a Peleș-kastélyt több mint egymillióan látogatják évente, a vendégek 60 százaléka pedig külföldi.
– magyarázta Florin Jianu. Szerinte az is elgondolkodtató, hogy a szomszédos országok sokkal nagyobb számú külföldi turistáról számolnak be jelentéseikben. „Az nem lehet, hogy Bulgáriába több mint 10 millió, Magyarországra 15–18 millió külföldi turista látogat el, hozzánk pedig ennél lényegesen kevesebb” – fogalmazott Jianu. Aki azt javasolja az INS-nek, hogy az idegenforgalmi szaktárca képviselőivel közösen változtassanak a Romániába érkező külföldi turisták számát megállapító módszertanon.
– sorolta lapunknak a jelenség okait Horváth Alpár.
„Szürketurizmus”. A szállásadók egy része nem szerepel a minisztérium adatbázisában
Fotó: Gábos Albin
Az egyetemi oktató hangsúlyozta, ki kell fehéríteni az ágazatot, ezt azonban nem lehet „fájdalommentesen” meglépni, viszont amíg ez nem történik meg, nem kapunk valós adatokat. „Ami a statisztikákban megjelenik, az a jéghegy csúcsa. Azt látjuk, hogy a hivatalos turisztikai forgalom évről évre 4-5, de esetenként 10 százalékkal is növekszik, ami optimizmusra ad okot, azonban lehetetlen eldönteni, hogy ez tényleges növekedés, vagy csak az ágazat kifehéredésének a következménye” – részletezte a turisztikai szakértő.
Rámutatott, sok panziót kiadószobás egységekké minősítettek át, ezeknek már nincs adatszolgáltatási kötelezettségük, a sok kis egység pedig például a magyarországi beutazó forgalom esetében csökkenti a hivatalos statisztikát. Ezek az egységek ugyanakkor hivatalosan működnek, de sok szállásadónak engedélye sincs.
A Peleș-kastélyt több mint egymillióan látogatják évente
Fotó: Pixabay.com
A Google-térképen navigálva számos olyan szállásadót be lehet azonosítani, akik nem szerepelnek a turisztikai minisztérium adatbázisában, az engedélyezett egységek listáján. A jelentések sem mindig fedik a valóságot, előfordul, hogy két turista helyett csak egyet jelentenek, három vendégéjszakából is csak az elsőt. Az egyetemi oktató a statisztikai adatokat torzító tényezők kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az online szállásközvetítők, valamint a szürkén és feketén működő egységek között egyfajta cinkosság érhető tetten, hiszen hiába vetették fel ezt a problémát az államigazgatás csúcsán az egymást sűrűn váltó turisztikai elöljárók, nem változott semmi, továbbra is hirdetik az engedély nélkül működő szálláshelyeket. Horváth Alpár leszögezte, ez nem csak azért jelent gondot, mert nem valósak a statisztikai adatok, hanem azért is, mert a hivatalosan működő vállalkozásoknak meg kell küzdeniük a tisztességtelen versennyel.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!