A járvány megállításához takaréklángra kell állítani a gazdaságot

Bálint Csaba •  Fotó: Facebook/OTP Bank Románia

Bálint Csaba

Fotó: Facebook/OTP Bank Románia

Intézkedés-sorozattal sietett a koronavírus-járvány okozta válság hatásainak enyhítésére a Román Nemzeti Bank (BNR). A döntésekről Bálint Csabával, a jegybank igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk.

Bíró Blanka

2020. március 28., 09:072020. március 28., 09:07

2020. március 28., 09:092020. március 28., 09:09

A Román Nemzeti Bank (BNR) döntései igyekeznek enyhíteni a koronavírus-járvány okozta válság hatását a gazdaságban – szögezte le megkeresésünkre Bálint Csaba. A bukaresti jegybank igazgatótanácsának tagját azt követően faggattuk, hogy a BNR 2 százalékra csökkentette az alapkamatot, szűkítette a kamatfolyosó határait. Megtudtuk: ezeken túl új repóügyleteket is bevezet, és a másodlagos piacon tartósan is állampapírokat vásárol a piaci likviditás növelése érdekében. A jövőre nézve pedig kilátásba helyezte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátájának további csökkentését.

Megmentenék a munkahelyeket

Bálint Csaba úgy véli, ebben a nehéz időszakban a sajtó által is történelminek nevezett lépések sem jelentenek teljes gyógyírt, de képesek csillapítani a járvány okozta sokk gazdasági hatásait. „A jegybank döntései több forrást, likviditást tesznek elérhetővé a kereskedelmi bankok számára, ezt felhasználva a pénzintézetek segítséget nyújthatnak a reálgazdaságnak, illetve a költségvetés finanszírozását is megkönnyíthetik” – szögezte le a pénzügyi szakértő.

A központi bank intézkedései hatására alacsonyabb finanszírozási költséggel több forrás áll a bankrendszer rendelkezésére. Bálint Csaba rámutatott,

az ideiglenes visszaesés megkerülhetetlen, a járvány megállításához a gazdaságot takaréklángra kell állítani.

Kínában és Dél-Koreában, ahol már lecsengőben van a járvány, a gazdaságot támogató számos lépés ellenére is jelentős volt a visszaesés. A járvány miatt a vállalatok árbevétele visszaesik, a turizmusban vagy vendéglátásban működő cégek esetében pedig akár le is nullázódhat. „Azok a vállalatok, melyeknek nem voltak tartalékaik, hamar elbocsátásokat kezdeményezhetnek, vagy már meg is tették, ez pedig a lakosságot és végül az állami szektort is érzékenyen érinti a csökkenő bevételek miatt” – szemléltette a Krónikának Bálint Csaba.

Éppen ezért most a vállalati likviditási gondok enyhítésére fontos összpontosítani, hogy minél több, egyébként jól menedzselt és tisztességes vállalkozás talpon maradjon, ezen keresztül pedig minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.

Idézet
Sajnos ha egy cég ebben az időszakban bezárja a kapuit, elbocsátja az alkalmazottait, akkor azt a járványhelyzet után már sokkal nehezebb lesz újraindítani, a gazdasági károk mélyebbek és hosszabban tartóak lesznek”

– szögezte le a BNR igazgatótanácsának tagja. Szerinte az a prioritás, hogy minél több vállalat és munkahely átvészelje ezt az időszakot. „Bízom benne, hogy sikerül a lehető leggyorsabban megfékezni a járványt, ez mindannyiunk közös felelőssége. Ennek függvényében lehet majd a gazdaságot is újra magasabb lángra tekerni, a nap újra fel fog kelni” – fogalmazott Bálint Csaba.

•  Fotó: Kozán István Galéria

Fotó: Kozán István

Bankoktól a háztartásokba, cégekhez, büdzsébe

Mint a szakember rámutatott, a jegybank a likviditásbővítő lépéseivel – repóügyletek, állampapír-vásárlás a másodlagos piacról – igyekszik arra ösztönözni a kereskedelmi bankokat, hogy átstrukturálhassák a hiteleket, a törlesztőrészletek határidejét kitolhassák, és ezzel csillapítsák a vállalkozásokra és háztartásokra nehezedő terheket. Ezenfelül a jegybank a szabályozási kereteken is lazított az európai hatóságokkal egyetemben.

Alapesetben, amikor egy bank átütemezi a hiteleket, fizetési határidőt tol ki, jelentős céltartalékot kell képeznie, ami súlyosan érinti a bank eredményét és tőkehelyzetét. Ez végső esetben akár el is bátortalaníthatja a bankokat a támasznyújtástól.

Ezért a rendkívüli helyzetre való tekintettel európai szinten és Romániában is az a döntés született, hogy enyhítenek a szabályozáson, így átstrukturálás esetén a plusztartaléktól el lehet tekinteni, részletezte Bálint Csaba.

A jegybank ugyanakkor a likviditási szabályozáson is lazított, azért hogy a kereskedelmi bankok minél több forrást tudjanak a reálgazdaság és a költségvetés számára biztosítani. Erre azért volt szükség, hogy a bankok a szabályozásnak való megfelelés miatt ne vágják vissza hitelezési vonalaikat. A repóügyletek tulajdonképpen csereügyletet jelentenek, amelyen keresztül a kereskedelmi bankok a náluk lévő állampapírért cserébe a központi banktól lejalapú forrást kapnak előre meghatározott időre. Amikor az ügylet lejár, az eszközöket visszacserélik.

Ezen a tranzakción keresztül a bankszektor pluszlikviditáshoz juthat.

Továbbá arról is döntöttek, hogy a központi bank akár a másodlagos piacon forgó román állampapírokból is vásárolhat. Ez már nem csereügylet, hanem egy még erősebb eszköz, hiszen ezen keresztül a likviditást időkorlát nélkül a pénzügyi rendszer részére bocsátja a jegybank. A kamatcsökkentés és a kamatfolyosó szűkítése azt célozta, hogy az irányadó bankközi kamatlábat, a ROBOR-t mérsékeljék, hiszen akkor a hitel törlesztőrészlete is kisebb lesz.

Ha a bankok többletlikviditáshoz jutnak, az állam finanszírozási költségeit is mérséklik, így az könnyebben tudja biztosítani a gazdasági válságkezelő intézkedéseket, például a kényszerszabadságok finanszírozását. „Bízunk benne hogy a többletforrásokat a bankrendszer képes lesz sikeresen átcsatornázni a háztartások, a vállalatok és a költségvetés irányába” – szögezte le Bálint Csaba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 18., péntek

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége

A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

2025. április 16., szerda

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére

Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére
2025. április 16., szerda

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának

Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának
2025. április 16., szerda

Újra Romániában a legmagasabb az infláció

Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.

Újra Romániában a legmagasabb az infláció
2025. április 16., szerda

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok

Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok
2025. április 16., szerda

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”

Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”
2025. április 16., szerda

Óvatosan készül húsvétra a romániai lakosság, a legtöbben nem számítanak ünnepi bónuszra

A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.

Óvatosan készül húsvétra a romániai lakosság, a legtöbben nem számítanak ünnepi bónuszra
2025. április 16., szerda

Hivatalos: nyilatkozat és számla kell az üdülési csekkek felhasználásához

Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Hivatalos: nyilatkozat és számla kell az üdülési csekkek felhasználásához
2025. április 15., kedd

Romániában az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatott személyek aránya az Európai Unió 20 és 64 év közötti népességén belül 2024-ben 75,8 százalék volt, ami 197,6 millió főt jelent. Ez a legmagasabb arány 2009 óta – derül ki az EU statisztikai hivatalának kedden közölt adataiból.

Romániában az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta