A hírek szerint az Emirates Airlines és a Japan Airlines is törölte számos amerikai járatát
Fotó: Pixabay
„Az amerikaiak a benzinkútnál cigarettáznak, míg az európaiak a benzinkúttól száz méter távolságra” – így illusztrálta a Krónika megkeresésére Jakab István Barna repülőmérnök azt, hogy számos nemzetközi légitársaság törölte szerdától az Egyesült Államokba tartó járatait az 5G-hálózatok miatt.
2022. január 21., 11:592022. január 21., 11:59
Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G-hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.
Előzőleg a nagy amerikai polgári és teherforgalmi légitársaságok vezetői levélben figyelmeztették az illetékes kormányzati intézményeket arra, hogy az AT&T és a Verizon távközlési cégek C-Band frekvenciasávot elfoglaló ötödik generációs (5G) mobil hálózati infrastruktúrája szerdán esedékes üzembe helyezése komoly zavarokat okozhat a polgári légi közlekedésben.
A „C-Band” 5G frekvenciatartomány a 2,4 és 5,0 gigahertzes wififrekvencia-csatornák között helyezkedik el, és az amerikai szövetségi légügyi felügyelet, a FAA (Federal Aviation Administration) szerint a tartományban folytatott adatforgalmazás interferálhat a repülőgépek rendkívül érzékeny avionikai elektronikájával, ellehetetlenítve ezzel a rossz látási viszonyok közötti navigációt.
Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.
„Valós probléma, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 5G mobilhálózati infrastruktúrája megzavarhatja a légi közlekedést, akár még az is megtörténhet, hogy az interferenciák miatt lezuhan egy gép” – mutatott rá megkeresésünkre Jakab István Barna, a Kovászna Megyei Tanács repülőmérnök végzettségű alelnöke.
A korábban az épülő brassói repülőtérnél projektmenedzserként dolgozó szakember kifejtette, az Egyesült Államokban az 5G-antennák 3,7–3,98 gigahertzes tartományban helyezkednek el, a repülőgépeken a magasságmérők 4,2–4,5 gigahertzen,
A harmonikusoknak hívott tartományon kívüli jelek ilyen kis különbség esetén interferálhatnak, magyarázta a mérnök.
„Amikor a repülőgép a magasban van, nem életbe vágóan fontos a magasságmérő pontos működése, viszont a leszállásnál annál inkább, és a jele akkor interferálhat a repülőtér közelében elhelyezett 5G-antennákkal. A repülőgépeket leteheti a pilóta is, benézi a magasságot, és eldönti, hogyan száll le, manuálisan irányítva a gépet.
– ecsetelte a szakértő. Hozzátette: ha azonban köd van, sűrűn esik az eső, a pilóta nem látja, hol a pálya, milyen magasságban van éppen a gép, ilyenkor a magasságmérő adatai alapján a többi műszer lép működésbe, az utolsó pillanatban megemelik a gép orrát, hogy ne csapódjon oda.
„Ha utolsó pillanatban a magasságmérő interferál a mobilhálózattal, nem mutatja pontosan, hogy 50 méteres magasságban van a gép, nem kezdődnek el időben a leszállási manőverek, és becsapódhat a repülő” – húzta alá Jakab István Barna.
Jelezte ugyanakkor, hogy Európában és Ázsiában is létezik ugyan 5G-hálózat, mégsem voltak gondok a repüléssel. Kifejtette, amíg az Egyesült Államokban 3,7 és 3,98 gigahertz körül van a hálózat frekvenciatartománya, addig Európában és Ázsiában 3,6 és 3,8 gigahertz között,
„Leegyszerűsítve úgy lehet mondani, hogy az amerikaiak a benzinkútnál cigarettáznak, míg az európaiak a benzinkúttól száz méter távolságra” – illusztrálta Jakab István Barna.
Kérdésünkre kifejtette, nem tudja, mi áll a háttérben, hogy az amerikai hálózat ezen a frekvencián működik, de valószínűnek tartja, hogy a mobiltelefonszolgáltatók erős lobbija, amelyek ki tudták maguknak harcolni ezt a sávszélességet.
„Nem marad más megoldás, mint a különböző magasságmérők tesztelése” – szögezte le Jakab István Barna. Mint mondta, a régebbi típusú műszerek szélesebb sávon működnek, ezek esetében nagyobb problémák lehetnek, az újabb gyártásúak keskeny sávon működnek, de ezek között is előfordulhat, hogy az 5G-hálózat harmonikusa épp beletalál az altiméter sávjába.
„Mindent tesztelni kell, a repülésben nem lehet hibázni. A tesztelés eredményeként kiderülhet, hogy az adott magasságmérő használata biztonságos, nem interferál az 5G-hálózattal.
Ezeket a teszteket, majd ha szükséges, a műszercserét vagy átállítást valakinek ki kell fizetnie, és azelőtt nem is indulhatnak újra a leállított járatok” – összegzett Jakab István Barna.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!