Bebizonyítanák a kettős mércét a romániai élelmiszer-összevetések során

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Összesen 29, Németországból, Hollandiából és Belgiumból hozott élelmiszermintát vetnek össze Romániában értékesített megfelelőjükkel.

Bálint Eszter

2017. július 11., 15:302017. július 11., 15:30

2017. július 11., 15:332017. július 11., 15:33

A román állami szervek több alkalmazottja is élelmiszermintákat gyűjtött június 19–26. között a hollandiai Maastrichtban, a németországi Aachenben, valamint Belgium fővárosában, Brüsszelben, hogy összehasonlító tanulmányt tudjanak készíteni a kettős mércével gyanúsított élelmiszerekről – jelentette be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.

A szaktárca alkalmazottain kívül az Országos Állategészségi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) dolgozói vettek részt a mintavételben.

A hivatalos tájékoztatás szerint 29 terméket vesznek górcső alá, köztük húsból készült termékek, tejtermékek, halkonzervek és csokoládék is vannak.

A mintákat németországi és hollandiai Lidl-boltokból, németországi Kauflandból, valamint a belgiumi Delhaize (a romániai Mega Image megfelelője) üzletlánchoz tartozó egységből hozták.

A vizsgálatot az élelmiszerbiztonsági hatóság alárendeltségébe tartozó intézetben végzik el.

A külföldi kiszállásra – mint ismeretes – azt követően került sor, hogy április elején Petre Daea mezőgazdasági miniszter levélben fordult hollandiai, németországi és belgiumi kollégájához a feltételezett kettős mérce témájában.

 Februárig nyúlik vissza a történet

Amint arról korábban beszámoltunk, a mezőgazdasági miniszter február végén jelentette be, hogy Románia is megvizsgálja a multinacionális cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét, miután

felmerült az a gyanú, hogy gyengébb minőségű termékeket forgalmaznának Kelet-Közép-Európában, mint Nyugat-Európában.

A tárcavezető közölte, hogy felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető azt ígérte, hogy amennyiben kifogásolható eseteket találnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A testület által végzett munkáról február vége óta nem érkezett tájékoztatás a bukaresti hatóságoktól.

Nem sokkal ezután az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Az intézmény közleménye szerint azt követően döntöttek erről, hogy a visegrádi országok tiltakoztak az ellen, hogy a nagy nemzetközi cégek „kettős mércét” alkalmaznak az általuk forgalmazott élelmiszerek minőségénél.

Emlékeztetettek, hogy a jelenséget a román mezőgazdasági minisztérium is figyelemmel kíséri. Az eljárás során az om­buds­mani hivatal azt vizsgálja,

sérült-e a román alkotmány 16. és 34. cikkelye, amely a jogegyenlőséget, valamint az egészség oltalmazásához való jogot szavatolja.

A romániai illetékes hatóságok különben már egy ízben ellenőrizték az élelmiszerek minőségét, ám akkor csak azt vizsgálták, hogy mennyire felelnek meg a címkén feltűntetett adatok a valósággal. Akkor csak egy francia importméz „bukott le”, amiben egy enzimből 50 százalékkal több volt a megengedettnél, ám az egészségre nem jelentett veszélyt.

Más országokban is vizsgálódnak

Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon egyaránt az idei év első felében hozták nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi teszteknek az eredményeit, amelyek

megállapították: a nemzetközi üzletláncok által az említett országokban forgalmazott azonos élelmiszertermékek minősége rosszabb volt, mint Ausztriában vagy Németországban.

A több mint kéttucatnyi termék elsősorban az üdítők, a hústermékek, a teák és a fűszerek közül került ki. A visegrádi csoport március 2-án Varsóban egyeztetett is a kérdésben. Akkor Robert Fico szlovák miniszterelnök elfogadhatatlannak, egyértelmű csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítette a kettős élelmiszerminőség gyakorlatát.

Egyúttal felszólította az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg az ügyet. Leszögezte, hogy ha az uniós szervek „nem tanúsítanak tisztességes hozzáállást”, nem zárja ki, hogy Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez nyúl, és így gyakorol nyomást az Európai Bizottságra. Brüsszel azóta sem adott választ a megfogalmazottakra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.

Egyre több cég válik fizetésképtelenné
Egyre több cég válik fizetésképtelenné
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

2024. november 01., péntek

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol

Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol
2024. november 01., péntek

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát

Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát
2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat
2024. október 31., csütörtök

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában

A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában
2024. október 30., szerda

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant

A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant
2024. október 30., szerda

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány

A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány