annyit ér, amennyit  éppen a piac gondol róla. Az is felmerül, hogy a bitcoin egy teljesen új pénzügyi ökoszisztémát fog létrehozni. Közben már februárban a bitcoin árfolyama elérte az 50 ezer dolláros lélektani határt, egyetlen év alatt közel 400 százalékkal erősödött az amerikai dollárral szemben, már nemcsak online, hanem bankautomatán keresztül készpénzzel vagy bankkártyával is lehet vásárolni.

Nem tölti be a pénzek szerepét

„A kriptovaluták egyelőre nem töltik be a pénzek funkcióit, adott esetben lehet ugyan kriptovalutával fizetni, de ez csepp a tengerben ahhoz képest, milyen értékű tranzakciók vannak a világban, tehát a bitcoin még messze áll attól, hogy fizetőeszközzé váljon” – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának oktatója. Rámutatott,

„Nem lehet úgy kenyeret vásárolni bitcoinnal, hogy egyik nap van egy adott árfolyam, a következő nap pedig ennek épp a háromszorosa, ilyen alapon bankhitelek törlesztését sem lehet bitcoinban megtervezni” – példálózott a szakember. Aláhúzta: a hagyományos pénznemek mögött a legfontosabb tényező a bizalom, létezik egy központi intézmény, jegybank, amely szabályozza a pénztömeget, a pénz értékét, vigyáz, hogy ne szálljon el az infláció, vagy a válság esetén veszélyt jelentő deflációtól is óv. Létezik továbbá egy kamatláb, amin keresztül szabályozni lehet.

A kriptovaluta támogatói azonban a hiányosságokból igyekeznek előnyt kovácsolni, arra hivatkozva, hogy ha nincs mögötte egy központi bank, nem lehet politikai célzattal manipulálni az árfolyamot, továbbá visszavonhatatlanok a tranzakciók, melyek a blokkláncon keresztül történnek, így ebből a szempontból biztonságosabbak, mint a klasszikus pénzátutalások. „Zajlik a vita, ám mérleget vonva, egyelőre nem körvonalazódik annak a lehetősége, hogy a hagyományos pénzeket bármilyen szinten helyettesíteni tudnák a kriptovaluták” – hangsúlyozta a szakember.   

Ráirányult a figyelem

Rámutatott, a bitcoin a hagyományos pénz értékőrző, felhalmozó funkcióját tölti be részben, spekulatív befektetési eszközként használható. Ilyen értelemben jobban hasonlít egy részvényre vagy részvényindexre, mint egy valutára, a változó árfolyam is ezt támasztja alá. Tavaly, a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság kezdetén még alacsony volt a bitcoin árfolyama, majd az elmúlt év második felében indult erőteljes növekedésnek, ám ezt a befektetési alapok nyilatkozatai indították el, miszerint középtávon el tudják fogadni fizetőeszközként, majd olaj volt a tűzre amikor

Mindez ahhoz vezetett, hogy ráirányult a figyelem, és egyre többen kezdték vásárolni – idézte fel az elmúlt év történéseit az egyetemi oktató.

kérdés, hogy ki képes ilyen hatalmas kockázatot bevállalni” – fejtette ki a közgazdász. Ő maga akkor javasolja a kriptovaluta-befektetést, ha az egyénnek olyan megtakarításai vannak, hogy el tudja viselni azok egy részének az elvesztését. „Ha van egy kétszázezres vagyon, abból tízezret lehet kockáztatni. Száz lejből is be lehet fektetni tízet, de abból nem lehet meggazdagodni, inkább tanulópénznek jó, megbarátkozni a befektetésekkel. Erre van lehetőség, hiszen

– részletezte Nagy Bálint Zsolt.

Mint kiemelte, a közgazdászok azt szokták mondani, hogy a kriptovaluta egy fantasztikus megoldás egy nem létező problémára. „Nem véletlen, hogy a gazdasági történelem folyamán kialakultak a bankok, a tőzsdék, a befektetési alapok, a biztosítótársaságok. Ha mindent kiveszünk a kezükből, teljesen decentralizálunk, magunkra maradunk a kockázatokkal” – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, ez lenne a hosszú távú veszély, ám egyelőre nem az, mert  nem történnek határozott lépések ebbe az irányba. Inkább azt látja megvalósulni, amivel már a kínai nemzeti bank foglalkozik, hogy a már létező nemzeti fizetőeszközöket helyezik blokklánc­alapra, vagyis a bitcoin technológia alapját átemelik a hagyományos pénzrendszerekbe.