A galériák, a művészek, a világsztárok is sorra kezdik „felfedezni” az NFT-t
Fotó: Pixabay
Épp csak kezdtük megsejteni, megérteni a digitális világ bizonyos jelenségeit, fogalmait, egyre többen értjük, hogy mi a vlog és a podcast, mit csinál a blogger és az influenszer, de máris új fogalmakat érdemes megtanulnunk, hiszen egyes gazdasági szakértők szerint a kriptovaluták, a neobankok és az NFT-k jelentik a jövőt. Szőcs Endre kolozsvári közgazdászt kértük meg, hogy segítsen tisztázni „eszik-e vagy isszák” az újabban a művészet világában is egyre többet emlegetett NFT fogalmát.
2022. február 23., 08:172022. február 23., 08:17
NFT – az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találkozhattunk ezzel a betűkombinációval, és nem csak a gazdasági sajtót bújókkal jön rendszeresen szembe, hanem a kulturális és a bulvár híreknek is visszatérő szereplője. Olvashattunk arról, hogy a Beeple néven ismert, Mike Winkelmann grafikus Everydays című alkotása – egy digitális kollázs – számít jelenleg a világ legértékesebb NFT-jének, 2021 márciusában 69 millió dollárért kelt el a Christie’s árverésén. A galériák, a művészek, a világsztárok is sorra kezdik „felfedezni” az NFT-t, Shakirától Palvin Barbarán át mindenki ebbe fektet be – nemrég John Lennon fia is NFT-formában értékesítette apja szellemi hagyatékának egy részét.
Az NFT neve az angol elnevezésből – non-fungible token – származik, jelentése egy nem helyettesíthető token vagy zseton, amelynek működése a blokklánc technológiáján alapul. Az NFT egy digitális fájlhoz, képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál.
„A legkönnyebben úgy lehet megérteni az NFT lényegét, ha a műtárgypiacot nézzük. Azért vesz valaki egy műalkotást – azontúl, hogy tetszik neki –, mert az a festmény, szobor egyedi. Az, ahogyan az az alkotás összeállt, megszületett, megismételhetetlen, és ezáltal van egy egyedisége, ami értéket hordoz.
– magyarázta el kérdésünkre az NFT lényegét Szőcs Endre kolozsvári közgazdász.
Mint részletezte, az NFT egy blokkláncba beleírt információ, ez hitelesíti tulajdonképpen azt, hogy bár lehet, hogy egy adott kép (például egy JPG fájl) 5 milliárdszor le van másolva, de annak egyedüli jogos tulajdonosa csak az NFT-t megvásároló személy. Aki a tulajdonosa, az kereskedhet is vele, jövedelmet is hozhat számára.
A műtárgypiac kapcsán a szakértő azt is kiemelte, hogy az NFT számos új lehetőséget jelent, hiszen ha eddig például egy kortárs erdélyi festő munkáit elsősorban hazai árveréseken, hazai galériák által értékesíthette, vagy ha esetleg próbált is betörni a nemzetközi piacra például online eladással, ott is megvolt az, hogy a műalkotást fizikailag, biztonságosan el kell juttatni a vevőhöz. De
Ha a művész az alkotásból NFT-t, vagyis digitális tartalmat hoz létre, akkor nagyon kiszélesedik a potenciális vevők köre (képünk illusztráció)
Fotó: Adi Stefanuti / Facebook
Az NFT-k kapcsán Szőcs Endre azt is elmagyarázta, hogy általuk tulajdonképpen az internet történetének harmadik korszakába léptünk, lépünk be. Az első korszak az volt, amikor az internetre felkerültek az információk, amiket a felhasználó megkereshetett, elolvashatott. A második generációs internet korszakát éljük, tehát nem csak olvassuk az interneten levő tartalmakat, hanem mi is tartalmakkal töltjük meg, videókkal, képekkel, szöveggel, tulajdonképpen egy interakció valósul meg. De ez még egy olyan internet, ahol tulajdonképpen bérelt domaineken történik szinte minden, és elképzelhetetlen a garantált tulajdonlás kérdése.
„Ez új dimenziókat fog nyitni a digitális térben, illetve a digitális viszonyokban az emberek és emberek között, és gyakorlatilag kialakul egy új gazdasági tér. Ez idáig szinte elképzelhetetlen volt, de most már »épülget« ez a tér” – fogalmazta meg a szakember.
Szőcs Endre kiemelte ugyanakkor hogy az NFT fogalmával elsősorban a művészetek kapcsán szokott találkozni a laikus, de eredetileg a játékok világához kapcsolódik, ahol az NFT-k teszik lehetővé, hogy a játékok karakterei olyan eszközöket, fegyvereket birtokoljanak, amelyek a győzelemhez segíthetik őket.
Épp a nagy népszerűség miatt a játékokban hatalmas pénz van, így a gamereknek, azaz a játékosoknak megéri több tízezer, sőt akár több százezer dollárt költeni egy-egy NFT-re, ami egy fegyvert, kelléket takar, és amivel ő előnyökre tehet szert” – ecsetelte a közgazdász.
illetve olyan műfajokat is birtokolhatóvá tesz, amelyek eddig az egyszeriségről, a pillanatnyiságról szóltak, például performanszokról, happeningekről készült videók esetében. Szőcs Endre felidézte, hogy Barabási Albert László – aki Polgár Judit sakkozóval hozott létre, illetve dobott piacra közösen NFT-t – beszélt arról, miszerint a digitális világban az NFT-k által garantált egyediség révén bármely digitális alkotás gyakorlatilag a fizikai világban létező tárgy minden egyes ismérvét hordozza magában azonkívül, hogy fizikailag megfogható. Tehát a gyűjtőszenvedély, a vágyak, a szenvedélyek kiteljesedését meg lehet élni digitálisan is, nem kell feltétlenül fizikai tárgyakat gyűjteni.
Fotó: Pixabay
A közgazdász kérdésünkre azt is elmagyarázta, hogy az NFT-vel történő kereskedelem különböző digitális piactereken zajlik, amiknek az informatikai hátterét olyan blokklánc-technológiák adják, mint az Ethereum vagy a Solana (de a legelső NFT még a Bitcoin rendszerében született meg). Ha egy művész vagy tulajdonképpen bárki, létrehoz egy alkotást – lehet az egy fotó, egy zeneszám –, akkor ezekben a rendszerekben, „alakul” NFT-vé, ott társul hozzá az a bizonyos kód, számsor. Annak, hogy az ember csatlakozzon a rendszerhez, és feltöltsön egy alkotást, van egy meghatározott ára, amely elérheti akár a 100–200 dollárt is, az ár piactérfüggő.
„Az adott alkotás kódja a vásárlás után az én digitális pénztárcámba (wallet) kerül be, és ezt látja mindenki. Minden esetben van egy nyilvános kód, illetve van a nyilvános kódnak egy személyre szabott része is, amit csak a tulajdonos lát. Mindenki tudja, hogy az adott kódhoz mely alkotás tartozik, azt viszont nem tudják, hogy annak a kódnak ki a tulajdonosa, mármint ki az a fizikai személy, aki megvette” – részletezte Szőcs Endre. Az NFT-t ugyanakkor el is lehet adni, ha az ember drágábban adja, mint amennyiért vette, akkor hozamra tesz szert.
Régi törvény, hogy a nagyobb hozam nagyobb kockázattal jár, ebből a szempontból a bitcoin rajta van a térképen, óriási kockázat mellett óriási a hozam – értékelte a kriptovaluta árfolyamának elrugaszkodását a Krónikának nyilatkozó szakember. Szerinte kérdés ugyanakkor, hogy ki képes ilyen hatalmas kockázatot beváll
A digitális jövedelmet pedig ugyanúgy be kell vallani, mint a fizikai valóságban zajló tevékenységből származó jövedelmet, bár ennek kapcsán még sok a bizonytalanság.
Máthis István, az ANAF Kovászna megyei kirendeltségének helyettes igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta: ez a törvény, de sajnos a digitális világban zajló kereskedelmet még nem tudják követni, így az emberek lelkiismeretén, tisztességén múlik, hogy bevallják-e jövedelmüket.
Szőcs Endre szerint valószínűleg nálunk még kevés ember foglalkozik, fektet NFT-be, bár nem tudhatunk pontos számokat, hiszen a számsorokat nem lehet országok szerint valós emberekkel összekapcsolni. Kiemelte, hogy azért nálunk is vannak kezdeményezések, például a kolozsvári, kortárs művészetre koncentráló The Cosmic House, melynek ötletgazdái most készülnek NFT-kkel is betörni a piacra. A nagy fesztiválok – például az Untold – szintén próbálkoznak NFT-értékesítéssel.
– nem kell egy galéria vagy egy raktár, ha az ember száz szobrot vagy festményt birtokol. Meglátása szerint a fizikai térben létező alkotások, például egy Da Vinci-festmény értéke sosem fog lecsökkenni, de tény, hogy az NFT tárolhatóság szempontjából praktikusabb. Azok, akik azért aggódnak, hogy a digitális adatok elvesznek, kiírhatják akár fizikailag is a tulajdonukhoz tartozó kódot. A rendszer hálózati eleme pedig az ígéret szerint garantálja, hogy nem vesznek el az adatok. „Hogy egy adott NFT-nek milyen értéke lesz 100 év múlva, azt az akkori piac fogja eldönteni, és nem mi most” – szögezte le Szőcs Endre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök „gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás